Két eltűnt email után nyomoztak a Corvinusról kirúgott oktató perén

Derűs hangulatban érkezett Ádám Zoltán a Fővárosi Törvényszékre, az általa egykori munkahelyével, a Budapesti Corvinus Egyetemmel szemben indított munkaügyi per szerdai tárgyalására. A Közgazdasági Intézet korábbi oktatója azt reméli, az eljárás végén visszahelyezik állásába, ahonnan 2023. október 24-én, rendkívüli felmondással bocsátották el, ám távozását feszült hetek előzték meg. Ádám a tárgyalás előtt, újságírói kérdésre elmondta, a per nemcsak az egyetem közössége, de az egész társadalom számára is fontos üzenetet hordoz.

Talán a Corvinus vezetése sem számított arra, hogy Ádám Zoltán ügyét ekkora közérdeklődés övezi majd. Tavaly év elején először az egyetemi szakszervezet zárt Facebook-csoportjában írt bejegyzést arról, hogy etikai eljárásokat indított három egyetemi munkatárs ellen, de további részleteket ekkor nem közölt. Az eljárások befejezése után, tavaly augusztusban a 444-nek adott interjúban osztott meg részleteket az ügyről, amelyben egyik diáknak megengedték, hogy külön helyszínen, egy csak neki készített kérdéssorból vizsgázzon, noha nem teljesítette a vizsgára bocsátás feltételeit. Később kiderült az is, hogy a vizsgabotrányban érintett diák a Mol-részényes Rahimkulov-család tagja, Hernádi Zsolt Mol-vezérigazgató pedig a Corvinust fenntartó alapítvány elnöke.

A bíróságon ezúttal részletesen felidézte azt a 2023. őszén lezajlott levelezést, amelyben az egyetem kancellárja felszólította Ádám Zoltánt, hogy küldje el neki az egyik oktatótársával váltott emailjeit. Ezek a vizsgabotrányban érintett hallgató ügyéről szóltak, és bár Ádám kifogásolhatónak találta a kancellár felszólítását, végül úgy döntött, együttműködik vele, de az ügyről jelzést adott munkatársainak is.

A bíróságon azt mondta, a kancellár leveleinek hangneme nem egyezett azzal, ahogy az egyetem akadémiai szervezetének munkatársai általában kommunikálnak egymással, de nem is volt a felettese, ezért felmerült benne a kérdés, hogy milyen alapon ad neki utasításokat. A leveleket átküldte a kancellárnak, és egészen a kirúgásának pillanatáig abban a hiszemben volt, hogy azok maradéktalanul meg is érkeztek. Csak az elbocsátását követően értette meg, hogy két, a kancellár által kért email kimaradt az átküldött email-folyamból.

Az Ádám által indított etikai eljárásokban első fokon elmarasztalták, másodfokon viszont felmentették az érintett egyetemi vezetőket. Takáts Előd rektor a felelősség alól való felmentése után lemondott posztjáról. Másodfokon, két dékán esetében az általános rektorhelyettes, a rektoréban az egyetemet fenntartó alapítvány Hernádi Zsolt Mol-vezér által irányított kuratóriuma hozott felmentő döntéseket. A rektor
felmentésének napján, június 8-án, a rektorhelyettes kezdeményezésére szabálytalansági eljárást indult, amelynek keretében szeptemberben Ádámot is meghallgatták. Ezt az eljárást a kancellár vezette, ezért az egyetem jogi képviselője szerint kérhetett tájékoztatást Ádámtól, aki ugyanakkor azt mondta a bíróságon, hogy amikor ebben az eljárásban meghallgatták, nem volt világos számára, hogy tanúnak vagy vádlottnak tekintik-e.

Amikor a docenst elbocsátották, azzal indokolták a döntést, hogy nem működött együtt a szabálytalansági eljárásban, és nem küldött át bizonyos emaileket. Mint Ádám felidézte, egy meghallgatáson egyebek mellett fel kellett olvasnia a diák ügyében folytatott levelezésből, ám véleménye szerint a szabálytalansági eljárással csupán a vizsgabotrányt próbálta elkenni az egyetem vezetése.

Tanulságos, hogy mind a bíró, mind az egyetem jogi képviselője több kérdést is feltett Ádám Zoltánnak a hiányzó levelekkel kapcsolatban. A válaszokból egyrészt kiderült, hogy a kancellár először egyáltalán nem találta az átküldött levelezést, amit aztán egy erre küldött válaszüzenetben ismét elkért Ádámtól. Amikor világossá vált, hogy csak két levél hiányzik, újabb üzenetben kérte el ezeket Ádámtól. A Közgazdasági Intézet docense ekkor is azt gondolta, hogy korábban már mindent átküldött. Mivel az események egy olyan pénteki napon sűrűsödtek be, amikor Ádám Zoltán összesen négy, egyenként másfél órás előadást tartott, egy újabb kancellári levélből derült ki számára, hogy két levél továbbra is hiányzik.

A kancellár eredetileg délután 4 óráig adott határidőt a pótlásra, miután viszont Ádám jelezte neki, hogy az utolsó órája 5-ig tart, a kancellár 6 óráig adott neki haladékot. Amikor az utolsó órája is befejeződött, Ádám ismét átnézte a leveleket, és mivel ekkor is úgy látta, hogy mindent átküldött a kancellárnak, az újabb határidő lejárta előtt megírta neki, hogy hétvégén ismét átnézné a levelezést, hátha ő tévedett. Erre a felvetésre nem érkezett válasz a kancellártól, de nem reagált Ádám következő héten küldött üzenetére sem. Az eltűnt levelek ügyét tovább bonyolította, hogy Ádám Zoltán később rájött, mely üzenetek nem mentek át és arra is, hogy miért.

Az egyetem jogi képviselői a tárgyaláson kitértek egy 2023. szeptember elején, tehát a kancellárral folytatott levelezését megelőzően, a szabálytalansági eljárás során történt meghallgatásának jegyzőkönyvére. Ebből kiderült, hogy Ádám többek között emaileket olvasott fel a vizsgálatot folytató bizottság előtt, köztük azt a kettőt is, amit később a kancellár követelt tőle, és a meghallgatási jegyzőkönyv tartalmazza is ezeket.

A kirúgás okai közt nem csak az szerepelt, hogy az egyetem vezetése szerint Ádám Zoltán nem működött együtt a szabálytalansági eljárásban, de azt is felrótták neki, hogy tiszteletlenül beszélt a kancellárral, illetve a Corvinus vezetésének rossz hírét keltette, amikor a Facebook-csoportban írt kollégáinak az ügyről. Ezek az állítások a bíróságon is előkerültek, de Ádám továbbra is úgy véli, hogy a vele szemben megfogalmazott kifogások alaptalanok, illetve a Corvinus jogi képviselőjének felvetésére reagálva azt mondta, nem felel meg a valóságnak, hogy az egyetemi eljárásokban csak látszólag volt együttműködő.

A Corvinus Egyetem korábbi docense országos hírnévre tett szert, és az ügye sokakban felveti a kérdést, hogy milyen az elfogadható légkör az ország egyik legnagyobb presztízsű felsőoktatási intézményében. Mint Ádám Zoltán kérdésünkre elmondta, sok támogatást kap korábbi kollégáitól, illetve ismeretlenektől is. Az egyetemről való távozása óta Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester főtanácsadójaként, illetve közgazdászként egy kutatóintézetben dolgozik félállásban.

Mivel a XIII. kerületben függetlenként indul az önkormányzati választáson, felmerült, hogy nem tart-e attól, hogy a korábbi munkahelyével fennálló jogvitája politikai színezetet kap. Ádám válasza szerint a munkaügyi pert az egyetemi közösség szempontjából is fontos ügynek tartja, a júniusi választáson pedig azért indul, mert tenni szeretne a lakóhelyén, az Újlipótvárosban élőkért, és ugyanazokat az elveket szeretné képviselni a helyi közéletben is, amelyek mellett a Corvinuson kiállt.

A Fővárosi Törvényszék július 3-án folytatja a munkaügyi per tárgyalását, amikor tanúként kívánják meghallgatni Szabó Lajos megbízott rektort, ám ha a Corvinus jelenlegi vezetőjének ez az időpont nem lesz alkalmas, az eljárás szeptember elején folytatódik majd.

-----------

Frissítés 18:03

Cikkünk megjelenése után a Budapesti Corvinus Egyetem az alábbi közleményt küldte:

„Ádám Zoltán az egész ügyet és az eljárást politikai kampányának részéve tette, amiben az egyetem nem hajlandó közreműködni. Mivel Ádám Zoltán munkavállalóként megtagadta az együttműködést munkáltatójával, így a Corvinusnak nem volt más választása, mint hogy felmondja vele munkaszerződését. Most a bíróság kezében van a döntés.”