Ki emeli a nyugdíjakat? Én. Ki tárgyalta meg ezt az amerikaiakkal? Én. Ki adja oda a béreket? Én. Ki viszi le a benzin árát? Én. Ki ad pénzt, és hoz ide fejlesztést? Hát én. És hogy ki az „én”? Orbán Viktor.
A miniszterelnök a NER 16 éve alatt egyre inkább rászokott arra, hogy néhány, de leginkább pozitív döntésnél a királyi többes helyett miniszterelnöki egyest használjon. Orbán Viktor az évek előrehaladtával egyre többször nyúl ehhez az eszközhöz, rengeteg dolgot maga intéz el, saját kezével ad, vesz el, visz le és tárgyal meg.
Az utóbbi időben teljesen általánossá vált, hogy belpolitikai vagy éppen nagyobb külpolitikai döntéseket úgy ad elő, mintha azt teljes egészében egyedül intézte volna. Sokszor előkerül a többesszám is, tehát nem ő, hanem például a kormány intézte, azonban ha valami nagyobb jelentőségű döntésről van szó, akkor magához ránt mindent. Tette ezt nemrég Rónai Egon ATV-s műsorában is.
A miniszterelnök egy akkor még esetleges ársapkáról, illetve az üzemanyag áráról úgy beszélt, mint egy piaci árus, aki maga határozza meg portékája árát. Úgy fogalmazott, hogy folyamatosan figyeli, hogy az árak kibírhatók-e a magyar családoknak, mert ha túl magasak, az nem jó. „De nem tudom egy bizonyos szint alá se vinni, mert abban a pillanatban, ha a regionális átlagár alá megyek, mindenki idejön, az olcsóbb, államilag támogatott benzint fölvásárolja” – fogalmazott az üzemanyagárakról. Végül ugye levitte, rögzítette az árat.
Orbán ugyanebben a beszélgetésben kockázatosnak ítélte meg, hogy a háború kérdésében bármiben is engedjen. „A kockázatokat olyan magasnak ítélem, hogy távol szeretném tartani Magyarországot ettől.”
De az „ukrán olajblokádot”, tehát a Barátság kőolajvezeték elzárását is közvetlenül Orbán Viktor fogja megoldani. A kérdésre, hogyan tudják letörni az olajblokádot, hogyan jön majd újra az olaj, azt mondta: „nekem azt kell elérnem, hogy jöjjön. Rá kell szorítanom az ukránokat, hogy jöjjön. […] És szerintem ezt meg is fogom oldani. Én azt tűztem ki magam elé, hogy ezt el is fogom érni.” Egyébként még azt is egymaga döntötte el, hogy „szabad beengednem az ukránokkal való véleménykülönbségek témái közé az olajblokádot”.
Orbán legutóbb Dopeman műsorának vendégeként váltott teljesen egyes szám első személybe. A miniszterelnök szerint ő mindent megtesz, hogy az EU ne sodródjon háborúba. Független ettől az „ukrán ügytől” azt is közölte, hogy „én elvettem 16 év alatt a bankoktól, a nagy energiacégektől meg a kereskedelmi láncoktól 15 ezer milliárd forintot”. Szerinte ennek köszönhető, hogy biztosított Magyarországon a 13. havi nyugdíj, a 3 százalékos hitel és a családtámogatások. „2026-ban is elveszek tőlük kétezer milliárdot, és odaadom a magyaroknak.”
Nem a 2026-os választás kampányidőszakában történt, de nagyvonalú ajánlat volt a miniszterelnöktől, amikor bedobta, hogy kifizeti Budapest egyik legnagyobb cégénél az összes dolgozó bérét. Történt ugyanis, hogy Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester, fővárosi képviselő egy átadón odament Orbán Viktorhoz, és azt kérte tőle, hogy üljön le Karácsony Gergely főpolgármesterrel tárgyalni Budapest sorsáról. A főváros ekkor olyan pénzügyi helyzetbe került a kormányzati elvonások miatt, hogy bizonytalan volt az is, ki tudják-e fizetni a cégeiknél – például a BKV-nál – dolgozó ezrek bérét.
A ferencvárosi polgármester szerint a kormány Budapest ellen folytatott háborújában mindenki csak vesztes lehet, és megkérdezte Orbántól, hogy január 1-jétől hogy fognak a fővárosi dolgozók fizetést kapni. A kormányfő azt állította, hogy ő nem háborúzik a fővárossal. Majd jött az ajánlat:
„Nincsen háború, békesség van, a fizetést meg ki fogom fizetni. Ha maguk nem tudják, én akkor is kifizetem. Erre számíthatnak”
– tett vállalást Orbán, ismét egyes szám első személyben. Orbán válasza után Karácsony Gergely szóvá is tette, hogy Orbán Viktor úgy tesz, mintha a budapesti adófizetők pénze az ő pénze lenne.
Bár a miniszterelnök egész repülőnyi delegációkat, és az utóbbi időben még a kedvenc médiamunkásait is magával viszi fontosabb külföldi útjaira, úgy néz ki, hogy egyedül is simán elintézne mindent. Orbán Viktor elmondása szerint neki köszönhető az is, hogy van Magyarországon olaj és gáz, ráadásul olcsón. Idei évértékelő beszédében így fogalmazott: „2025-ben tárgyaltam és megállapodtam az amerikai, az orosz és a török elnökkel, hogy Magyarország továbbra is olcsón veheti az olajat és a gázt. Mi több: lesz olaj, lesz gáz!” Itt érdemes megjegyezni azért, hogy a kormányfő a beszéd többi részében, különösen az eredmények ismertetésénél elhagyta a miniszterelnöki egyest, leginkább a kormánya nevében beszélt.
„Megígértem a katonáknak és a rendőröknek, hogy elismerjük a munkájukat, ezért döntöttem a hathavi fegyverpénz kifizetéséről” – mondta Orbán a választás előtti osztogatásuk egyik eleméről. A teljes osztogatás mintegy ezermilliárd forintba kerül majd, de ez most nem számít a kormánynak, Orbán döntött arról, hogy kifizeti. Valójában persze ez is az államkasszából, nem pedig a miniszterelnök zsebéből megy. Orbánék választási előtti bőkezűsége egyébként kapóra jön a Fidesznek: javult a gazdasági hangulat az országban, de ennek később meglehet majd az ára is.
A közpénz osztogatásáról a miniszterelnök egyébként már régebben is szeretett egyes szám első személyben beszélni. Ezt a módszert leginkább közvetlenül a választóival beszélgetve szereti bevetni. Az egyik legemlékezetesebb példa még 2017-ben történt, amikor Orbán Viktor legurult a kormányzati Volkswagennel Bözsi nénihez Nagygécre. Innen is látszik, hogy a kormányfő már régebben sem vetette meg, hogy „saját zsebre” hivatkozva adjon, ígérjen. Orbán Bözsi nénivel megtárgyalta, hogy mennyi a nyugdíj, és egyébként elég-e, majd felmerült a kérdés:
„Szoktam emelni? Tessék, most is emeltem”
– mondta. De azért, hogy Bözsi néni el ne felejtse, mit kapott, Orbán így folytatta: „Küldtem ilyen utalványt is, emlékszik rá?” És még tetézte is: „És majd az év végén, ha úgy vannak a számok, akkor emelek megint.” A nyugdíjas hölgy természetesen nem győzött hálálkodni a miniszterelnöknek, hogy adott és emelt.
A 2019-es önkormányzati kampányban Orbán Viktor Gödöllőn teremtette le a jelöltjüket, hogy hosszú ideje „szerencsétlenkednek” a településsel, és „most már jó lenne valamit csinálni is”. Majd közölte, hogy azért nem tud például a helyi kastéllyal boldogulni, mert ahhoz kéne egy megállapodás. „Megállapodunk, adok pénzt, meg fejlesztést és sok mindent, tudok segíteni” – fogalmazott. A miniszterelnök hiába ígért úgy, mintha a saját pénztárcájából intézne el mindent Gödöllőnek, Gémesi György maradt a polgármester.
Orbán Viktor 2024 végén még a Magyarországnak járó, de a jogállamisági ügyek miatt befagyasztott uniós pénzek egy részét is személyesen „védte meg”. A 2024-es kormányinfón úgy fogalmazott, hogy „12,5 milliárdot már megvédtem, ott van a számlánkon, és még van, amit meg kell védenem. Minden egyes alkalommal újabb és újabb összeget fogok megvédeni.” A pénzeket azóta sem sikerült teljesen „megvédeni”, év elején például újabb 400 milliárd forintot bukott el a kormány, de ezen túl több forrás továbbra is zárolva van.
A miniszterelnöki egyesnek politikai szempontból több célja is lehet. A Fidesz politikáját évtizedek óta Orbán Viktor személye köré húzzák fel. Ezt az is bizonyítja, hogy a párt akkor is összezárt Orbán Viktor mögött, amikor Magyar Péter személyében olyan kihívója lett, akinek valós esélye van arra, hogy leváltsa. A Fideszből nyilvánosan senki nem merte felvetni vagy esetleg beleállni abba, hogy mi lenne, ha nem Orbán lenne az elnökük, listavezetőjük.
Ebben a személyére is épülő kampányban használja ki azt a miniszterelnök, hogy egyes dolgokra ő személyesen a garancia: ő adja a pénzt, ő dönt arról, hogy kinek és mi jár, amivel egy sajátos személyi kultusz épült ki körülötte. Emellett sokkal személyesebb, ha nem egy elérhetetlennek tűnő gépezet, kormány csinál valami jót, hanem annak vezetője, arca. Ám ilyenkor nem veszik figyelembe, hogy visszaélnek azzal, hogy az állami támogatásokat személyes ajándékként vagy eredményként tálalják a választóknak.
Miközben Orbán Viktor szeret magáról úgy beszélni, mint aki mindent egymaga intézett el az országnak, azért azt is elismeri, hogy ha buknak, akkor ő lesz a felelős. Az ATV-nek adott interjúban így fogalmazott: „Nézze, a sikernek mindig sok apja van vagy anyja. A kudarc meg mindig árva. Tehát olyan illúziónk ne legyen, hogy hiába feszültem meg, meg tettem ki a szívemet, és locsoltam ki a szívem vérét a győzelemért, ha nem sikerül, akkor persze én leszek a felelős.”
A miniszterelnök egyes dolgok magára húzása mellett azt is szereti meghatározni, hogy mitől magyar a magyar, mit szeretünk, utálunk „mi, magyarok”. Ez sokszor átcsúszik abba, hogy a saját politikai közösségéhez köti a magyarságot.
Korábban össze is szedtük, hogy a miniszterelnök szerint a magyar például az, aki: eszes; három esetben ereszkedik térdre és börtönben érzi magát, ha nem látja évente egyszer a tengert. Megtudhattuk már azt is, hogy „ha akadályt húznak elénk, magyarok elé Brüsszelben, olyankor nem letekerjük a hangunkat, hanem fel”, illetve azt is, hogy „a magyar türelmes nép, de ha homoszexualitásról van szó, akkor van egy vörös vonal”. Az pedig szinte magától értetődő, hogy a magyar ember úgy van vele, ha baj kopogtat az ajtón, akkor jobb, ha a nemzeti oldal kezében van a kormányrúd.
