A Kúria helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság döntését, amelynek értelmében a következő öt évben is én leszek Budapest főpolgármestere. Természetesen elfogadom a független magyar bíróság döntését – írja Karácsony Gergely a Facebook-oldalán. A Kúria határozatában Vitézy Dávid kérelmét is elutasította.
Karácsony Gergely június 17-én, az érvénytelen főpolgármesteri szavazatok újraszámlálása után adta be a Kúriának azt a kérelmét, amelyben a főpolgármester-választás eredményének megsemmisítését és a szavazásnak az egész városban való megismétlését kérte. A főpolgármester annak ellenére adta be indítványát, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) az érvénytelen szavazatok újraszámlálása után megállapította, hogy 41 szavazattal ő nyerte a főpolgármester-választást.
Karácsony most azt írta, hogy „a főpolgármester-választást is próbálták elcsalni – csak épp ez se sikerült”. Szerinte a Fidesz és a kormány össze akarta zavarni a szavazókat, ennek megvoltak a maga lépcsői. Ide sorolta, hogy egy napra tették az EP- és az önkormányzati választást, azt, hogy utolsó pillanatban megváltoztatták a Fővárosi Közgyűlés megválasztására vonatkozó szabályokat, miközben figyeltek arra, hogy „a legapróbb részletek is az Orbán-kormány egykori államtitkárának, Vitézy Dávidnak kedvezzenek”.
Karácsony szerint Szentkirályi Alexandrának, „a hivatalos fideszes jelöltnek csak az volt a feladata, hogy létével hitelesítse a valódi fideszes jelöltet az ellenzéki szavazók előtt, majd az utolsó lehetséges pillanatban visszalépjen a javára”. Hozzátette: „Szentkirályi utolsó pillanatban való visszalépésével kiderült az igazság, de kevés idő volt arra, hogy az minden választópolgárhoz eljusson. De még így sem sikerült nyerniük”. A Fidesz próbálkozásának minősítette a szavazatok újraszámlálását is. Karácsony szerint ennek elrendeléséhez semmilyen jogszabály adta feltétel nem teljesült. Az NVB újraszámlálását kaotikusnak nevezte. „Nem vádolok senkit tudatos választási csalással, az azonban mégiscsak különös, hogy a fideszes polgármesterek által irányított kerületben az érvénytelen szavazatokhoz arányosítva közel két és félszer (!) annyi új Vitézy-szavazatot találtak, mint az ellenzéki kerületekben” – írta. Kijelentette:
A Kúria jogerős döntése ezt a vitát lezárta. A főpolgármesterségről természetesen nem mondok le, mondjanak le azok, akik félre akarták vezetni a budapestieket és akik képtelenek voltak egy tisztességes újraszámlálást levezényelni.
Mindenkinek megköszönte, aki rá szavazott, és „ezzel arra biztatott, hogy folytassuk a zöld, szolidáris és szabad Budapest építését”. Megköszönte azoknak is, akik nem rá szavaztak, mert ezzel biztatták, hogy dolgozzon jobban.
Mindenképpen a választás megismétlését akarta
Karácsony Gergely egyébként már korábban bejelentette, hogy az érvénytelen szavazatok újraszámolása körül kialakult „bizonytalanságok” miatt kezdeményezi az NVB-nél a főpolgármester-választás megismétlését. Karácsony azt is előre jelezte, hogy bármi is lesz az eredmény, azt megtámadja, ezt az NVB döntése után is megerősítette.
Két hete pénteken azért számoltak újra 24 592 érvénytelen szavazatot, mert Vitézy Dávid megfellebbezte a június 9-i első eredményt, ami egyébként szintén Karácsony Gergely 324 szavazatos győzelmét hozta. A Vitézy által kezdeményezett újraszámlálás alapján az eredetileg érvénytelen szavazatok között végül 53 érvényes szavazatot találtak Grundtner Andrásra, 112 szavazatot Karácsony Gergelyre és 395-öt Vitézy Dávidra, így jött ki Karácsony új, 41 szavazatos előnye.
Az eredmény bejelentése után Vitézy Facebook-posztban gratulált Karácsonynak, de hozzá is tette, hogy még két jogorvoslati eljárásnak le kell zárulnia ahhoz, hogy az eredmény jogerős legyen. Az egyik Karácsony Gergely ezen fellebbezése, a másik pedig Vitézyé: ez a jogorvoslat két budapesti kerületet érintene. Vitézy azt szerette volna elérni, hogy a IV. és VII. kerületben legyen új választás, mert szerinte túl vékony tollal húzták ki a visszalépő Szentkirályi Alexandra nevét. Ezt először az NVB utasította el, majd ő is a Kúriához fordult, de itt is elutasították a kérelmet. Vitézyék most azt fontolgatják, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak.
Karácsony fellebbezése beadásakor azt írta, hogy nem az újraszámlálás tényét kifogásolja. „Jó, ha szoros eredménynél még egyszer meggyőződünk arról, hogy biztosan jól számoltunk-e? Az érvénytelen szavazatok újraszámolása során azonban az derült ki, hogy a budapesti szavazókörök közel felénél nem volt garantálva az, hogy az újraszámolásra úgy érkezzenek meg a szavazólapok, ahogyan a választás éjjelén a szavazatszámláló bizottság azokat bekötegelte. Több kerületben az urna felbontásánál sem voltak jelen a helyi választási bizottság tagjai” – indokolta kérelmét.
A Kúria döntése után még mindig lett volna jogorvoslati lehetőség, de úgy néz ki, hogy Karácsony a Kúria döntése után lezártnak tekinti a választást. Lehetett volna még próbálkozni alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybíróságnál is. A Kúria döntése után erre a lépésre három napja lenne Karácsonynak. Amennyiben a főpolgármester élne az alkotmányjogi panasszal, akkor az Alkotmánybíróságnak hat napja van a döntés meghozatalára. Ez a hat nap két részre oszlik: három napon belül döntenek a panasz befogadásáról, majd újabb három napjuk van az érdemi elbírálásra. Ha ezen a szinten is bukik a fellebbezés, akkor nincs további jogorvoslati lehetőség, a választás jogerőre emelkedik.
Ezek után már csak egyetlen opció maradna egy új főpolgármester-választásra, de ezt eddig csak Vitézy Dávid emlegette. Ezt úgy érhetné el Karácsony Gergely, hogy az új Fővárosi Közgyűlés létrejötte, illetve októberi hivatalba lépése után azonnal lemond. Ebben az esetben mindenképpen új választást kellene kiírni, de a folyamat egészen a jelöltállítástól indulna újra, ami azt is jelentené, hogy új jelöltek is indulhatnának. „A főpolgármesterségről természetesen nem mondok le” – írta most Karácsony, utalva vélhetően erre az opcióra is.