Kossuth-díjat kapott Leslie Mandoki és a Hadik főszerepét játszó Trill Zsolt is

Csütörtökön a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából adta át Sulyok Tamás köztársasági elnök az Országházban a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseket. Mások mellett Kossuth-díjat kapott idén Leslie Mandoki és a tavalyi Hadik című film főszerepét játszó Trill Zsolt is, Sulyok pedig arról beszélt, hogy magyarnak lenni egyedülálló, külön minőséget jelent, a magyar csak saját kultúrájával, nemzeti sajátosságaival lehet része az egyetemes történelemnek – írja az MTI.

Sulyok az átadón a díjazottakat méltatva elmondta, hogy ők ma a kultúra és a tudomány művelőiből annak bővítőivé váltak, és hozzátette, az elismerésekkel évtizedek kitartására és sikereire, az emberi elszántság és akarat, tehetség és tudás eredményeire tekintünk tisztelettel. Kiemelte azt is, hogy a jövő nemzedékeit is be kell vezetni a magyar identitás és kultúra mélységeibe, hogy az majd őket is „kápráztató magasságokba repítse”. A díjazottaknak Orbán Viktor miniszterelnök is gratulált.

A Kossuth-díjasoknál elsőre egyértelműen Leslie Mandoki szúrhat szemet az embernek, róla azt írják, hogy zenész, zenei producer, a Mandoki Soulmates és a Red Rock Stúdiók alapítója, tulajdonos vezetője, aki a rock, pop, jazz és fúziós jazz műfajában egyaránt professzionális és évtizedek óta nagy népszerűségnek örvendő előadásai elismeréseként kapta meg a díjat. A magát egyszer csak az Orbán-kormány kultúrlieblingjei között találó Mandokiról két éve egy dokumentumfilm is megjelent, akkor azt írtuk róla, hogy megint nem derült ki, hogy miért rajong érte annyira a magyar kormány.

A másik szembetűnő díjazott Trill Zsolt Jászai Mari-díjas színművész, kiváló és érdemes művész, aki a leírás szerint drámai és komikus karaktereket egyaránt példaadó hitelességgel megjelenítő szerepformálásai, kiemelkedően sikeres darabokban nyújtott felejthetetlen alakításai és értékes filmszínészi tevékenysége elismeréseként kapta meg a díjat. Trillt egyebek mellett onnan lehet ismerni, hogy ő játszotta Hadik Andrást a a kétmilliárd forintos állami támogatásból finanszírozott Hadikban, ami – mint a frissen megjelent Most vagy soha! – kritikánk szerint egy nyögvenyelős, üres, fárasztó demonstráció arról, hogy igenis tudunk történelmi filmeket készíteni.

További Kossuth-díjasok:

• Bretz Gábor, Liszt Ferenc-díjas operaénekes, érdemes művész, a Magyar Állami Operaház magánénekese, aki a nemzetközi operaéletben is nagyra értékelt és koncerténekesként is kiemelkedően sikeres énekművészete, könnyed karakterformálásai és stílusgazdag előadásmódja, a magyar klasszikus zeneművészet jó hírét erősítő és nemes hagyományait folytató előadó-művészete elismeréseként kapta meg a díjat;
• Cakó Ferenc grafikusművész, animációsfilm-rendező, kiváló és érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, aki a magyar kultúrát páratlan homokanimációs-filmjeivel és egyedülálló színházi élményt nyújtó előadásaival gazdagító művészete elismeréseként kapta meg a díjat;
• Salamin Ferenc, Ybl Miklós-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, aki a hagyomány továbbélését szolgáló organikus-regionális építészet remekeit kiérlelő tervezőmunkája elismeréseként kapta meg a díjat;
• Szőcs Mikós Tui, Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, aki az autonóm szobrászat, az alkalmazott játéktárgykészítés és a bútorművészet határterületein mozgó, a legnemesebb fafajták rendhagyó megmunkálásával létrehozott, mély spiritualitást tükröző alkotásai elismeréseként kapta meg a díjat;
• Takács-Nagy Gábor, Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, karmester, érdemes művész, aki a magyar klasszikus zenét több évtizedes inspiratív előadó- és kamaraművészi tevékenysége mellett elsőrangú karmesteri munkájával is gazdagító művészete elismeréseként kapta meg a díjat, és akiről tavaly Uxía Martínez Botana nagybőgős is azt mondta a Telexnek, hogy abszolút egyedülálló ember;
• Tolcsvay László, Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, előadóművész, a Tolcsvay Trio társalapítója, aki a hatvanas évek beatgenerációjának kimagasló egyéniségeként, a Tolcsvay Trio és a Fonográf együttesek tagjaként, illetve a Magyar Mise, a Mária evangéliuma és a Nemzeti dal zeneszerzőjeként a magyar zenekultúrát egyedülállóan formáló és gazdagító előadóművészi munkája elismeréseként kapta meg a díjat;
• Vashegyi György, Liszt Ferenc-díjas karmester, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, volt elnöke, aki nemzetközileg is jelentős karmesteri tevékenysége, különösen a régizene műfajának hazai tolmácsolásában egyedülálló művészi munkája, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar alapító vezetőjeként végzett értékteremtő tevékenysége, valamint a művészeti közéletben végzett meghatározó munkája elismeréseként kapta meg a díjat – ő a közelmúltban azzal került be a hírekbe, hogy Hiller István az ő és L. Simon László konfliktusára vezette vissza utóbbi eltávolítását a Nemzeti Múzeum éléről;
• Visky András, József Attila-díjas író, dramaturg, aki értékes dramaturgi tevékenysége és írásművészete, különösen a diktatúra megaláztatásai közepette hitben megélt szeretet erejét, a megingathatatlan emberi tartás és a magyar identitás megőrzését például állító remekműve, a Kitelepítés című regénye elismeréseként kapta meg a díjat;
• Zs. Vincze Zsusanna, Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus, érdemes művész, aki a magyar néptáncművészet autentikus színpadi megfogalmazása és formanyelvének megőrzése iránt elhivatott, több évtizedes koreográfusi és jelmeztervezői munkája elismeréseként kapta meg a díjat;
• a Misztrál együttes tagjai a magyar és külföldi költők verseinek magas színvonalú és eredeti hangzásvilágú megzenésítésével a magyar zenei kultúrát gazdagító, értékes és sokoldalú művészi tevékenységük elismeréseként kapták meg megosztva a díjat;
• Eötvös Péter, Magyar Szent István Renddel kitüntetett, Kossuth-díjas zeneszerző, karmester, zenepedagógus pedig Kossuth-nagydíjat kapott a különféle hangszeres műfajok mellett az operairodalmat is kiemelkedő alkotásokkal gazdagító művészete, a magyar klasszikus zene nemzetközi rangját növelő és a kortárs zene tolmácsolása terén is példaadó karmesteri tevékenysége, korszakos jelentőségű életműve elismeréseként.

És akkor ne feledkezzünk meg az idei Széchenyi-díjasokról sem:

• Dr. Bihari Mihály jogász, a politikatudomány doktora, professor emeritus, az Alkotmánybíróság volt elnöke, aki a magyar politológia-oktatás megalapozásában vállalt kiemelkedő szerepe, valamint jelentős tudományos, oktatói és oktatásszervezői tevékenysége elismeréseként kapta meg a díjat;
• Dr. Hermann Róbert történész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egyetemi tanár, aki a nemzetközi történelemtudományt is gazdagító tudományos pályája, több évtizede példaadó szakmai megalapozottsággal és magas színvonalon végzett kutatói és oktatói tevékenysége elismeréseként kapta meg a díjat;
• Józsa János Balázs vízépítő mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, rector emeritus, egyetemi tanár, aki a víztudomány területén elért, nemzetközileg is jelentős kutatási eredményei, valamint kiemelkedő oktatás- és tudományszervezői munkája, illetve a kutatói utánpótlás nevelésében folytatott iskolateremtő tevékenysége elismeréseként kapta meg a díjat;
• Korinek László Dezső kriminológus, rendészettudós, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, professor emeritus, aki a rendészettudomány területén meghatározó jelentőségű szakmai munkája, példaadó oktatói és oktatásszervezői, illetve sokrétű társadalmi tevékenysége elismeréseként kapta meg a díjat;
• Madas Edit irodalom- és művelődéstörténész, medievista, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, nyugalmazott egyetemi tanár, aki a kódexek történeti vizsgálata és katalogizálása, a korai magyar írásbeliség és a latinitás története terén is meghatározó eredményei, a szentek és a szentség hírében elhunytak élete mellett a prédikációirodalom terén is kiemelkedő kutatásai elismeréseként kapta meg a díjat;
• Dr. Pávai István, Martin György- és Szabolcsi Bence-díjas népzenekutató, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja, aki a magyar hangszeres népzene kutatása terén végzett kiemelkedő munkája, a hagyományos népi kultúra megismertetését is szolgáló, példaértékű szakmai tevékenysége elismeréseként kapta meg a díjat;
• Simon István biofizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, kutató professor emeritus, aki a fehérjetudomány terén végzett, világszinten is nagyra értékelt kutatói tevékenysége, iskolateremtő oktatói és tudományos közéleti tevékenysége elismeréseként kapta meg a díjat;
• Dr. Szabó Gábor fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, rector és professor emeritus, aki iskolateremtő lézerfizikai kutatásai, valamint a magyar felsőoktatás nemzetközi kapcsolatainak kiépítése és a tudományos együttműködések kialakítása terén is meghatározó tevékenysége elismeréseként kapta meg a díjat;
• Dr. Tímár József patológus, az orvostudomány doktora, nyugalmazott egyetemi tanár, aki értékes tudományos pályafutása, különösen a daganatok áttétképzésének molekuláris alapjait feltáró kutatásai és az azokra alapozott új terápiák kifejlesztése terén egyedülálló szakmai tevékenysége elismeréseként kapta meg a díjat;
• Zrínyi Miklós vegyész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, professor emeritus, aki értékes tudományos pályafutása, a mágneses nanorészecskék által irányítható gélrendszerek tudományágának megteremtése, a polimergélek kutatásában elért eredményei, széles körű nemzetközi együttműködések kialakításával végzett kutatói, egyetemi oktatói és szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként kapta meg a díjat.