A DK szerint „brutális többség” venné el a határon túliak szavazati jogát, ebben nemzeti egység van
„Ez pont, hogy nem megosztó téma, hanem nagy nemzeti egység van mögötte. A pártok közül egyedül mi képviseljük a társadalom többségét” – mondta a Demokratikus Koalíció egyik névtelenséget kérő vezető politikusa a párt új óriásplakát-kampányáról a Telexnek. A héten közel nyolcszáz óriásplakáton kezdték hirdetni, hogy „500 000 határon túli már regisztrált a választásra, hogy hatalomban tartsák Orbánt” és „csak a DK venné el a határon túliak szavazati jogát”.
Dobrev Klára a DK egy pontos nemzetegyesítő programjaként mutatta be ezt a tervet, és a január végi évértékelő beszédében büszkén jelentette ki, hogy
„csak a DK merte kimondani az igazságot, hogy ne szavazhasson soha, aki soha nem élt itt, soha nem adózott itt és nem viseli a döntése következményeit”.
A párt rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett a benyújtott javaslatukról, de nem lett meg a szükséges számú aláírás hozzá, mert egyetlen más frakció sem állt be az indítvány mögé. A rendkívüli ülés összehívásához a képviselők ötödére, minimum negyven aláírásra lett volna szükség, de a DK-s forrásunk szerint az MSZP és a Momentum képviselői „gyávaságból nem támogatták a kezdeményezést”, miközben korábban ők sem értettek egyet a külhoni magyarok szavazati jogával.
A DK-közeli Ellenszél Facebook-oldala az elmúlt napokban olyan mesterséges intelligenciával készült videókat kezdett terjeszteni, amelyek a DK kampányát támogatják. A videókban külhoni magyarokat kérdeznek arról, hogy fognak-e szavazni a magyarországi választáson, mire ők azt válaszolják, hogy igen, Orbán Viktorra, illetve a Fideszre. Azon pedig már csak nevetnek, amikor szembesítik őket a kormány korrupciós ügyeivel, a magyarországi magas inflációval és az itthoni megélhetési nehézségekkel. Ez a hat videó a Political Capital szerint alkalmas arra, hogy ellenszenvet váltson ki a magyarországi ellenzéki választókban.
„A Demokratikus Koalíció hű a saját magyargyűlölő hagyományaihoz” – reagált az óriásplakátokra Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint DK eredete és Gyurcsány politikai pályafutása „a magyargyűlöletről és a magyarság megosztásáról és megvetéséről” szól. „Ezek a plakátok is arról árulkodnak, hogy magyargyűlölőkkel van dolgunk.”
A többség nem támogatja határon túliak szavazati jogát
Mégis mi a célja a DK-nak az új kampányával, és miért pont ezt a megosztó témát választották? Erről beszélgettünk a párt egyik névtelenséget kérő vezető politikusával. Szerinte valójában semmi újdonság nincs a követelésükben, hiszen a párt 2011-es alapítása óta következetesen azt az álláspontot képviselik, hogy ne szavazhasson az, aki nem Magyarországon adózik. „Ez benne van a DK DNS-ében”. Igazságtalannak tartja, hogy olyanok dönthetnek az ország jövőjéről, akik akár életükben egyszer sem tették be a lábukat az ország területére.
A mostani kampány előtt az IDEA Intézet készített egy felmérést a DK-nak, ami azt mutatta, hogy
a magyar választók 71 százaléka nem támogatja a határon túliak szavazati jogát.
„Ez brutális többség” – fogalmazott a DK-s forrásunk. Az ellenzéki térfélen különösen nagy az elutasítottsága a kérdésnek: a Tisza Párt szavazóinak 92 százaléka, a DK-sok 96 százaléka, a Mi Hazánk Mozgalom szavazóinak a 62 százaléka nem ért egyet a külhoni magyarok szavazati jogával. Egyedül a Fidesz szavazóinál vannak többségben a támogatók.
Valamivel kisebb arányban, de 21 Kutatóközpont és az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom Akciószociológiai Munkacsoportja 2025 májusi felmérése is arra jutott, hogy a magyarországi választók 60 százaléka elutasítja a határon túli magyarok szavazati jogát, és csupán 38 százaléka értett vele egyet.
Dobrev Kláráék valószínűleg abban bíznak a felmérés számai alapján, hogy az üzenetük kellően vonzó lesz az ellenzéki választók egy részének, és meg tudnak szólítani plusz szavazókat április 12-ig. Olyan témát választottak, amire sokan felkapják a fejüket, sokan reagálnak, de a DK célja a láthatóságon kívül az is, hogy megkülönböztesse magát a Tiszától, a Fidesztől és a többi párttól. A DK-s forrásunk erre mondta azt, hogy egyedül ők képviselik a többség véleményét ebben az ügyben.
Magyar Péter az elmúlt hónapokban többször is kijelentette, hogy a Tisza Párt senkit nem fosztana meg a már meglévő jogától, és árulónak nevezte, aki nem támogatja a határon túl élő magyarok szavazati jogát. A Tisza programja szerint egységesítenék a külhoni magyarok és a diaszpórában élő magyarok szavazati jogát és módját.
A fő kritika a Fidesz által bevezetett rendszerrel szemben az, hogy a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező, külhoni magyarok levélben szavazhatnak, míg a magyarországi lakcímmel rendelkező, külföldön tanuló vagy dolgozó magyarok jóval macerásabban, akár órákat utazva és sorban állva adhatják csak le a szavazatukat a legközelebbi külképviseleten. A lehetséges megoldási javaslatról a Political Capital indított ősszel vitasorozatot a Telexen.
A DK szerint akár négy mandátumot is hozhatnak a Fidesznek a levélszavazatok
A DK követelését ellenzők egyik visszatérő érve, hogy szerzett jogtól nem fosztunk meg senkit. A párt nem ért egyet ezzel. Forrásunk azzal érvelt, hogy korábban nagyon sok embernek szerzett joga volt arra, hogy rabszolgát tartson, míg másoknak szerzett pallosjoga volt. Meglepődnénk, ha ezeket a jogokat bárki visszakövetelné 2026-ban.
„Voltak olyan igazságtalan jogok, amiket kiváltságos csoportok kaptak hatalmi érdekből, diktatórikus rendszerektől, majd a demokratikus viszonyok között megszüntettek.” Szerinte ilyen a határon túliak szavazati joga is, ami egyértelműen a Fidesz hatalmi érdekét szolgálja.
„Egy egypárti diktatúra adta a jogot a határon túli magyaroknak, egy plurális demokráciának pedig vissza kell vonnia.”
A DK azt a rendszert állítaná vissza, ami 1990-től 2014-ig szerintük problémamentesen és konszenzusosan működött: „az szavazhat, akinek állandó lakcíme van Magyarországon”.
A párt vezető politikusa szerint sokáig Orbánék is a határon túli szavazatok ellen voltak, aztán Mikola István, a Fidesz kormányfőhelyettes-jelöltje a 2006-os választás előtt leleplezte a későbbi szándékot, amikor arról beszélt: ha négy évre nyerni tudnának, és az ötmillió magyarnak állampolgárságot tudnának adni, és ők is szavazhatnának, akkor húsz évre minden „megoldódna”. A Fidesz 2010 után megadta az állampolgárságot és később a szavazati jogot a külhoni magyaroknak. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választók 2014 óta pártlistára szavazhatnak levélben. A gesztust nagyra értékelték a külhoni magyarok, a legutóbbi választáson a levélszavazatok 94 százalékát kapta a kormánypártok listája.
A DK-s politikus szerint a mostani óriásplakátokkal a hivatalos kampányidőszak kezdetén arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a határon túli magyarok szavazatai érdemi veszélyt jelentenek a magyar választások tisztaságára, és könnyen eldönthetik a választást. A céljuk pedig a magyarországi választók mozgósítása.
Azért érezték ezt a témát fontosnak, mert az IDEA felmérése szerint a választók többsége nem tudja, hogy mennyi külhoni magyar szavazhat, és ezért sokan azt gondolják, hogy a levélszavazás nincs érdemi hatással a végeredményre. A választók 43 százaléka szerint tízezernél kevesebb levélszavazó lehet, miközben az NVI adatai szerint 465 ezernél több külhoni magyar választó szerepel a névjegyzékben. „Ez annyi, mint Miskolc, Debrecen, Pécs és Szeged szavazói együttvéve” – érzékeltette a DK-s forrásunk, hogy miért tartják problémásnak azt, hogy ilyen sok határon túli szólhat bele a magyar választásba. Csakhogy valójában a korábbi választásokon sem szavazott félmillió külhoni magyar. 2022-ben a 456 129 választásra jogosult 59 százalékától, 268 766 embertől érkezett be érvényes szavazat.
A DK-nál mégis arra számítanak, hogy idén sokkal több határon túli magyar fog szavazni. A párt politikusa ezt arra alapozta, hogy nagyon sokan regisztráltak újra a mostani választásra, miután a Fidesz brutális mennyiségű pénzt és energiát fektetett abba, hogy egyesével megkeresse az érintetteket.
„Ez a félmillió ember nem ugyanaz a félmillió, mint ami négy éve volt. Benne vannak a legaktívabbak, akik azóta újraregisztráltak.”
A külhoni magyaroknak regisztrálniuk kell a központi névjegyzékbe ahhoz, hogy a levélcsomagot megkapják, és élni tudjanak választójogukkal. A feliratkozás tíz évig érvényes, és ez idő alatt a Nemzeti Választási Iroda (NVI) automatikusan küldi a levélcsomagot.
Arra nincsenek adatok az NVI oldalán, hogy az előző választás óta hányan regisztráltak újra, de az biztos, hogy a névjegyzékben szereplő bő 465 ezer választó nem az elmúlt hetekben regisztrált, hanem 12,5 év alatt alakult ki ez a tömeg. „Épp az a meglepő, hogy a jelenlegi érték csak kevéssel haladja meg a négy évvel ezelőttit, és már nincs is sok idő hátra a levélben szavazók névjegyzékének március 18-i lezárásáig” – mondta a Telexnek László Róbert, a Political Capital választási szakértője.
A DK azt állítja, hogy a levélszavazás jelenlegi rendszere számos csalásra ad lehetőséget. Erre példa a párt politikusa szerint, hogy a levélcsomagok egy részét nem a közvetlen lakcímükre kapják meg a választók, hanem kérhetik átvevőhelyre, ahol megvan a veszélye, hogy más tölti ki helyettük a szavazólapot. A DK-nál attól tartanak, hogy ha például Erdélyben a Fidesszel szövetséges RMDSZ-irodába megy a levélcsomag, akkor valójában az ottani aktivisták töltik ki a szavazólapokat, és ők küldik vissza. A lapunknak nyilatkozó politikus szerint így a választás már nem arról szól, hogy a határon túliak kit támogatnak, hanem sok esetben nincs is lehetőségük elmondani a véleményüket.
Arra nincsenek adatok az NVI oldalán, hogy hányan nem a közvetlen postacímükre kérték a levélcsomagjukat, de azzal egyetért László Róbert, hogy a jelenlegi rendszer rengeteg visszaélésre ad lehetőséget, és érdemes lenne felülvizsgálni anélkül is, hogy bárkit meg kellene fosztani a választójogától. „A levélszavazással kapcsolatos fő anomália, hogy halottak ezreinek, tízezreinek is kipostázzák a levélcsomagot, benne a szavazólappal, amivel így bárki visszaélhet.” Ezt szerinte könnyen ki lehetne küszöbölni azzal, ha nem lenne tíz évig érvényes a regisztráció, hanem minden választás előtt meg kellene azt erősíteni.
A DK politikusa szerint az is csalásokra adhat okot, hogy már nem kötelező érvényteleníteni a levélszavazatot, ha megsérül a boríték, vagy akár fel van bontva. Ez azonban már így volt a legutóbbi két választáson is. A 2014-es választás után módosították a törvényt: azóta bármilyen borítékban vissza lehet küldeni a szavazási iratokat, és nem kell érvényteleníteni a szavazatot, ha csak kisebb mértékben sérül a boríték, azaz nem lehet belőle iratot kivenni, vagy nem lehet beletenni iratot. A Political Capital szakértője szerint ezzel sem sikerült a hibásan visszaküldött levélcsomagok arányát érdemben csökkenteni. 2022-ben a 318 083 beérkezett levélcsomagból 49 317-et még a könnyített előírások mellett is érvénytelennek ítélt az NVI.
A fő problémája a DK-nak a levélszavazással azonban leginkább az, hogy szerintük könnyen előfordulhat olyan forgatókönyv, hogy a határon túliak döntik el a választást.
„Mi azzal számolunk, hogy négy listás mandátumot is nyerhet a Fidesz a határon túli szavazatokkal, ami azt jelenti, hogy négy mandátummal kevesebb jut az ellenzéknek. Ez simán eldöntheti a választást”
– mondta a DK-s politikus. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy az 500 ezer levélszavazatot Magyarországon kell ellensúlyozni. Na és itt jön képbe a DK! „A DK-ra leadott 400-500 ezer szavazat tudja ellensúlyozni, ami bejön a határon túlról a Fideszre. Ezért kell a DK-ra szavazni.”
László Róbert szerint ugyanakkor idén szinte biztosan nem hoz két mandátumnál többet a Fidesznek a külhoni magyar választók szavazata. „Inkább arra van esély, hogy kevesebbet fog. Magasabb lesz ugyanis a belföldi részvétel, és aligha fogják a Fideszt 95 százalékban támogatni a külhonban így, hogy van Tisza” – mondta a Political Capital szakértője, aki szerint a korábbi választások részvételi arányát és a rontott szavazási iratok magas arányát ismerve teljesen értelmetlen azzal számolni, hogy 465 ezer külhoni magyar fog voksolni.
A külhoni magyarok 2014-ben szavazhattak először, akkor plusz egy mandátumot hozott a 122 ezer levélszavazat a Fidesznek. Négy évvel később már több mint 216 ezer levélszavazatot kapott a kormánypárti lista, de önmagában ennek nem volt hatása a végelszámolásra. A 2022-es választáson a külhoni magyarok 94 százaléka, 247 957 ember szavazott a Fideszre. Ez akkor két mandátumot is átfordított: egyet a hatpárti ellenzéki lista, egyet a Mi Hazánk kárára nyert a Fidesz.
A 2004-es népszavazás öröksége
A Transtelex cikke szerint a DK mostani kampánya egy régi törésvonal újranyitása. A vita gyökerei egészen a 2004. december 5-i, kettős állampolgárságról szóló népszavazásig vezetnek vissza, amit a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) kezdeményezett.
Az akkori MSZP–SZDSZ-kormány Gyurcsány Ferenc vezetésével arra biztattak mindenkit, hogy szavazzanak nemmel a határon túli magyarok egyszerűsített honosítására. A Fidesz beállt az MVSZ kezdeményezése mögé, és azt a narratívát építették fel, hogy Gyurcsányék nemzetellenes kampányt folytatnak.
A népszavazás 37,49 százalékos részvétel mellett végül érvénytelen lett, amit a Gyurcsány-kormány sikernek könyvelt el, hiszen nem került a kettős állampolgárság kérdése a parlament elé. A szavazásban részt vevők 51,57 százaléka ugyanakkor igennel szavazott, emiatt Orbán Viktor és a Fidesz is a saját sikerének próbálta beállítani az eredményt.
„Ki nyerte meg azt a népszavazást? Mi”
– állítja a korábban MSZP-ben politizáló DK-s forrásunk, aki szerint 2004-ben sem támogatta a magyarok többsége a kettős állampolgárság bevezetését. A mostani kampányukat ugyanakkor nem lehet szerinte a 2004-es népszavazáshoz hasonlítani, mert a kettős állampolgárság kérdését nem nyitják ki, pusztán a határon túliak választójogát vonnák meg. „Alma és körte esete, két különböző témáról beszélünk, a kettőnek nincs köze egymáshoz.”
