Tanúként került elő a volt alpolgármester, akinek holléte két éve állandó beszédtéma Győrben

Egy olyan tanúnak a meghallgatásával folytatódott a győri hulladékgazdálkodási cég (GYHG) pere, akinek megjelenése már önmagában eseményszámba megy. Radnóti Ákos, Dézsi Csaba András korábbi fideszes polgármester volt alpolgármestere 2023-2024 óta gyakorlatilag eltűnt a helyi nyilvánosságból. Korábban számolatlanul posztolt, a városi eseményeken, mérkőzéseken és a helyi híradásokban is rendszeresen megjelent, de már évek óta senki nem látja, holléte pedig népszerű társasági téma a városban. Facebook profilját is megszüntette.

Így amikor a bírósági folyosón megjelent, az első kérdésünk az volt hozzá, hogy hol él és mit csinál. Radnóti Ákos állította, hogy továbbra is Győrben él, itt „vásárol, sportol, jár étterembe”, tehát „nem tűnt el”. A bírósági tanúkihallgatása közben pedig kiderült az is, hogy a volt alpolgármester jelenleg irodai munkát végez, de a munkahelyét nem nevesítette.

Radnóti Ákos 2023-ban lemondott az alpolgármesteri pozíciójáról. Utána már csak a ciklusból hátralévő egy-egy közgyűlésen lehetett látni (képviselő maradt ugyanis 2024-ig), aztán nyoma veszett. Radnóti a vallomásában a korábbi vezetői stílusa kapcsán elmondta, hogy „határozott volt”, néha talán túlságosan is, ezt mára megbánta, mert számos ellenséget szerzett ezzel magának. Ez volt az oka a 2023-as lemondásának is? – kérdezte a bíró. Radnóti szerint a lemondásának nem közvetlenül volt köze ahhoz, hogy a stílusa miatt sok ellenséget szerzett magának. Egyszerűen „megelégeltem azt, amit a napokban is lehet tapasztalni”. Úgy folytatta, hogy nem akart már részt venni abban a világban, ahol

„az embert naponta 24-szer meg akarják ölni, lebuzizzák, lepedofilozzák, az anyját lekurvázzák”.

Ez szerinte mind megtörtént. „Sajnos egyesek próbáltak sejtetni sok mindent, nekem elegem lett ebből.” Még akkor is, ha véleménye szerint mindet megcáfolta a valóság. „Sokan szokatlannak tartották a lemondásomat, de van olyan, hogy abbahagyja valaki azt, amitől besokall.”

A bíróság azért rendelte be a volt alpolgármestert, mert a GYHG-ügy két vádlottja azt állította róla, hogy ő volt Dézsi Csaba András parancsainak közvetítője (P. Iván mellett), stílusa miatt a „karate kutya”.

A hűtlen kezelésről szóló vád szerint a GYHG korábbi ügyvezetője, a per első rendű vádlottja, K. Tamás, valamint A. Alexander alvállalkozó 2020-ban mintegy 758 millió forintos kárt okozott a városnak. Az ügyészség állítása szerint az ügyvezető az alvállalkozó érdekeit követve kötött szerződéseket, amelyek között több túlárazott, indokolatlan vagy részben teljesítés nélküli megbízás is szerepelt. Ezek különféle szolgáltatásokra, például marketingre, őrzés-védelemre, tanácsadásra vagy bérlésre vonatkoztak. A nyomozás több mint négy éve indult, és most jutott el a bírósági szakaszba. A két vádlott az előkészítő ülésen tagadta a bűncselekményeket, az ügy ezért tárgyalással folytatódott. A per során A. Alexander Dubajból jelentkezik be, távmeghallgatással.

Az ügy tanúinak sorában számos fideszes politikust találunk, a párt helyi, meghatározó embereit. Köztük van a már említett Dézsi Csaba András, akit eddig kétszer hallgattak meg: az első alkalommal azt állította, hogy az I. rendű vádlott azt akarja bizonyítani, hogy ő volt a maffiafőnök a városházán, a másodikon nem emlékezett vetkőztetésre, amelyről a II. rendű vádlott A. Alexander beszélt. Rajta kívül már meghallgatták Szeles Szabolcsot, aki Dézsi alpolgármestere volt, Borsi Róbert fideszes képviselőt, P. Ivánt, akit ugyanúgy Dézsi „kijáró emberének” neveztek a vádlottak, mint Radnótit. P. Ivánnak, ahogy ebben az ügyben a tanúk többségére jellemző, nincsenek emlékei a vádban szereplő történetek döntő részéről.

Ezzel szemben Radnóti Ákos számos részletre emlékezett abból az időből, amikor alpolgármesterként dolgozott a városházán, de szerepét az irodája elhelyezkedésével hozta párhuzamba: az ugyanis az épület másik fertályában volt, mint ahol a polgármester, illetve a kabinetje a két másik alpolgármesterrel dolgozott. Ami pedig a II. rendű vádlottat illeti, úgy a többi tanúhoz hasonlóan Radnóti is egyetlen találkozóra emlékszik, ami azért (is) maradt meg benne élénkebben, mert meglehetősen lazán volt felöltözve a vállalkozó. Erre A. Alexander ezt a választ adta:

A. Alexander: Jött a telefon, nem egyszer, nem kétszer, hogy menni kell, jelenés van önnél. Nem az volt, hogy holnap vagy egy hét múlva. Én pedig nem hivatalnokként voltam felöltözve. De nem egyszer találkoztunk, hanem határozottan állítom, hogy legalább négyszer, ötször. Elismeri?

Radnóti Ákos: Nem. Annyira vág az eszem, hogy ha bejön valaki, számomra ismeretlen ember, akkor megkérdem és megjegyzem, hogy kicsoda. A mai világban pedig nem telefonon szoktunk lebonyolítani meghívásokat, hanem emailen. Azokat kell megnézni. Én önt biztosan nem hívtam meg, de egy alkalomra valóban emlékszem, hogy ott volt az egyik irodai megbeszélésen.

A védelem láthatóan most is arra épít, hogy alátámaszthassa a vádlottak állítását, miszerint a városvezetés, mindenek előtt a tulajdonosi jogokat képviselő volt polgármester az operatív irányításba is beleszólt, vagyis az ő utasításait kellett végrehajtani. Radnóti Ákost korábbi emailekkel szembesítette A. Alexander védőügyvédje, amelyek a szemeteskukák matricázására, akut helyzetek megszüntetésére, a zugszemetelőket kiszúró kamerák felhelyezésére vonatkoztak. A cél ugyanis az volt, hogy „Győr legyen a legtisztább város”.

Az elektronikus levelezésből pedig kirajzolódott ennek a menete: nem egyszer munkaidő után vagy előtt is érkezett a polgármester üzenőfalára egy-egy lakossági panasz, amit azonnal orvosolni kellett, Radnóti pedig küldte is tovább az illetékesnek. „Nem ez a normális, ahelyett, hogy tologattuk volna a feljegyzéseket eggyel arrébb, hogy majd egyszer valaki megoldja?” – kérdezett vissza a volt alpolgármester. De a kérdés nem ez volt, hanem az, hogy az operatív irányításba volt-e közvetlen beleszólása a városvezetésnek, miközben az eddig azt állította, hogy legfeljebb a stratégiáról határozott. Minden másról – szögezte le többször is Dézsi Csaba András – a cégvezetők döntöttek. Így az I. rendű vádlott szerintük a felelős, aki a vitatott szerződéseket aláírta.

Az eddigi tanúk alig valamire emlékeztek, és a döntéshozásban érzett felelősségüket is sokkal kisebbnek írták le, mint amit addig a Győrben élők velük kapcsolatban gondoltak a politikai megnyilvánulásaik során. Radnóti Ákos is többször elmondta, hogy a pénzügyi döntéseket, a költségvetést érintőket, illetve a személyi ügyeket illetően nem volt beleszólása a történésekbe, nem véletlenül volt az irodája viszonylag távol a központi vezetéstől. Az alpolgármesterek között tehát nem ő állt a hierarchia csúcsán.

„Önnek nem is hiányzott az épület másik fertálya?” – kérdezte tőle a bíró. Erre „nem” volt a válasz.

Az ügyben tanúként berendelt volt alpolgármester hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a jogszerűséghez mindig ragaszkodott, a megbeszéléseken ezért rendszerint volt egy jogász is a teremben. A. Alexandert ő soha nem hívta meg az ilyenekre, ha pedig a férfi mégis megjelent, annak az lehetett az oka, mert valaki más intézkedett az GYHG-n belül.

Arra a kérdésre pedig, hogy véleménye szerint a polgármester konkrétan utasította volna a cégvezetőt, hogy az adott feladatkörre melyik vállalkozóval kell szerződést kötnie, ezt felelte: „Nincs tudomásom ilyenről és nem is feltételezem róla.”

A maratoni tárgyalássorozat ősszel folytatódik.