A Fővárosi Törvényszék szerint nem sért uniós irányelvet a rendelet, ami miatt kárpátaljai menekülteket tettek utcára

Elutasította a Fővárosi Törvényszék a Magyar Helsinki Bizottság keresetét, amelyet a jogvédő szervezet egy 2024-es, főként kárpátaljai menekülteket érintő kormányrendelet miatt indított Pál Norbert, az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztos ellen.

A Fővárosi Törvényszék tájékoztatása szerint a bíróság megállapította, hogy nem ütközik semmilyen uniós irányelvbe az a magyar szabályozás, amelyet 2024-ben hozott a kormány, és amely főként kárpátaljai menekülteket érintett. A törvény azt mondta ki, hogy az állam dönti el, mi számít Ukrajnában háborús területnek, aki pedig menekültként nem ezekből a zónákból érkezik, csak akkor kap államilag finanszírozott szálláshely-támogatást, ha méltányossági kérelmet nyújt be, és azt pozitívan bírálja el a kormánybiztos.

A bírósági tárgyalások azután kezdődtek, hogy a Magyar Helsinki Bizottság 84 kárpátaljai menekült, köztük 64 gyerek ügyét felkarolta, miután az ő kérelmeiket elutasította a kormány. Ők mind azután kerültek utcára 2024 augusztusában, hogy a kormányrendelet életbe lépett. Így, bár ezek a kárpátaljai menekültcsaládok menedékes státusszal érkeztek az országba, a lakhatási támogatásukat megszüntette a kormány.

A szerdai döntés azt mondta ki, hogy a magyar szabályozás nem ütközik az uniós jogba, konkrétan az Ideiglenes Védelem Irányelvbe. „Ezt a megállapítást a bíróság különösen az uniós jogi szabályozás céljából, rendszeréből, a tagállamok széles mérlegelési mozgásteréből és a többi tagállam gyakorlatából vezette le” – írta a Fővárosi Törvényszék.

A bíróság lényegében azt mondta ki: a vonatkozó uniós irányelvet lehet úgy értelmezni, hogy az széleskörű mozgásteret biztosít a tagállamoknak a szálláshely-biztosítás kérdésében is. A bíróság kimondta azt is, hogy Pál Norbert a méltányossági jogkör gyakorlásának szabályai szerint döntött a családokról. A bíróság az uniós irányelv értelmezéséhez nem kérte az Európai Unió Bíróságának véleményét, mert „a bíróság az uniós jogot maga is értelmezni tudta”.

Kellett egy év

Tavaly a bíróság két kárpátaljai menekültcsalád ügyében is az állammal szemben döntött, miután a Helsinki Bizottság bíróságra vitte Pál Norberttel szemben a kárpátaljaiak ügyét. Egy éve a bíróság azt mondta ki, hogy az ügyekben megsemmisíti a döntést és új eljárásra kötelezi az államot. Az indoklás az volt, hogy „formai hiányosságok miatt” Pál Norberték döntése nem értelmezhető, ezért a bíróság nem tudja felülvizsgálni azt sem, hogy az megfelel-e az uniós irányelvnek. Azaz mivel az állam méltányosságra vonatkozó elutasításaiban indoklás nem szerepelt, ezért az érvelés szerint

a bíróság nem tudott arról dönteni, hogy a főként a kárpátaljai menekülteket érintő kormányrendelet szembemegy-e az uniós irányelvekkel: ennek a tárgyalásához kellett még egy év.

2024 nyarán jelezte a Magyar Helsinki Bizottság, hogy bíróság elé viszik azoknak a kárpátaljai menekülteknek az ügyét, akik egy kormányrendelet miatt kiestek a kormány által addig nyújtott lakhatási támogatási rendszerből. A módosítás értelmében csak azoknak a menekülteknek jár támogatott szállás, akiknek a Magyarországra érkezésük pillanatában a magyar kormány által „háború sújtotta övezetként” nyilvántartott területek valamelyikén volt a regisztrált ukrajnai lakhelyük.

Az új szabályok miatt a kritériumokat nem teljesítő menekültek alternatív szállást sem kaphatnak. Paradox módon sokan azért eshetnek el az ellátástól, mert kettős állampolgárok. „A kormány augusztus 21. után semmilyen lakhatási támogatást nem akar nyújtani üldözöttek ezreinek. Mindez nem csak a joggal ellentétes, de az emberségesség elemi követelményével is” – írta ekkor a Magyar Helsinki Bizottság közleményében.

Az uniós védelmi irányelv

A bírósági tárgyalás alapját a menedékesekre vonatkozó uniós védelmi irányelv jelentette, amit máshogy értelmezett a tárgyalások során a két oldal. A Helsinki értelmezése szerint az irányelvből következik, hogy mindenféle egyéni körülmény mérlegelése nélkül, nem rászorultsági alapon kell biztosítani lakhatást, mert az minden menedékesnek jár. Szerintük a kormánybiztos (indoklás nélküli) döntéséből „nem derül ki, hogy vizsgálták-e az egyéni körülményeket”, ugyanakkor azt sem állították, hogy rászorultsági alapon döntöttek.

A kormánybiztos jogi képviselője ekkor azzal érvelt, hogy méltányossági döntéseket engedélyeztek, illetve szerintük az uniós irányelvnek is megfeleltek. A kormány azzal is érvelt, hogy más uniós tagállamokban is voltak a menekültekre vonatkozó szigorítások. A Helsinki szerint viszont „más uniós tagország sem ilyen döntés mögé bújik, hanem kidolgoztak egy rászorultsági rendszert”.

2024 augusztusában a törvény értelmében százaknak kellett elhagyniuk addigi szállásukat. A kormányrendelet pont azokat a kárpátaljaiakat érintette a legjobban, akiket háborút és az ukránokat emlegetve gyakran vesz elő a kormány politikai eszközként. A menekülteknek túl sok választásuk az állam döntése után nem maradt: vagy visszamentek Ukrajnába, vagy, ahogy például Kocson történt, álltak az utcán, hátha történik valami. A kormányt már akkor számos civil szervezet kritizálta a gyors, átgondolatlan döntés miatt, amelyben arra nem volt valódi terv, hogy például hova menjenek ezek az emberek.

A Népszava ekkor azt írta, hogy Pál Norbert 1486 méltányossági kérelemből 1202-t utasított el. Az elutasítást a kormány nem indokolta. Homályos zóna volt az is, mint azt a rendelet megjelenésekor is írtuk, hogy mi alapján lesz Ukrajnán belül egy rész háborús zóna, mi alapján maradtak le adott területek a listáról. A kivéreztetett magyar menekültügyi rendszer újabb csonkításáról itt írtunk részletesen.

A döntés után az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) közleményben fejezte ki aggodalmát az Ukrajnából érkező menekültek magyarországi elszállásolását átalakító jogszabályi változtatások miatt. Pál Norbert kormánybiztos ennek ellenére arról beszélt, hogy szerinte az ukrajnai menekültek 95 százaléka békésen hagyta el szállását, a többieket pedig a Helsinki Bizottság biztatta ellenállásra.