A sértett volt barátnő és a Fidesz látszik, de a Watergate még nem a Magyar Péter elleni támadásban

Nem Magyar Péter az első a rendszerváltás óta, aki a Watergate-ügyhöz hasonló botrányt emleget, politikusok megfigyeléséről beszél – úgy, hogy az állítására bizonyítékot nem mutatott. Történt már hasonló, ráadásul éppen azzal a Fidesszel, amivel Magyar most szembeszállt. 1998 augusztusában az első miniszterelnöki ciklusát kezdő Orbán Viktor egy választmányi ülésen közölte, hogy a Horn-kormány alatt titkos és törvénysértő módon gyűjtött adatokat a választási kampányban kívánták felhasználni a Fidesz lejáratására. A Fidesz vezetője akkor azt is mondta, hogy az adatgyűjtés és „a Fidesz ellen folyó támadások” között összefüggés van, hogy „jól felépített rágalomhadjárattal van dolgunk”. Deutsch Tamás akkori alelnök pedig közpénzen folytatott megfigyelésekről beszélt, azt állítva, hogy a munkát szakmabeliek, azaz profi ex- és akkor még aktív titkosszolgák végezték.

Az Orbán által előadott történetet Szájer József frakcióvezető nyomban elnevezte a magyar Watergate-ügynek, de miután később a sajtóhoz is kiszivárogtak a megfigyelési ügy aktái, kiderült: a watergate-es jelző azért erős túlzás. Mert bár valóban folyt adatgyűjtés fideszesekről, az nem titkos eszközökkel készült, hanem olyan adatbázisokból, amelyek bárki számára hozzáférhetőek, az adatgyűjtés nem volt törvénytelen. Sőt, az anyag valójában sokkal szegényebb volt, mint amit az újságírók akkoriban kiderítettek a Fidesz cégügyeiről.

Emlékeztetőül: 1972. június 17-én Washingtonban, a Watergate-épületkomplexumban tetten értek öt embert, amint a Demokrata Párt választási főhadiszállásán, Larry O’Brien, a Demokrata Párt akkori elnökének irodájában lehallgatóberendezést szerelnek fel. Az akciót állítólag személyesen az elnök, a Watergate-ügybe egyébként bele is bukó Richard Nixon rendelte meg, hogy lehallgathassa politikai riválisát.

Egyelőre csak Evelin van, Watergate nincs

Huszonhat év telt el, és most újra magyar Watergate-ügyről beszél Magyar Péter, noha eddig nem jelentek meg olyan hang- vagy videófelvételek, amelyek arra utalnának, hogy nem a volt barátnője, hanem egy külső szereplő (állami vagy ahogy ő fogalmazott: magán-titkosszolgálat) hallgatta volna le.

Magyar Péter már a februári, Partizánnak adott interjú után tudta, hogy miután kiállt a nyilvánosság elé, kemény politikai támadások várnak rá. Ráadásul ő volt az, aki politikai karrierjét azzal kezdte, hogy közzétette azt a titokban általa készített hangfelvételt, amely Varga Judittal, a volt feleségével folytatott beszélgetését tartalmazta. Most viszont kiderült, hogy miközben ő maga a titokban rögzített hangfelvétel nyilvánosságra hozásával indította el politikai karrierjét, a volt barátnője, Vogel Evelin a vele folytatott beszélgetéseit rögzítette titokban.

Magyar mindenesetre megpróbált elébe menni a szerinte manipulált hangfelvételek nyilvánosságra kerülésének, és már vasárnap tartott egy rendkívüli sajtótájékoztatót arról, hogy értesüléseik szerint mi várható.

A pártelnök beszélt arról is, hogy szerinte az autóját, a lakását és a párt irodáját is „betechnikázták”, bizonyítékot azonban nem mutatott be erről. Pedig egy ilyen művelet illegális lenne. Ez azért is érdekes, mert ha Magyar elmondása szerint igaz, hogy biztonságtechnikai szakemberek, köztük volt titkosszolgák is segítik a Tisza Pártot, akkor az autó alapos átvizsgálásával jó eséllyel meg is találnák a lehallgatásra alkalmas eszközt, így a párt elnöke bizonyítani is tudná azt, amit mondott. Ehelyett Magyar a belügyminisztert, Pintér Sándort szólította fel, hogy vizsgáltassa ki az ügyet. A Belügyminisztériumot már vasárnap este kerestük ebben az ügyben, válasz azóta sem érkezett. A Tisza Pártnál is érdeklődtünk, hogy találtak-e bármilyen lehallgatásra utaló technikai eszközt, vagy ennek kiderítésére felkértek-e valamilyen biztonságtechnikai céget. Erre sem jött válasz. Frissítés: cikkünk megjelenésének reggelén Magyar Péter a Facebook-oldalára ezt írta ki: „Tegnap este érdekes dolgot találtunk a TISZA Párt irodájában. Jelenleg szakértők vizsgálják az eszközt.”

Márpedig ha igaz, amit Magyar állít, és valamelyik állami szerv vagy magán-titkosszolgálat tényleg betechnikázta az autóját, lakását vagy irodáját, akkor nehezen érthető, hogy a Tisza Párt miért attól az embertől kér segítséget ennek felderítésére, aki a kormány egyik oszlopos tagja, és aki Orbán Viktor egyik leglojálisabb minisztere.

Magyar tehát úgy állított valamit, hogy bizonyítékkal nem szolgált. A fordítottjára, tehát arra, hogy bizonyíték volt, de nem lett belőle magyar Watergate-ügy, már akadt példa a NER történetében. 2016 nyarán az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (Ekint) igazgatója közölte, hogy a civil szervezet munkatársai az irodájukban professzionális lehallgatásra alkalmas eszközre bukkantak.

Azt az eszközt a kimenő kábeleket egyesítő dobozban találták, és egy egyszerű, filléres kábelárnyékolónak volt álcázva, valójában azonban áramköröket tartalmazott, amelyek fekete, ragacsos anyagba voltak süllyesztve. A tárgyat az Ekint egy anonimitást kérő szakértővel megvizsgáltatta, aki szerint adattovábbításra alkalmas, a nyílt piacon nehezen beszerezhető eszközről volt szó. Az eszköz a szakértő szerint alkalmasnak látszott a belső és a kimenő telefon- és adatforgalom, illetve az irodában elhangzó beszélgetések továbbítására. Az Ekint munkatársai a talált tárgyat lefotózták, az esetet nyilvánosságra hozták, de feljelentést nem tettek. A történetből nem lett magyar Watergate-ügy, már csak azért sem, mert nem derült ki, hogyan került az irodába az eszköz.

De ha már magyar Watergate-ügy, akkor említhetnénk a Pegasus-botrányt is, amely éppen arról szólt, hogy egy izraeli kémszoftverrel világszerte közel 200 újságírót figyeltek meg Mexikótól Magyarországon át Indiáig, a történteket a Telex annak idején videóban foglalta össze.

A technológiai fejlődésnek köszönhetően az viszont manapság már szinte mindennapos, hogy magánszemélyek által titokban rögzített hangfelvételekből lesz politikai botrány, vagy egy ilyen akció alapoz meg valamilyen büntetőügyet. Ma már nem kellenek ehhez titkosszolgálati eszközök: egy hétköznapi telefonnal bárki készíthet hang- és videófelvételeket, nem kell hozzá speciális szakértelem, legfeljebb hidegvér.

Elő a telefont!

Legutóbb például Orbán Viktor öccséről került nyilvánosságra egy hangfelvétel, amiből kiderült: Orbán Áron a kormányfő egyik intézőemberével, Héjj Dáviddal beszélget. A hangfelvétel tartalmát vizsgálva derítette ki a Telex, hogy Orbán Áron mindenféle gyanús figurákkal kavar különféle vízumügyekben. Ennek az ügynek az érdekessége, hogy a kiszivárgott hangfelvételt Orbán Áron és egy barátja közösen készítették.

De az ellenzéki politikusokat érintő óbudai korrupciós ügyben is kulcsszerepet játszottak titokban rögzített felvételek. Abban az ügyben az ügyészséggel egyezséget kötő K. Gábor már 2021. december legelején felajánlotta a nyomozóknak a teljes körű együttműködését. A vállalkozó már akkor átadott olyan, általa titokban készített hang- és videófelvételeket, amelyekkel az állításait alátámasztotta. A későbbiekben vallomásokat is tett, és – akárcsak korábban – ezután is titokban rögzítette az ügy egyik későbbi gyanúsítottjával, P. Gáborral folytatott beszélgetéseit. Az ügy érdekessége, hogy a K. Gábor által rögzített felvételek egy része az ellenzéket támadó, „fideszes” Anonymous birtokába kerültek, és politikai célra használták fel azokat.

Az Anonymous „robbantotta” 2021-ben a „Városháza-gate” néven elhíresült ügyet is, amelynek Bajnai Gordon volt miniszterelnök és Karácsony Gergely főpolgármester volt a célpontja. Ehhez az Anonymous oldalán olyan beszélgetésekből vágtak össze hanganyagrészleteket, amelyekben az érintettek a Városháza értékesítésének előkészítéséről beszélgetnek. A találkozóról – mint azt a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat később kiderítette – egy „Péter” nevű ember iPhone-jával titokban hangfelvétel készült. Később ennek a manipulált, vágott verzióját tette közzé az Anonymous. Bajnai feljelentést tett, de az ügyből nem lett semmi, noha lehetett tudni, hogy ki az a Péter keresztnevű férfi, aki a megbeszélésen jelen volt.

A Magyar–Vogel-ügynél egyelőre csak az biztos, hogy az exbarátnőtől származnak az eddig kiszivárgott felvételek. A Magyar Péter által közölt információk szerint Vogel Evelynnel már régebben jártak, és akkor is támogatta őt anyagilag, amikor már nem voltak együtt. Aztán a nő – Magyar szavai szerint – „hónapokkal később bukkant csak fel, közvetlenül a partizános interjú után, ő maga keresett fel, azzal hogy mégis szeretne velem újra összejönni”.

Magyar szerint miután újra összejöttek, ő tartotta el Vogelt, még a lakását is ő fizette. „Ekkor kezdett világossá válni számomra, hogy Evelin nem velem akar lenni, hanem csak lehetőséget látott bennem. Ahogy mondta, soha nem volt ilyen közel a »first lady« pozícióhoz. Mikor szakítottunk, akkor vált teljesen nyilvánvalóvá számunkra, hogy mi motiválta igazából a velem való kapcsolatában” – írta róla a Tisza Párt elnöke a közösségi oldalán még szeptember végén, közvetlenül azután, hogy Vogel interjút adott az Indexnek.

Már ekkor írt arról Magyar, hogy május óta zsarolja őt és a pártot, „30 millió forintot akart fenyegetéssel kizsarolni tőlünk”. Magyar arról nem írt, hogy mi van Vogel kezében, amivel sakkban tudja tartani őt és Magyar öt másik kollégáját. De ekkor állította azt Magyar, hogy miután Vogel feltételeit visszautasították, a volt barátnője felvette a kapcsolatot a Fidesz alelnökével, Kubatov Gáborral és állítólag „havi 5 millió forintos és egyéb juttatásokért cserébe elvállalta az Indexen megjelent hazug propaganda interjút”.

Jóllehet Magyar szeptember végén közölte, hogy már május óta zsarolta őket Vogel, akkor nem tett feljelentést, sőt akkor még ki sem zárta volt barátnőjét a pártból. Ezt csak most, a Vogel által rögzített felvétel nyilvánosságra kerülése után tették meg.

Magyar narratívája szerint Vogelt a Fidesz, azon belül is Rogánék mozgatják. Erre szerinte az a bizonyíték, hogy a nő jelenleg egy olyan budapesti lakásban lakik, ami annak a Vertán Györgynek a tulajdona, akinek a cégében pedig Magyar volt felesége, Varga Judit is dolgozik. Magyar szerint a hétfőn megjelent Vogel-felvétel azt bizonyítja, hogy a volt barátnője már akkor a Fidesznek dolgozott, amikor júniusban a Hősök terén tartották a tüntetést.

Ennek némileg ellentmond, hogy amikor Magyar színre lépett a politikában, a kormányzati sajtó hatalmas elánnal támadta Vogel édesanyját. Megírták róla, hogy korábban piramisjáték szervezése miatt ült börtönben. A Vogel-felvétel megjelenése után Magyar arról írt, hogy az utolsó találkozójukon kérte korábbi barátnőjét: szóljon, „ha az anyagi juttatásokon kívül a Fidesz bármivel sakkban tartja vagy zsarolja, mert ez esetben minden tőlünk telhető módon igyekezni fogunk segíteni neki”. Ez a történet újabb adalékokkal bővült, amikor kedden megjelent az az 1 óra 43 perces felvétel, amelyen a Tisza Pártnak dolgozó Hanzel Henrik igyekszik megtudakolni a Magyar Péterrel és a Tisza Párttal végleg szakító Vogel Evelintől, hogy mi lenne a feltétele a békés elválásnak. Az ügynek van egy másik ide vágó érdekes tanulsága is van: a négyszemközti beszélgetést mind Hanzel Henrik, mind Vogel Evelin felvette a telefonjára.

Magánzók akcióban

Vasárnapi sajtótájékoztatóján Magyar Péter azt is sejtette, hogy szerinte rá és a Tisza Párt ellen állami és/vagy magán-titkosszolgálat dolgozik, noha ezt az állítását sem bizonyította semmivel. Magyar nem először tett hasonló kijelentést. A Tisza Párt elnöke még az EP-kampány idején, az országjárása alatt mondta azt, hogy a rendezvényein a titkosszolgálat blokkolja az internetet. Erről a kijelentéséről kiderült, hogy valótlan. Magyar egy egyszerű szolgálati (EDR) rádiókészüléket nézett internetblokkolónak. Máskor azt állította, hogy a Fidesz kétezer ügynököt állított rá. Ezt a kijelentést pedig azért mosolyogták meg titkosszolgálati szakemberek, mert nincs a világon olyan titkosszolgálat, amely egyetlen célszemélyre ennyi embert tudna ráállítani, pláne nem Magyarországon.

Mindettől függetlenül az egyáltalán nem lenne példa nélküli, hogy politikusok úgynevezett magán-titkosszolgálatot vetnek be riválisaik ellen. Már csak azért is, mert az állami szervek bevetése igencsak kockázatos lenne: ahhoz bírói vagy miniszteri engedély kell, ami óriási politikai kockázattal járna, hiszen nyoma maradna a rendszerben. Egy ilyen engedélynél az előterjesztőnek alaposan meg kell indokolnia, miért akar engedélyhez kötött, leplezett eszközöket alkalmazni a célszemély ellen. Értelemszerűen az alapos indok bűncselekmény gyanúja lehet. Ez nem azt jelenti, hogy az állami szervek ne figyelhetnének, ne hallgathatnának le politikusokat. De csak abban az esetben, ha erre engedélyük van, mint ahogy történt ez a kémkedés gyanúja miatt vizsgált (és később kémkedés miatt jogerősen elítélt) Kovács Béla jobbikos politikus vagy például a Schadl-ügyben érintett Völner Pál államtitkár esetében.

A köznyelvben magán-titkosszolgálatnak azokat a többnyire üzleti hírszerzéssel vagy biztonságtechnikával, esetleg őrzés-védelemmel foglalkozó cégeket értik, amelyek portfóliójában olyan szolgáltatások vannak, amelyek leginkább a titkosszolgálati módszerekhez, munkához hasonlatosak. Ilyen lehet például az üzleti hírszerzés vagy éppen az üzleti titkok védelmének biztosítása. De beletartozhat a szolgáltatásba, hogy az ügyfél kérésére a célszemélyről vagy célszemélyekről titokban a cég környezettanulmányt végez, a tevékenységükről, a múltjukról adott esetben bizalmas információkat szerez meg. Ugyanígy a szolgáltatás része lehet a célszemély titkos megfigyelése is. Nagyon fontos azonban, hogy ezeknek a cégeknek nincsenek nagyobb jogosultságaik, mint például egy újságírónak. Tehát ezek a cégek sem hallgathatnak le törvénytelenül senkit, nem hatolhatnak be titokban a lakásukba, nem technikázhatnak be titokban helyiségeket, nem tehetnek nyomkövetőt az autójukra. Ez különbözteti meg őket azoktól az állami szervektől, amik bírói vagy miniszteri engedély birtokában élhetnek ilyen lehetőségekkel.

Ez persze nem jelenti azt, hogy egy tőkeerős magáncég ne szerezhetne be feketén olyan eszközöket, amelyek segítségével olyan feladatokat is végre tud hajtani a megbízóinak, amire csak az állami szolgálatok lennének képesek. A feketepiacon ma már beszerezhetők olyan technológiák, amelyek kereskedelmi forgalomban nem kaphatók. Bizonyos eszközök beszerzése csak pénz kérdése, legyen szó akár egy kémprogramról, akár hardveres megoldásokról. Emellett a profi magáncégekben dolgozók kapcsolati hálójának köszönhetően gyakran olyan információkat is meg tudnak szerezni fű alatt, amelyre egy átlagember képtelen lenne. Ez persze nem törvényes, de sokkal kevesebb rizikóval jár, mint ha valakinek a lakására titokban behatolnának, ami még súlyosabb bűncselekmény lenne.

Magyar Péter a sajtótájékoztatóján megemlítette, hogy biztonsági szakemberek szerint az irodájukon sok az (ablak)üvegfelület. Ezt a szakemberek valószínűleg arra értették, hogy az irodát a rosszakarók akár lézeres lehallgatással is célba vehetik. Ez a lehallgatási mód valóban inkább csak az állami titkosszolgálatokra jellemző, de még ott sem mondható általánosnak. Ilyenkor a lehallgatók az ablaküveg által közvetített rezgéseket alakítják hanggá, amit egy lézersugárral tapogatnak le. De ezt a módszert leginkább csak azoknál az épületeknél alkalmazzák, ahova egyáltalán nem tudnak bejutni. Ilyenek például a nagykövetségek vagy a kiemelten védett objektumok. Az efféle lehallgatás ellen csak speciális megoldásokkal lehet védekezni, például úgy, hogy akusztikus zavaró berendezést tesznek az ablak üvegrétegei közé.

Egy magán-titkosszolgálat munkájának sikere azonban sokkal inkább az adott cégben dolgozó szakemberek kreativitásától, nem pedig a technikai felszereltségétől függ. Nagyon sok bizalmas információt ugyanis olyan módon is be lehet szerezni, ami nem igényel technikai segítséget. Például úgynevezett legenda alkalmazásával is rengeteg információt be lehet szerezni a célszemélyről. A legenda egy hihető és ellenőrizhető magyarázat egy operatív intézkedés vagy kombináció legalizálására. Például ha valakiről egy magánnyomozó titokban információkat gyűjt, akkor a célszemély szomszédját úgy kérdezi ki, hogy a szomszéd nem is jön rá arra, hogy a kérdezőnek mi a valódi célja.

De ahhoz sem kell technikai eszköz, hogy a célszemély környezetéből valakivel megismerkedjen a magánnyomozó, bizalmas kapcsolatba kerüljön vele, és rábírja arra, hogy a másikról információkat adjon neki. Magyar Péter is beszélt arról a vasárnapi sajtótájékoztatóján, hogy ilyen módszerekkel is találkoznak a Tisza Pártban: megkeresték az embereiket, ebből is következtettek arra, hogy a Fidesz „dolgozik” rájuk. Ez teljesen életszerű, de nem csak a Fidesz dolgozhat ilyen módszerekkel: Magyar Péter is többször beszélt arról, hogy forrásai vannak a kormányzaton belül. És arra is tett utalásokat, hogy őt is ellátják információkkal egykori és jelenlegi titkosszolgálati vezetők. Ha ez így van, akkor ez a „játszma” kölcsönös. Márpedig ez a fajta információgyűjtés nem ütközik törvénybe – feltéve, ha közben egyik szereplő sem követ el bűncselekményt, például zsarolást.

Amikor a fekete kocka el volt vetve

Szintén kreativitást igényel, de a törvényesség határát súrolja már az, amikor valakire azért dolgozik rá egy magán-titkosszolgálat, hogy az illetőt lejárassa. Ilyenre is volt példa. Az izraeli székhelyű Black Cube magánhírszerző cég hamis profilok hálózatát hozta létre, amelyek álláshirdetéseket használva teremtettek kapcsolatot a célpontjaikkal. Ezután a célpontok némelyikével videóbeszélgetéseket folytattak, és az ezekből a beszélgetésekből készült klipeket a magyarországi civil szervezetek lejáratására irányuló kampány részeként használták fel.

A LinkedIn által a Black Cube-nak tulajdonított művelet 2020-ban kezdődött, és legalább 12 olyan aktivistát és újságírót vett célba, akik kritikusan nyilatkoztak Orbán Viktor miniszterelnökről. A titokban felvett beszélgetéseiket később a kormánypárti médiában tették közzé a 2022-es országgyűlési választások előtt. A rejtett kamerás kampány célpontja volt például az Amnesty International Magyarország korábbi igazgatója, Jeney Orsolya is.

Ugyancsak a Black Cube a 2018-as országgyűlési választási kampányban magyar és nemzetközi civil szervezeteket próbált lejáratni titokban készített hangfelvételekkel. Egy csapat külföldi álnéven, nem létező cégek nevében kért találkozókat civil vezetőktől, és arra próbálták rávenni őket, hogy politikailag kényes dolgokat mondjanak ki. A titokban készített, megvágott hangfelvételeket később a kampányban igyekezett felhasználni a kormánypárti sajtó.

A Black Cube által célba vett szervezetek között volt a Migration Aid nevű civil szervezet vezetője, Siewert András is. Ahogy az Dezső András kollégánk Fedősztori című könyvéből kiderül, az izraeli végrehajtók nem tudták, hogy Siewert szoros kapcsolatban állt az Alkotmányvédelmi Hivatallal, azaz a magyar belső elhárítással. Így amikor az izraeliek megpróbálták tőrbe csalni, anélkül hogy tudtak volna róla, valójában a magyar titkosszolgálattal keveredtek játszmába. A Siewert-ügy iskolapéldája volt annak, amikor egy magán-titkosszolgálat egy, az akkor még Pintér Sándor irányítása alatt álló állami titkosszolgálattal került konfliktusba. Sosem derült ki, hogy a Black Cube-ot ki vagy kik bízták meg a civilek elleni művelettel.

(A cikk elkészítésében közreműködött Dezső András.)