Szijjártó Péter: Kirill pátriárkát újra szankcionálni akarták, de mi ezt megakadályoztuk

Az Európai Unió ismét szankcionálni akarta az orosz ortodox egyház vezetőjét, Kirill moszkvai pátriárkát, de Magyarország ezt megakadályozta. Erről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter számolt be a Facebook-oldalán.

A New Yorkból bejelentkező miniszter azt mondta, az uniós vezetők újabb, Oroszországgal szembeni szankciós csomagot szavaztak meg, ugyanakkor Szijjártó értékelése szerint ez a csomag Magyarország számára inkább könnyítéseket tartalmaz. Például lehetővé teszi, hogy a Mol által importált, majd a Slovnaft pozsonyi finomítójában feldolgozott orosz kőolajból származó termékeket ezentúl Magyarországon is fel lehessen használni, és azt is sikerült elérni, hogy a budapesti hármas metró karbantartásához és garanciális javításához szükséges munkákat el lehessen végezni.

Szijjártó ezután megemlítette, hogy Magyarország blokkolta huszonhét személynek és szervezetnek a szankcionálását.

„Kirill pátriárkát újra szankcionálni akarták, mi ezt megakadályoztuk, mert ha egyházi vezetőket helyezünk szankciós listára, akkor elvesztjük azt a lehetőséget, hogy maguk az egyházak járjanak közben a béke érdekében.”

„Megakadályoztuk azt is, hogy az Orosz Olimpiai Bizottságot, illetve két orosz futballcsapatot szankciós listára helyezzenek, mert az már mégiscsak nevetségessé tette volna az egész Európai Unió működési mechanizmusát, ha a világ távoli pontjain azt olvasták volna, hogy az Európai Unió az ukrajnai háború miatt orosz focicsapatokat szankcionál” – mondta.

Szijjártó szerint a magyar kormány az EU „maradék becsületét mentette meg ezzel a blokkolással”. „A szankciós politikának azonban az ideje lejárt, egy új valóság alakult ki, hiszen az Egyesült Államok és Oroszország egyeztetései egészen biztatóan alakulnak, és őszintén reméljük, hogy az amerikai–orosz kapcsolatok a jövőben úgy fognak javulni, hogy ezt az egész szankciós politikát el lehet majd felejteni” – tette hozzá a miniszter.

A háborúpárti Kirill pátriárkát nem először mentette meg Magyarország a szankcióktól. Kirill korán megtalálta magának az ortodox egyházat és a KGB-t is, és a rendszerváltás előtti kapcsolatait felhasználva lett az orosz ortodox egyház vezetője 2009-ben. Korábban megbékélésről beszélő, ökumenizmust is támogató egyházi vezetőnek számított, mostanra azonban az orosz imperializmus egyik meghatározó alakja lett.

Az orosz–ukrán háború 2022-es eszkalációja után Kirill pátriárka az elsők között volt, aki kiállt Vlagyimir Putyin inváziója mellett. Néhány nappal az első orosz rakéták becsapódása után az ideológiai muníciót is elkezdte gyártani, a melegfelvonulásokat okolva a háború kitöréséért. Március elején aztán levelet írt az Egyházak Világtanácsának, amelyben a Nyugatot okolta a háború kitöréséért. A konfliktus ugyanis szerinte a Nyugat eszköze az ortodoxok megosztására és Moszkva meggyengítésére.

A Human Rights Without Frontiers (Emberi Jogok Határok Nélkül) nemzetközi emberi jogi szervezet egyenesen a hágai emberi jogi bíróságra citálná Kirillt, mint a háború egyik főideológusát. Szerintük a pátriárka felelősségre vonható az emberiesség elleni bűncselekmények ösztönzéséért, igazolásáért, segítéséért és felbujtásért is.

Orbán Viktor 2022 nyarán arról beszélt, hogy Magyarország véleménye Kirill pátriárka esetleges uniós szankcionálásával kapcsolatosan régóta jól ismert, és az akkori EU-csúcson senki sem emelt szót a magyar álláspont ellen.