Miért került szóba megint Budaházy ügye? Varga ellenezte, Novák sorra megkegyelmezett a Hunnia-per szereplőinek

Sem K. Endre, sem az úgynevezett Hunnia-ügy szereplőinek kegyelmét nem támogatta Varga Judit egykori igazságügyi miniszter, mondta Magyar Péter kedden a kegyelmi ügyként elhíresült, 2023-as köztársasági elnöki kegyelemről szóló sajtótájékoztatón. A miniszterelnök arról beszélt, hogy ennek ellenére az akkori köztársasági elnök, Novák Katalin mind K. Endrének, mind a Hunnia-ügy szereplőinek, köztük a terrorizmusért elítélt Budaházy Györgynek is kegyelmet adott. De mi is volt a Hunnia-ügy, ami most odakerült a magyar belpolitikát megrengető kegyelmi ügy margójára?

A Hunnia-per

Budaházy György, aki nemzeti radikális aktivistaként társalapítója volt a Hunnia Mozgalomnak, 2011-ben állt 16 másik vádlottal bíróság elé a mozgalom után Hunnia-ügynek elkeresztelt bírósági persorozatban. A mozgalom tagjai 2007 és 2009 között támadásokat követtek el akkori baloldali politikusok ellen, meleg szórakozóhelyek és egy jegyiroda ellen, összeverték Csintalan Sándort, a Hír Televízió egyik műsorvezetőjét. Budaházyt a hosszú évekig húzódó ügyben terrorizmus miatt ítélték el.

Az MTI akkori beszámolója szerint a bíróságon a Hunnia Mozgalom egyik volt tagja tanúként arról beszélt, hogy Budaházy szervezetében a Gyurcsány-kormánnyal szembeni fellépésről és saját titkosszolgálat létrehozásáról szónokolt a mozgalom vezetője. A cél az ügyészség szerint az volt, hogy robbantásokkal és Molotov-koktélos támadásokkal az akkori szocialista-szabaddemokrata kormánytöbbség politikusait és azok támogatóit félemlítsék meg.

Budaházy és egy társa „egy ígéretesebb nemzeti jövő érdekében” indították útjára a Hunnia Mozgalmat, azzal a céllal, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése, illetve a 2006-os ősz után tovább szítsák a feszültséget, állapította meg a Fővárosi Törvényszék 2016-ban. Az akkori ítélet szerint nyíltan szembe akartak szegülni a kormánnyal és az általuk nem tolerált társadalmi csoportokkal, ezért több kormánypárti országgyűlési képviselő ingatlana ellen Molotov-koktélos támadásokat intéztek, Hiller István egykori oktatásügyi miniszter házára pedig kétszer is rálőttek éles lőfegyverrel.

A bírósági per ezután évekig tartott, egyrészről az ügy rendkívüli komplexitása és a sok tanú miatt, másrészről azért, mert a politikailag erősen terhelt perben újra kellett kezdeni az egész bírósági eljárást: például 2018-ban, amikor a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet súlyos eljárási hibákra hivatkozva.

Elsőfokú kegyelmi ügy

A Hunnia-ügyet az elsőfokú bírója úgy foglalta össze, hogy Budaházynak és a társainak nem tetszett, ahogy a politikai élet alakult, és erőszakos cselekmények útján akarták azt befolyásolni. „Elhiszem, hogy azt gondolták, hogy ettől jobb lesz a világ. Hát nem lett jobb” – mondta.

2022 márciusában a Fővárosi Törvényszék terrorcselekmény és más bűncselekmények miatt első fokon tizenhét év börtönre ítélte Budaházy Györgyöt. Több másik vádlott is tíz évnél hosszabb szabadságvesztést kapott (a másodrendűt például 14, a harmadrendűt 15 év fegyházra ítélték), de volt olyan, aki megúszta másfél év felfüggesztett börtönnel. Az elsőfokú ítélet a támogatók körében jelentős felháborodást váltott ki, a tárgyalóteremben a vádlottakkal szimpatizáló hallgatóság felháborodott kiabálásba kezdett.

Az elsőfokú ítéletek kihirdetése után a vádlottak már akkor hangoztatták a kegyelmi kérelmet, koncepciós pert kiáltva. Ennek végül nem sokkal később néhány ember esetében eleget is tett Novák Katalin köztársasági elnök. 2022 decemberében így hét emberről döntött a Hunnia-ügyben a Sándor-palota. Akkori közleményében Novák azt írta:

„Az úgynevezett »Budaházy-ügy« is rámutat arra, hogy a bírósági eljárások észszerűtlen elhúzódása elfogadhatatlan, és sérti az emberek igazságérzetét”

Novák indoklásában azt írta, különválasztja azoknak az ügyeit, akiket a bíróság első fokon felmentett vagy az elkövetett cselekményt csekélyebb súlyúnak ítélte meg. Ennek mentén döntött a hét ember kegyelméről, a közlemény érvelése szerint azért is, mert „az előzetes letartóztatásban töltött idő és a 13 éve tartó vesszőfutás az érintetteket és családjaikat alaposan megpróbálta”.

A többi vádlottról akkor azt írta, hogy közülük többeket súlyos vádakkal illettek, bűnszervezetben való elkövetést is megállapított a bíróság, jelentős büntetés kiszabásáról döntött. „Esetükben olyan súlyos cselekményekről szól a vád, hogy csak jogerős bírósági ítéletet követően tartom helyesnek dönteni az ő kegyelmi kérelmeikről.” Ez az eljárási kegyelem akkor még Budaházyt nem illette meg, neki a kegyelmi kérvények beadásakor még csak első fokú ítélete volt. A több mint tíz éve húzódó eljárás miatt, amelynek nagy részét letartóztatásban töltötte, 2022 októberében úgy döntött a Kúria, hogy kiengedik a börtönből és házi őrizetbe helyezik.

Kijött a börtönből és elment Tusványosra

Másodfokon 2023 márciusában született meg Budaházy ítélete, ami jelentősen enyhítette a büntetését: 6 év fegyházbüntetésre mérsékelték az akkorra már hosszú évek óta húzódó Hunnia-perben az ítéletét. Ebbe beleszámított az addig a börtönben töltött idő egy része is. A többi vádlott esetében is csökkentették a büntetést. A bíróságon megjelentek Budaházy György támogatói, tisztelői és a nemzeti radikális szubkultúra számos fontos tagja. A támogatók már ekkor elnöki kegyelmet hangoztattak az ő esetében is, ez visszatérő megoldási opció volt mind az eljárás, mind a büntetés kiszabása után.

A kegyelemre aztán nem is kellett sokat várni. Budaházyt 2023. március 9-én ítélték el terrorcselekmény és más bűncselekmények miatt. A pápalátogatásra hivatkozva pedig másfél hónappal később, 2023. április 27-én meg is adta neki a kegyelmet Novák Katalin. Budaházy mellett kegyelmet kapott a Hunnia-perben elítélt többi ember is, Budaházy már aznap este lóháton távozott a váci börtönből – majd tűnt fel a Fidesz tusványosi rendezvényén.

Budaházy Novák kegyelméről úgy fogalmazott: „Nagyon köszönöm elnök asszonynak, miniszter asszonynak, hogy végre megszabadítottak ettől a tehertől. Döntésüket nem lehet elválasztani attól, hogy milyen sok ember állt ki mellettünk”. Budaházy azt is mondta, reméli, a kegyelmet „a haza szolgálatában meg tudja még hálálni”. A kegyelmi döntést üdvözölte ekkor a Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László is.

A kegyelmet a Sándor-palota azzal indokolta, hogy „a pápalátogatás hete különleges alkalom arra, hogy az államfő kegyelmezési jogkörével éljen. Ezért a köztársasági elnök arról döntött, hogy ebből az alkalomból széles körben ad kegyelmet” – írta közleményében a Sándor-palota 2023. április 27-én. A közleményben kiemelték: Novák Katalin mások mellett kegyelmet adott „a Hunnia-perként ismertté vált ügyben jogerősen elítélteknek is, akik esetében a szabadságvesztés felfüggesztéséről döntött.”

Budaházyék kiengedése után 2023 végén volt egy harmadik kegyelmi adományozási hullám is, Novák Katalin újabb kegyelmet adott: annak a három férfinak, akik 2007-ben részt vehettek Csintalan Sándor, akkor Hír TV-s műsorvezető megverésében. A kegyelmet maga Csintalan kérte arra hivatkozva, hogy a 15 éve tartó eljárás bőven elég büntetés az elkövetőknek, és nem szeretné, hogy gyermekeik apa nélkül szenvedjenek. Novák ennek eleget is tett: kegyelemben részesítve a Hunnia-per utolsó három érintettjét is.

A kegyelmi ügy

Vajon miért, milyen alapon adott kegyelmet a terrorizmussal vádolt csoport tagjainak Novák Katalin? Ebből a szempontból érdekes, amit most Répássy Róbert, Varga Judit volt államtitkára mondott, aki egyben a kegyelmi főosztályt is vezette az Orbán-kormány Igazságügyi Minisztériumában. Szerinte a minisztérium kegyelmi főosztálya tipikusan csak súlyos, gyógyíthatatlan vagy végstádiumú betegség esetében javasolja a kegyelmi kérvény előterjesztését. Amikor a kegyelmi főosztály megvizsgálja a kegyelmi kérelmet, azt vizsgálja, hogy a kérvénynek van-e olyan hivatkozása, amely súlyos betegségre utal. „Az soha nem vezet kegyelmi döntésre, hogy valaki vitatja a bíróság döntését”. A dolog másik vége az, hogy a köztársasági elnök nem köteles semmivel indokolni azt, kinek miért ad kegyelmet.

A most nyilvánosságra hozott dokumentumokból látszik az is, hogy a 2023-as pápalátogatás alkalmával 22 embernek adott kegyelmet Novák Katalin, amiből egy bizonyos ügy „6 terheltjén kívül 4, azaz összesen 10 esetben született miniszteri előterjesztéstől eltérő döntés”. Magyar azt állította a sajtótájékoztatón, hogy az a bizonyos ügy a Hunnia-ügy volt. Budaházy kegyelmének bejelentésekor a Sándor-palota közleményében K. Endréről még szó sem volt.

Korábban már felmerült, hogy Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Mi Hazánk alkotmánybíró-jelöltje a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjeként jogi segítséget nyújtott Budaházy Györgynek. Közben 2024 februárjában arról írt a Népszava, hogy Gaudi-Nagynak is köze lehet K. Endre kegyelmi kérvényéhez. Az ügyvéd ezt akkor is cáfolta, de azt „sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta”, hogy ő járt el ügyvédként K. Endre Kúriához benyújtott felülvizsgálati kérelme ügyében.

Kedden Magyar Péter is arra utalt, hogy Gaudi-Nagy Tamásnak lehetett szerepe K. Endre kegyelmi kérvényében. Gaudi-Nagy Tamás azonban ezzel kapcsolatban több lapnak azt nyilatkozta: „Magyar Péter álláspontom szerint egy gyáva, narcisztikus és hazug uszító, aki kormányzás helyett pótcselekvésekkel és a Tisza-kormánnyal szemben kritikus személyek elleni hergeléssel tölti az idejét.” Magyar Péter válaszul azt mondta Gaudi-Nagynak, hogy „ha hozzájárul, bemutatjuk a nevéhez köthető iratot. Ha van ilyen ¯\_(ツ)_/¯”.