63 EP-képviselő kéri, hogy vonják meg Magyarország uniós szavazati jogát

Magyarország uniós szavazati jogának megvonását követelik az Európai Parlament képviselői a magyar miniszterelnök sokat bírált oroszországi és kínai útja után – írja a Politico a birtokába került levél alapján. Eszerint összesen 63 EP-képviselő fordult Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökéhez, Charles Michelhez, az Európai Tanács elnökéhez és Roberta Metsola európai parlamenti elnökhöz, mondván, Orbán Viktor miniszterelnök „már jelentős károkat okozott azáltal, hogy kihasználta és visszaélt az Európai Bizottság szerepével”.

Magyarország július 1-jén vette át az EU féléves soros elnökségét Belgiumtól. Azóta Orbán járt Kijevben, Moszkvában, Pekingben és Washingtonban. Az útjait békemissziónak címkézte, és habár a kormány állítása szerint nem az EU-t képviselve utazott a fenti tárgyalásokra, Vlagyimir Putyin a találkozójuk elején rögtön ki is használta Orbán pozícióját, és közölte, hogy tisztában vannak azzal, hogy Orbán ott az Európai Uniót képviseli.

A képviselők a levélben azt írták, hogy Orbán „több diplomáciai látogatást tett, nevezetesen Ororszországban Putyinnál és Hszi Csinpingnél Kínában”, és az utak során szándékosan félrevezetésre használta a pozícióját. A képviselők felszólították az parlamentet, hogy ennek megfelelően reagáljon a történtekre.

„Valós intézkedésekre van szükség, például Magyarország szavazati jogának felfüggesztésére a Tanácsban, hiszen a gyakorlat azt mutatja, hogy a helyzet puszta szóbeli elítélése nem ér semmit” – tették hozzá a képviselők.

A levelet számos ország és parlamenti képviselőcsoport, köztük az EPP, a Renew és a Zöldek képviselői is támogatták.

Orbán önkényes útjai, ideértve az előre nem egyeztetett moszkvai utat is kiverték a biztosítékot a nemzetközi diplomáciai térben. Ennek következménye az is, hogy az Európai Bizottság szóvivője hétfőn hivatalosan is bejelentette, hogy a testület csak alacsonyabb szinten képviselteti magát a magyar elnökség által szervezett informális tanácskozásokon.

Eric Mamer azt írta az X-en, hogy a Bizottság az uniós biztosok helyett csak más tisztségviselőket küld a találkozókra, vagyis ezeken a tanácskozásokon az EB részéről csak az adott szakterületért felelős magas rangú köztisztviselők vesznek részt, a témát politikai szinten felügyelő biztosok viszont nem. A biztosi kollégium sem fog Budapestre utazni, a szóvivő ezt a magyar elnökséget indító eseményekkel indokolta. Korábban Svédország, Finnország, Lengyelország és a három balti ország, Észtország, Lettország és Litvánia is bejelentette, hogy kihagyják az informális találkozókat Magyarország féléves elnöksége alatt.

Orbán Viktor pár nappal a magyar elnökség kezdete után Ukrajnába, majd Oroszországba, a türk államok hegyi-karabahi ülésére és Kínába látogatott. Több alkalommal posztolt az utakról képeket az elnökségi logóval, Moszkvában pedig Vlagyimir Putyin arról beszélt a találkozójuk utáni sajtótájékoztatójukon, hogy szerinte Orbán az uniós elnökség képviseletében járt ott, amit a magyar kormányfő nem cáfolt helyben. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter olyan fordulatokkal mosta össze az elnökséget a „békemisszióval”, mint például „vége a magyar uniós elnökség első hetének, ennek során mindenki számára bebizonyosodhatott, hogy ez egy békemisszió lesz a következő hat hónapban”.

Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának elnöke válaszként arról posztolt: a bojkott „egyértelműen Ursula von der Leyen bizottsági elnök választási kampányának része”.