„Engem meggyőzött, úgy láttam, neki igaza van. Elmondta, hogy a visszalépést látja a helyes döntésnek, mi elfogadtuk. Ha a hadvezér, aki a csatában van, felméri a helyzetet, és azt mondja, ezt a lépést javasolja, én, aki az EP-kampányban vagyok, nem a fővárosiban, egyet tehetek, meggyőződök arról, hogy igaza van-e. Meghallgattam őt, és úgy láttam, hogy igaza van, azt fogom tenni, amit ő tanácsolt” – mondta Orbán Viktor a TV2-n arról, hogy péntek reggel a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltje, Szentkirályi Alexandra visszalépett a jelöltségtől, és mindenkit arra buzdított, hogy az LMP-s támogatású Vitézy Dávidra szavazzanak.
A nagyjából húszperces beszélgetést szokás szerint Gönczi Gábor vezette, aki arra jutott, hogy Szentkirályi egy sikeres és nagyon szép kampány végén lépett vissza.
A miniszterelnök általánosságban azt mondta az önkormányzati választásról, hogy „jó vezetőket kell választani”, mert látni lehet, hogy azok a települések jobban néznek ki, ahol akcióképes, elkötelezett polgármesterek vannak. „Ha rossz vezetőket választunk, nem sokra jutunk. Biztatok mindenkit a békén túl, hogy találják meg a megfelelő polgármestereket”, mondta. Ennél többet Szentkirályiról vagy az önkormányzati választásról nem beszélt.
Annál többet a háborúról. Gönczi felhozta, hogy az ő generációja már sosem élt háborúban. Orbán erre úgy reagált, hogy ha visszagondolunk 2022-re, amikor kitört az orosz-ukrán háború, akkor még csak arról volt szó, hogy sisakokat fognak küldeni, most már vadászbombázókat és fegyvereket szállítanak, a szankciók pedig tönkretették az európai gazdaságot. „Centiméterekre vagyunk attól, hogy a végső állomást is elérjük, amikor amerikai katonák jelennek meg Ukrajna területén”, mondta.
Erre Gönczi így kérdezett vissza: „Önön kívül ezt senki nem látja? Mindenki ölbe tett kézzel nézi?” A miniszterelnök erre a nehéz kérdésre így felelt: „Nem az a baj, hogy nem látják, ők ezt akarják”. Arra jutott, hogy „az utolsó előtti pillanatban vagyunk, ez olyan háborús pszichózis, aminek két helyen van a forrása: Brüsszel és Washington”. A „háborús szerelvény” megállításához pedig az kell, hogy mindkét helyen változás legyen. Sosem gondolta volna azt, hogy az EP-választásnak egyszer olyan súlya lesz, mint most. „De ha jól láthatóan több lesz a békepárti képviselő, mint a háborúpárti, akkor Brüsszelt le lehet lassítani, talán meg is lehet állítani, a novemberi amerikai elnökválasztásig nem lesz baj” – folytatta. „Ez egy jó forgatókönyv lenne” – nyugtázta Gönczi.
Aki ezután felhozta az országot elárasztó háborús plakátokat. Orbán ezekről azt mondta, „biztos van abban valami igazság”, hogy egy szülőnek nehéz elmagyarázni a gyerekének, mi is az a háborús fenyegetettség, de „a gyereket nem a plakát fenyegeti, hanem az, hogy elveszíti az édesapját”.
Felmerült a sorkatonaság esetleg visszaállításának kérdése is. Orbán szerint ez a téma minden országban napirenden van, és van olyan narratíva is, hogy egy egységes európai katonaság kéne. A magyar kormány viszont azt gondolja, a sorkatonaság kizárólag nemzeti hatáskör. „Bízom abban, hogy még ilyen háborús időben sem vezetjük vissza a sorkatonaságot”, hanem helyette fel tudják készíteni a fiatalokat például az iskola tanórákkal.
Ezután arról beszélt, hogy az csupán erő kérdése, hogy ki tudnak-e maradni NATO-n kívüli területek háborúiból. Hiszen az I. és a II. világháborúban is belenyomták az országot a háborúba, ott nem volt erő. (Ezt az állítást ebben a cikkben fact-checkeltük.) De Orbán most azt állította, ha az emberek erőt adnak az ő kormányának – magyarán rájuk szavaznak –, akkor Magyarország kimarad a háborúból. Ha meg nem rájuk szavaznak, és „magára hagyják a kormányt, abból lehet baj”.
A miniszterelnök szerint az tény, hogy minden háború emberi döntés következménye, nincs olyan, hogy végzet. „Tudjuk, kik azok az emberek, akik ezeket a döntéseket meghozhatják”: az Egyesült Államok elnöke, meg a nagyobb európai országok vezetői. Ha ők úgy döntenek, hogy legyen vége a háborúnak, akkor akár már holnap vége lehetne, mondta Az oroszokat és Putyint a miniszterelnök nem említette.
Röviden beszélt a reptér visszavásárlásáról is. Orbán szerint jobb, ha magyar kézben van, mint külföldiben, mert eddig nem fejlődött, sőt, inkább csak szégyellnivaló volt. „Ideje végre, hogy jó tulajdonos, jó menedzsment és fantasztikus repülőterünk legyen. Nem vagyunk kommunisták, nem államosítottuk, fizettünk érte, üzleti mércével mérve értelmes árat. Megtaláltuk azt, aki tudja működtetni – hiszen az állam nem tudja, ez egy másik szakma –, a franciákat tudtuk ebbe bevonni”.
Végezetül a nemsokára kezdődő foci EB-ről is szót ejtett. A miniszterelnök szerint ha „még a fröccsök előtt mond esélyt”, akkor ő úgy látja, a magyaroknak esélye van minden meccsüket megnyerni. Mindenesetre a becsületes küzdelmet ő elvárja.
