„Én dolgoztam több cégnél, más városban is, és mindenhol – ahogyan Győrben – politikai utasításokat kell végrehajtaniuk a vezetőknek. Az egész ország így működik” – vallotta K. Tamás, a győri hulladékgazdálkodási per első számú vádlottja. A Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (GYHG) hűtlen kezeléssel vádolt volt vezetője Dézsi Csaba András korábbi fideszes győri polgármestert, illetve annak bizalmi embereit nevezte meg, mint akik szerinte utasították, hogy kivel kell a városi cégnek szerződést kötnie.
Dézsi Csaba András órákon át vallott tanúként és válaszolt Albrecht Krisztián bíró, valamint Horváth Orsolya ügyész kérdéseire, és tagadta, hogy belefolyt volna a cég működésébe.
Dézsiről az ügy fővádlottja azt mondta vallomásában, hogy tettre készen vette át a város irányítását 2020-ban, nagyot akart alkotni, és ez passzolt is az alkatához. Azt is megjegyezte, hogy „és ott volt még benne az anyagi javak iránti vágy”.
Túlárazott szerződések
De mi is az az ügy, amelyről beszélünk? A vád szerint a GYHG korábbi ügyvezetője, a per első rendű vádlottja, K. Tamás, valamint A. Alexander alvállalkozó 2020-ban mintegy 758 millió forintos kárt okozott a városnak. Az ügyészség állítása szerint az ügyvezető az alvállalkozó érdekeit követve kötött szerződéseket, amelyek között több túlárazott, indokolatlan vagy részben teljesítés nélküli megbízás is szerepelt. Ezek különféle szolgáltatásokra, például marketingre, őrzés-védelemre, tanácsadásra vagy bérlésre vonatkoztak.
A cég működése sokáig átláthatatlan volt, és csak egy 2021-ben született cikk nyomán derültek ki róla részletek. A cikket – akkor még újságíróként – Pintér Bence jegyezte, aki jelenleg Győr polgármestere. Pintér írása szerint A. Alexander jelentős befolyást szerzett a GYHG-ban, noha hivatalos szerepe nem volt.
Pintér Bence egyébként ott volt hallgatóságként a szerdai tárgyaláson, akkor érkezett meg a maratoni ülésre, amikor elődje, Dézsi Csaba András tanúmeghallgatása kezdődött. „Még egy hallgatóság?” – kérdezte az eljáró bíró, akinek csak később, az elrendelt szünet közben esett le, hogy „Ön Győr jelenlegi polgármestere?”. A bíró egyébként nemrég került Győrbe, a törvényszékhez.
Teljes katyvasz volt
Dézsi Csaba András arról beszélt, hogy „teljes katyvasz” volt a GYHG-nál, részben ezért, részben a hulladékgazdálkodás küszöbön álló államosítása miatt döntöttek úgy, hogy kiszervezik a hulladékkal foglalkozó GYHG-t a Győr-Szolból, az önkormányzati mamutcégből. A volt polgármester azt is állította, hogy egy optikai hulladékválogató vásárlása miatt kialakult „összevisszaság” miatt nézték meg szerződéseket, és például olyan „furcsaságokat” találtak, hogy a felmondásuk után „bánatpénzt” kell fizetni.
Hát ki ír ilyet alá? Még egy ötéves óvodás sem
– jegyezte meg Dézsi. A szerződéseket ezek után átnézette könyvvizsgálóval és jogásszal is, illetve a GYHG korábbi vezetőjével (aki már jó ideje nincs a vállalatnál). Azt a választ kapta, hogy valóban vannak előnytelen szerződések, amelyeket meg kell szüntetni, de ezek nem olyan mértékű kihágások, ami miatt feljelentést kellene tenni. De mint tudjuk, megtette más.
Dézsi Csaba András két mondatot sokszor megismételt, a tárgyalási nap végére ezek szinte szlogenné váltak. Az egyik az, hogy ő orvos-polgármester, nem jogász és nem közgazdász, és végképp nem hulladékgazdálkodási szakember. Ám azt biztosan tudta, hogy mit várt el a GYHG-től: hogy Győr legyen a legtisztább város, de a lehető legkisebb költséggel. Ez stratégia volt, ő eddig a szintig ásta bele magát, és az operatív döntéseket, mint állítja, a cégvezetőkre bízta polgármestersége idején.
Nagyon hittem Dézsiben
Ennek alapjaiban ellentmondott mindkét vádlott, főként K. Tamás, aki magáról azt állította, hogy „végrehajtó szintjén voltam vezető a GYHG-nél”. Az I. rendű vádlott visszautasította, hogy „egy ötéves gyerek szintjén írt volna alá dolgokat”. „Nem volt más választás, mert azt mindenki tudta Győrben, hogy aki nem hajtja végre Dézsi Csaba András utasításait, az elveszíti a munkahelyét”. Ezt egészítette ki azzal, hogy az egész országban így ment ez, és reméli, hogy „bármi is lesz az eljárás, remélem, képes ez az ország ezen változtatni”.
Dézsi visszautasította a vádlott szavait. „Értem, hogy a felelősséget akarja áthárítani K. úr. És azt akarja bebizonyítani, hogy a polgármesteri hivatal működött, de én voltam a maffiafőnök. Nem, ez a történet arról szól, hogy el kell olvasnia egy cégvezetőnek, amit aláír” – mondta. De azt is, hogy meglepte a vádban szereplő összeg nagysága, és most sem tudja, hogy hogyan károsíthatták meg ekkora összeggel a céget, illetve vele a várost.
K. Tamás és A. Alexander egy másik képletet rajzol fel, ami úgy szólt, hogy Dézsi Csaba András utasításait kellett végrehajtani, ami a városházáról P. Iván (volt polgármesteri biztos) és Radnóti Ákos, Dézsi egykori alpolgármestere továbbított. És az is kimondatlan szabály volt, hogy A. Alexander gyakorlatilag Dézsi helytartója, tehát amit ő mond, azt a polgármester mondja.
A vádlotti vallomásban P.-t a „felhajtónak és a szállítónak” nevezték, Radnótit pedig „karate kutyának”, akivel Dézsi nagyon elégedett, „mert mindent megcsinál neki, amit kér”.
„Nonszensz” – szögezte le a volt polgármester, akit azzal a vallomással is szembesítettek, hogy valóban utasításba adta-e, hogy a kiszervezett GYHG-nál valamennyi, a Borkai-érában született szerződést fel kellett mondani és újakat kötni, akár úgy is, hogy a közbeszerzési eljárásokat kikerüljék. Dézsi ezt is tagadta, „rágalomnak” nevezte, hogy őt, illetve a városvezetésben lévő embereit jogsértéssel vádolják meg. A cél az volt, mondta, hogy a városnak dolgozó cégek körét kiszélesítsék, vagyis újak is esélyhez jussanak. Az ügyész által felsorolt, a vádban szereplő cégekre nem emlékezett.
Az ügyész megkérdezte a vádlottaktól, hogy szerintük milyen haszna származhatott ebből a volt városvezetőnek, de választ egyiküktől sem kapott. K. Tamás ugyanakkor azt mondta, hogy ő valóban nagyon hitt Dézsi Csaba Andrásban és cégvezetőként „tisztességgel végrehajtottam az utasításokat, amiket küldött”. Az is kiderült, hogy az utasítások döntő részének nincs írásos nyoma, ezek általában szóban érkeztek (ha valóban érkeztek) vagy más valaki küldte más e-mail címről.
„Nem is ismerem.” „De, ismer.”
Dézsi Csaba András határozott álláspontja volt, hogy az egyik vádlottat sem ismeri. A. Alexander jelenleg Dubajban él és onnan vett részt az ülésen távmeghallgatással. „Most, hogy a kivetítőn látom, nyilván ő A. Alexander. De ha más arcot látnék, lehet, rá is ezt mondanám” – mondta róla Dézsi.
Az ügy II. rendű vádlottja homlokegyenesen mást mondott: „Több alkalommal találkoztunk, magántalálkozók is voltak például P. Iván házában.” A. Alexander szerint igenis az volt a szerepe, hogy Dézsi utasításainak érvényt szerezzen a GYHG-ben, „az ő megbízásából kerültem a városházára is”.
K. Tamás is több olyan alkalmat említett, amikor találkozott és beszélt is Dézsi Csaba Andrással. Ő azonban a kettejük ismeretségét is minimálisnak nevezte, bár emlékezett arra, hogy jó szakembernek tartotta. (Egyszer, talán véletlenül, „Tamásnak” nevezte a vallomás elején.)
Az I. rendű vádlott célzott rá, hogy bizonyítékai is lesznek arra vonatkozóan, hogy ez a kapcsolat ennél több volt, igenis találkoztak, méghozzá többször.
Dézsi előtt Borsi Róbertet az önkormányzat gazdasági és tulajdonosi bizottságának volt fideszes elnökét hallgatták meg, aki a vádbéli időszakban vezette a hulladékgazdálkodási társulást. Nála is több kérdés felmerült a GYHG gazdálkodásával kapcsolatban. A bíróság, az ügyészség és a védelem is különös figyelemmel kezelte a GYHG-nek engedélyezett hitelt, illetve azt a kérdést, hogy a GYHG A. Alexander ajánlása miatt kötött-e szerződést Borsi marketing cégével. Ez utóbbi nem nyert megerősítést.
A nyomozás több mint négy éve indult, és most jutott el a bírósági szakaszba. A két vádlott az előkészítő ülésen tagadta a bűncselekményeket, az ügy ezért tárgyalással folytatódott. A soron következő ülésekre is helyben ismert tanúkat idéznek be: jönni fog még P. Iván, Szeles Szabolcs volt alpolgármester, és az ügyész kérte, hogy Radnóti Ákos volt alpolgármestert is idézzék be tanúként. Radnótit 2023 óta nem látni a városban, ekkor mondott le a pozíciójáról, és azóta gyakorlatilag eltűnt Győrből.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.
