Sulyok Tamásnak nincs véleménye a bírói függetlenséget sértő kormányrendeletről
Alkotmányos válságot idézett elő az a múlt heti kormányrendelet, amellyel megtiltották, hogy az önkormányzatok pert indíthassanak a tőlük beszedett szolidaritási hozzájárulás miatt, állítja az Ügyvédkör. A kormány az igazságszolgáltatásba beavatkozva elrendelte, hogy a már folyamatban lévő pereket is állítsák le, így például Budapest és a Magyar Államkincstár jogi vitáját is rendeletileg kívánta lezárni.
Az Ügyvédkör közleménye szerint az igazságszolgáltatás kormányzati utasítása „nem egyszerűen egy alkotmányellenes cselekmény a sok közül, hanem minőségileg eltérő jogsértés, amely az alkotmányos rend alapstruktúráját érinti”, és az alkotmányos rend lényegi felfüggesztésével jár. Ebben a helyzetben szerintük az Alkotmánybíróság és a köztársasági elnök alkotmányos kötelessége, hogy fellépjen. Megkérdeztük a Sándor-palotát, hogy mi Sulyok Tamás véleménye a kormányrendeletről, és elfogadhatónak tartja-e, hogy a kormány rendeletileg beavatkozott az igazságszolgáltatás működésébe.
„A köztársasági elnök kizárólag azokban az ügyekben jogosult eljárni, amelyeket az Alaptörvény, valamint a jogszabályok meghatároznak. Mindezek értelmében a kormányrendeleti formában elfogadott jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját a köztársasági elnök nem vizsgálhatja felül, illetve azoknak az alkotmánybírósági normakontrollját sem kezdeményezheti” – írta lapunknak a Sándor-palota Kommunikációs Igazgatósága.
A válaszuk szerint ugyanakkor
„az államszervezet demokratikus működését garantálja”, hogy „a konkrét kormányrendelet tekintetében is egyéb úton hatékony lehetőség van az Alkotmánybírósághoz fordulásra”.
A jogszabályokat ismertetve azt írták, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulhat az egyedi ügyben eljáró bíró, az érintett fél, vagy utólagos normakontroll keretében „az ilyen kezdeményezés megtételére feljogosított közjogi tisztségviselők”.
Mivel nem derült ki Sulyok Tamás véleménye, ismét megkérdeztük, hogy elfogadhatónak tartja-e a rendeletet, amely ellen számos szakmai szervezet és bírói testület felszólalt az elmúlt napokban. Erre már nem kaptunk választ.
Karácsony Gergely azt ígérte, hogy „az igazságszolgáltatás és a bírói függetlenség védelmében” az Európai Bizottsághoz fordul, és kéri, hogy vizsgálják meg, milyen azonnali lépéseket tehetnek a magyar jogállamiság védelmében. A Magyar Ügyvédi Kamara szerint a rendelet „sérti a hatalmi ágak elválasztásának elvét, a jogbiztonság elvét, a joghoz való hozzáférés elvét, a jogorvoslathoz való jogot, a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát”.
A rendelet múlt keddi kihirdetése után kérdés volt, mit lépnek azok a bíróságok, amelyeken most is zajlanak a szolidaritási hozzájárulás miatt indult perek. A Szigetszentmiklóst érintő perben a bíró nem szüntette meg az eljárást, de a tárgyalást elhalasztotta március 19-re. Csütörtökön aztán a Fővárosi Önkormányzat és a Magyar Állam közti perben a Fővárosi Törvényszék is kiadott egy végzést, amelyben alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg a kormányrendelettel szemben. A bíróság szerint „a rendelet sérti a jogbiztonság elvét, a jogállamiság elvét, a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát, így egyedi normakontroll eljárást fog kezdeményezni”.
A Kúria a 24.hu megkeresésére felhívta a figyelmet, hogy a szolidaritási hozzájárulás ügyében folyamatban lévő perekben az elbírálásukra kijelölt bíráknak kell döntést hozniuk, és az Alaptörvény szerint „Magyarországon a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak”.
A rendelet jogi hátteréről és hatásáról Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság és az Atlatszo.hu ügyvédje írt részletesebben a Telexen.
