Kormányrendelettel húzta keresztül a kormány Budapest harcát a szolidaritási hozzájárulással szemben

Veszélyhelyzetre hivatkozva jelent meg a kedd esti Magyar Közlönyben egy kormányrendelet, mely szerint az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás „a törvényben megállapított fizetési kötelezettség teljesítése az önkormányzatok esetében sem lehet vita tárgya”. A kormányrendelet megállapítja, hogy az Alkotmánybíróság a szolidaritási hozzájárulás jogintézményét már több ízben vizsgálta.

„Az Alkotmánybíróság legutóbb a III/3110/2025. sz. végzésében tette egyértelművé – megerősítve 18/2024. (XI. 11.) AB határozatát –, hogy a szolidaritási hozzájárulás összhangban áll az Alaptörvénnyel, a nemzetközi gyakorlatban is több példa van rá, önkormányzati jogokat nem sért. Az Alkotmánybíróság döntése értelmében szükséges a törvényben rögzített fizetési kötelezettségek következetes érvényesítése” – írták.

Azt írják, hogy az összeg megállapítása, beszedése, elszámolása a központi költségvetés végrehajtásának technikai lebonyolítását szolgáló folyamat, az ezzel összefüggő intézkedés vagy irat nem minősül hatósági aktusnak, „ellene közigazgatási pernek vagy azonnali jogvédelemnek helye nincs.”

Közölték azt is, hogy a rendelet rendelkezéseit „a folyamatban lévő bírósági eljárásokban is alkalmazni kell”, azaz hiába kérte meg a főváros a jogvédelmet a bíróságtól, és hiába mondta a legutóbbi inkasszálásnál is Karácsony Gergely, hogy önmagában az indítvány is el kellene tiltsa a kormányt az inkasszálástól.

A főpolgármester a Facebookon azt írta, hogy „sok mélypontja volt már a kormányzatnak a jogállam és az alkotmányosság leépítésében az elmúlt tizenhat év során. Olyanra azonban nem emlékszem, mint ami kedden történt. A kormány kedden az ukrajnai háborúra való hivatkozással alkotott rendeletet azzal a céllal, hogy ellehetetlenítse Budapest bíróság előtti küzdelmét a végtelenül igazságtalan és jogtalan szolidaritási hozzájárulással szemben.”

Karácsony kitért rá, hogy a kormányrendelet visszamenőleges hatályú, „de a biztonság kedvéért külön is előírja a bíróságok számára, hogy a folyamatban levő pereket meg kell szüntetni”. A főpolgármester szerint ennél nagyobb beismerés nem kell a kormányzat részéről arról, hogy egyébként a Fővárosi Önkormányzatnak lenne igaza a perekben, vagyis visszajárna a budapestieknek a tőlük elszedett pénz.

„Mégis dermesztő az egész. Innentől precedens van arra, hogy ha látszik, hogy a bíróság egy perben a kormányzat ellen ítélne, akkor utólag rendelettel elég kimondani, hogy a kormánynak van igaza, a pert pedig meg kell szüntetni. A kormány már a látszatra sem adva, direktben nekirontott a jog uralmának.”

Azt is írta, reméli, hogy a bíróságok ellen tudnak tartani a rombolásnak.

A szolidaritási hozzájárulás jogosságáról évek óta jogvita zajlik, a főváros vezetése nem tartja jogosnak az elvonást. Budapest 2023-ban perelt az éves befizetési kötelezettség miatt, a Fővárosi Törvényszék pedig tavaly januárban jogerős ítéletben mondta ki, hogy a kormány jogellenesen vont le 28,3 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást, illetve további 6 milliárd forint kamatot a főváros számlájáról. A döntés után a pénzt nem kapták vissza, mivel az Államkincstár felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. A Kúria minden pontban a fővárosi önkormányzatnak adott igazat, és helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék ítéletét, további felülvizsgálatnak nincs helye.

A szolidaritási hozzájárulás ügye az Alkotmánybíróságot is megjárta, de egy héttel ezelőtt kiderült, az AB nem nyilvánította alaptörvény-ellenesnek az elvonás intézményét. Karácsony Gergely főpolgármester szerint az AB a döntésben „érdemben nem is foglalkozott a Fővárosi Törvényszék alkotmányossági és nemzetközi jogi aggályaival”. Emiatt Budapest folytatta a pereskedést a kormány által kivetett szolidaritási hozzájárulás jogszerűsége miatt.