A bíróság után az ügyvédi kamara is kiakadt a szolidaritási hozzájárulás ügyében hozott rendeleten
A kormány február 3-án közzétett, a szolidaritási adó ügyében indult bírósági eljárásokat érintő rendelete „sérti a hatalmi ágak elválasztásának elvét, a jogbiztonság elvét, a joghoz való hozzáférés elvét, a jogorvoslathoz való jogot, a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát” – írja csütörtöki közleményében a Magyar Ügyvédi Kamara.
A kamara szerint a rendelet közvetlen beavatkozás „a bíróságok független ítélkezési tevékenységébe, hiszen folyamatban lévő ügyek érdemi elbírálására vonatkozó direkt utasítást tartalmaz. A jogalkotó konkrét ügyekre szabott jogalkotással az ügy mikénti eldöntésére utasítást az eljáró bíróságnak nem adhat. Ha így tesz, ezzel az Alaptörvényben és Magyarország által vállalt nemzetközi egyezményekben garantált bírói függetlenséget és a hatalmi ágak elválasztásának jogállami alapértékét sérti.”
A kamara a rendelet kihirdetése miatt „szükségesnek tartja felhívni a figyelmet arra, hogy a jogalkotás során minden jogosult tartózkodjon a fenti elveket sértő normák meghozatalától!”
A kormány egy kedd este megjelent rendelettel tulajdonképpen megtiltotta, hogy az önkormányzatok pert indíthassanak a tőlük beszedett szolidaritási hozzájárulás miatt. A rendelet arra hivatkozik, hogy a szolidaritási hozzájárulás összegének megállapítása és annak beszedése nem minősül hatósági aktusnak, ezért nem lehet ellene közigazgatási pert indítani, vagy azonnali jogvédelmet kérni.
A rendelet szerint annak rendelkezéseit „a folyamatban lévő bírósági eljárásokban is alkalmazni kell”, vagyis aszerint a most zajló eljárásokat le kellene állíttatni. Karácsony Gergely szerint a kormány ezzel tulajdonképpen azt mondta ki, hogy bármilyen bírósági ügyet rendelettel eldönthet a saját javára.
A rendelet kihirdetése után kérdés volt, mit lépnek azok a bíróságok, amelyeken most is zajlanak a szolidaritási hozzájárulás miatt indult perek. Az egyik, Szigetszentmiklóst érintő perben a bíró nem szüntette meg az eljárást, ehelyett a tárgyalás elhalasztásáról döntött, az új tárgyalási időpontot pedig március 19-re tűzte ki.
Csütörtökön aztán a Főváros és a magyar állam között zajló pert levezénylő Fővárosi Törvényszék is kiadott egy végzést, amelyben alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg a keddi kormányrendelettel szemben. A bíróság szerint
„a rendelet sérti a jogbiztonság elvét, a jogállamiság elvét, a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát, így egyedi normakontroll eljárást fog kezdeményezni”.
A bíróság emellett tájékoztatta a fővárost és a Magyar Államkincstárt, hogy az eljárást nem szünteti meg, és a következő, március 16-i tárgyalási határnapot megtartják.
A Fővárosi Törvényszék végzése után kérdés volt, hogyan reagál a Kúria. A testületet a 24.hu kérdezte meg, a lapnak azt írták: „A kérdésben érintett szolidaritási hozzájárulás ügyében indult perek alsóbb fokú bíróságok előtt jelenleg is folyamatban vannak. E folyamatban lévő perekben az elbírálásukra kijelölt bíráknak kell döntést hozniuk.” A legmagasabb szintű bírói fórum szerint: „az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése szerint Magyarországon a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.”
A Fővárosi Törvényszék végzéséről itt írtunk hosszabban.
