Leszedette az uniós zászlókat az agrártudományi egyetemről a rektor
Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora a pénteki diplomaosztón kijelentette, hogy a magyar egyetemekkel szembeni diszkrimináció, a magyar hallgatók és kutatók jogellenes kizárása az Erasmus+ és a Horizont programokból, ezért eltávolították az uniós zászlókat az intézményből – írja a HírTV beszámolója alapján a 24.hu.
Az EU kormányaiból álló Tanács 2022 végén, szinte egyhangú szavazással kizárt minden közérdekű vagyonkezelő alapítványt (kekvátés ilyen fenntartású intézményt az összes új, uniós támogatásról szóló kötelezettségvállalásból. A Tanács úgy látta, hogy a kekvák (ilyenek állnak 21 magyar és később egy osztrák egyetem mögött) nem elég átláthatóan működnek, összeférhetetlen módon ülnek bennük politikai döntéshozók, a magyar kormány pedig nem kezelte a hónapokkal korábban ismertetett bizottsági kifogásokat.
Az érintett intézmények már 2023 nyarán arra panaszkodtak, hogy a tiltás eurómilliós károkat okoz nekik a Horizont Európa kutatási együttműködéseknél, a tavaly szeptembertől induló félévre pedig már egyik kekvás egyetem diákjai sem mehetnek erasmusozni. Utóbbinál jellemzően két évre kötnek szerződéseket az egyetemek, ezek jártak le a 2022-es tiltás miatt 2024-re, miután a két év nem volt elég a megegyezésre. Hat egyetem pert indított a döntés miatt.
A két programot azóta magyar adófizetői milliárdokból pótolják HU-rizont, illetve Pannónia néven.
Utóbbi Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter szerint „fényévekkel jobb, mint az Erasmus”.
Gyuricza Csaba Hankó jelenlétében a MATE szombati diplomaosztóján arról beszélt, az előző tanévben sokkal több hallgatójuk tanult külföldön a Pannónia program jóvoltából, mint előtte Erasmusszal, ettől függetlenül, amíg az igazságtalanság fennáll,
magyar zászlót tesznek ki az uniós lobogók helyett az egyetem területén.
„Mi büszkék vagyunk arra, hogy az Európai Unió tagjai vagyunk, büszkék vagyunk az európaiságunkra, de először vagyunk magyarok, és utána európaiak” – szögezte le.
A kormány októberben nyújtott be társadalmi egyeztetésre egy jogszabály-módosítást, amit a Parlament novemberben fogadott el. Ez bevallottan csak a kormány saját álláspontját tükrözi, és nem minden bizottsági javaslatot fogadott el. Többek között kiveszi a szigorítások érdemi része alól az olyan alapítványokat, amelyek nem „európai uniós pénzeszközöket felhasználó felsőoktatási intézmény” mögött állnak. A módosítás az utolsó cikke alapján gyakorlatilag csak akkor lépne életbe, ha már feloldották a kötelezettségvállalási tiltást. A késleltetést és a kekvák kétfelé osztását is felsorolta a tucatnyi probléma között az Európai Bizottság, amikor elutasította a kormány próbálkozását. Emellett a testület többek között elvárná, hogy időben korlátozzák a kekvák kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak megbízatását, az összeférhetetlenség hiányát pedig ellenőrizzék és tartassák be.
