A '90-es évek elejétől zaklathatta a rábízott gyerekeket a bicskei igazgató

Az egyik áldozat állításai szerint a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon igazgatójának szexuális visszaélései nem 2011-ben kezdődtek, amikor először próbáltak a gyerekek segítséget kérni, hanem egészen 1990-ig vezethető vissza a bántalmazás.

A történtek idővonala egy 2012-ben készült, a gyerekotthonnal kapcsolatban kiadott ombudsmani jelentésből követhető végig. Emellett több részlet kiderült a bicskei otthonnal kapcsolatban a korábbi fenntartó, a főváros nemrég elkészült jelentéséből is. Utóbbi azt próbálta feltárni, hogyan fordulhatott elő, hogy az otthon igazgatóját, Vásárhelyi Jánost 2015-ben még Bárczy-díjjal tüntették ki.

1990–2006 – Az elítélt igazgató, Vásárhelyi János 1990-től vezette a bicskei Kossuth Zsuzsa gyermekotthont. Előfordulhat, hogy Vásárhelyi már ekkor gyerekeket zaklatott: nemrég az igazgató egy újabb áldozata állt elő, aki azt állítja: ő a nyilvánosságra került ügyeknél jóval korábban, 1990-ben vált az igazgató áldozatává. A Szabad Európának a férfi arról beszélt, hogy már akkoriban is mindenki tudta az intézményben, hogy Vásárhelyi János zaklatja a rábízott gyerekeket.

A kormányközeli sajtóban a napokban Demszky Gábor volt főpolgármester és helyettesei felelősségét is elkezdték firtatni. Kormányközeli lapok állításai szerint Vásárhelyi a '90-es évektől, egészen 2010-ig a Demszky-féle városvezetés bizalmát élvezte. A Magyar Nemzet azt írta, hogy „az SZDSZ-közeli Magyar Hírlap hasábjain már 1991-ben méltatták” az igazgatót. A bicskei gyermekotthonban történetek kivizsgálására létrejött bizottságban a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője, Wintermantel Zsolt már arról beszélt, hogy beidéztetné a bizottság elé Demszky Gábor korábbi főpolgármestert és helyetteseit, valamint az időszak oktatási bizottságainak elnökeit is.

Eközben a Gulyáságyú Média egy 2002-es felvételt tett közzé, amin Orbán Viktor köztörvényes bűnözők szabadon engedését ítélte el 2002-ben azon a rendezvényen, ahol a később pedofíliáért elítélt bicskei igazgatóért kampányolt. Orbán a Fidesz elnökeként az Összefogás a Városért Egyesület 2002 nevű helyi szervezet jelöltjei mellett kampányolt az önkormányzati választások előtt. Orbán Kelemen Andrást, akkori MDF-es országgyűlési képviselőt ajánlotta polgármesternek, és az egyesület listavezetőjét, Vásárhelyi Jánost is bemutatta.

2006 – A főváros a régi iratok átvizsgálásakor egy 2006-os panaszt talált a később pedofília miatt elítélt gyermekotthon-igazgató ellen, ám azt 2010-ben selejtezték a többi irattal együtt – erről számolt be Számadó Tamás főjegyző a gyermekotthonban történtek kivizsgálására alakult fővárosi bizottság ülésén. A 2010-es selejtezés miatt csak a panasz tárgya maradt meg, és az, hogy az irat a Fejér Megyei Közigazgatási Hivataltól érkezett.

2007 – A gyermekotthon egyik pedagógusa 2007-ben bejelentést tett arról, hogy az egyik hetedik osztályos gyerek azt mesélte neki, hogy az intézmény szolgálati lakásában lakó igazgatóhoz többször járt el sakkozni, Vásárhelyi János pedig a gyerek jelenlétében szexuális tartalmú célzásokat tett neki, és egy alkalommal a fiú heréjét is megérintette. Ez egyébként a 2012-es ombudsmani jelentés mellett a főváros jelentésében is szerepel.

2008–2009 – A főváros a gyerekotthonról készült jelentésében leírja, hogy a Belső Ellenőrzési Osztály és jogelődje több belső vizsgálatot is folytatott. 2008-ban a fővárosi Gyermekvédelmi Ügyosztállyal közösen átfogó vizsgálat zajlott. Az ezt összegző jelentés hiányosságot nem tárt fel, az igazgató tevékenységéről „szuperlatívuszokban” írtak. Egy 2009 tavaszán jegyzett „fenntartói éves értékelés” pedig arról írt, hogy az intézmény „…törvényesen, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával, a fenntartó elvárásainak megfelelően működött…”. Ebben az időszakban más vizsgálatok sem tártak fel hiányosságot, vagy bármilyen hibát.

2010 – Novemberben egy otthonban élő gyerek elmesélte a vele történteket az otthonban dolgozó szabadidő-szervezőnek. A 2012-es ombudsmani jelentés felidézte, hogy a fenntartónak írt beadványban a dolgozók a következőket írták: „A történet nem tartalmazott olyan elemeket, amiket a gyermekek egymásra vagy a felnőttekre vonatkozó vádjaikban emlegetni szoktak. A szabadidő-szervező úgy ítélte meg, hogy történhetett valami a gyermekkel, aminek következtében ilyen zaklatott és ilyen történettel kereste fel. Megkérdezte, hogy szólt-e a nevelőnek. (…) Azt mondta, hogy beszélt azzal a nevelővel, aki épp velük volt, de ő azt kérte tőle, hogy ne mondjon ilyeneket.”

A szabadidő-szervező mindezt megosztotta a kollégáival is, akik ekkor már a korábbi eseményekről is tudtak. A növendékügyi előadó és a pszichológus elmondták az igazgatónak, hogy több jelzés érkezett a gyerekektől a viselkedése miatt, az igazgató a jelzést megköszönte, de ezen kívül semmit nem tett.

2011 tavasz – Tavasszal ismét arról számolt be egy gyerek, hogy az igazgató többször megérintette a nemi szervét. A jelentésből kiderül, hogy a gyermekotthon szabadidő-szervezője ekkor felajánlotta a gyerekeknek, hogy egy kamera előtt meséljék el a velük történteket. Három gyerek vállalkozott erre, a felvétel során pedig többször jelezték, hogy szeretnék, ha a jövőben nem inzultálná őket az igazgató, ehhez felnőtt segítséget igényeltek.

2011 nyár – Augusztusban a növendékügyi előadó elmondta az igazgatónak, hogy egyre több gyerek panaszkodik arról, hogy általuk elfogadhatatlan helyen vagy módon érinti meg őket, és gyakran tesz nekik szexuális tartalmú megjegyzéseket. Tájékoztatta az igazgatót arról is, hogy amennyiben a helyzetet nem oldja meg, egyre szélesebb körben hozza nyilvánosságra az eseményeket. Az igazgató azonban nem érdeklődött a panaszt tevő gyermekek kilétéről, ahogy arról sem beszélt, hogy szándékozik-e valamit tenni az ügyben.

Az érintett gyerekek elmondták, hogy az igazgató beszélgetett velük a videófelvételen való részvételükről, és arra utalt, hogy elveszíthetik bizonyos kedvezményeiket. Ezek közé tartozott például a hétvégi hazautazás. A 2012-es ombudsmani vizsgálat egyébként megállapította, hogy a gyermekotthonban dolgozók rendszeresen foglalkoztak a gyerekek által elmondottakkal, de csak akkor beszéltek az abúzus témájáról, ha a gyermekek hozták azt szóba. A szakdolgozók arra kérték a gyermekeket, hogy csak olyan eseményekről meséljenek, ami velük történt meg.

2011, ősz – A gyermekotthon két munkatársa 2011. szeptember 16-án szóban, majd szeptember 22-én írásban is közérdekű bejelentést tett az intézmény igazgatójával kapcsolatban. A fenntartóként eljáró főváros akkori illetékesei úgy ítélték meg, hogy a beadvány valóságtartamának bizonyítására nincsenek megfelelő eszközeik, ezért az ágazatért felelős főpolgármester-helyettes szeptember 29-én az ügyben bejelentést tett az Országos Rendőr-főkapitányságon.

Ezután a fenntartó (főváros) október 5-én megbeszélést tartott a szakszolgálat gyámi gondozói tanácsadói munkáját irányító szaktanácsadójával. A gyermekvédelmi osztály szakreferense 2011. november 4-én, látogatást tett az intézményben. A bejelentés egyik aláírójától és az igazgatótól információkat kért az intézményi hangulatról, az érintett gyermekek helyzetéről, a kollégák véleményéről, illetve saját helyzetük megítéléséről. A bejelentő kérdésre elmondta, hogy a vezetők részéről szankció nem érte, nyugodtan végezheti a munkáját. Megítélése szerint az ügyben érintett három gyermek jól érzi magát, nem kívánkoznak el a gyermekotthonból. Az igazgató a bejelentést követően a városban lakó édesanyjához költözött, majd az ezt követő három hétben nem tartózkodott Bicskén.

2012 eleje – Január 17-én a bejelentő felkereste a főváros gyermekvédelmi osztályát és elmondta, hogy a rendőrségi eljárás megindítása óta alapvetően nyugalom van az intézményben. Több kolléga beosztását azonban módosította az igazgató, tőle a korábban megítélt pótlékot vonta meg és másik szobában jelölte ki munkavégzése helyét. A bejelentő az intézkedések jogszerűségét nem vitatta, véleménye szerint azonban azok célja a retorzió volt. Továbbá azt állította, hogy az igazgató a gyerekek befolyásolására is kísérletet tett. Másnap a fenntartó a szakszolgálat igazgatójától tájékoztatást kért arról, hogy a gyámi gondozói tanácsadók az ügyben érintett gyermekeket az elmúlt fél évben hány alkalommal látogatták meg, a gyermekek jelezték-e, hogy az üggyel kapcsolatban bármilyen retorzió érte volna őket.

2012, nyár – Az otthonban történtekkel kapcsolatban állampolgári bejelentés alapján júniusban ombudsmani vizsgálat indult. A bejelentés szerint a gyermekotthon néhány dolgozójának 2011 szeptemberében több gyerek is panaszkodott, hogy az igazgató szexuálisan molesztálta őket. Eközben az ügyben a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztálya szemérem elleni erőszak bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt már eljárást folytatott. A rendőrség ezt a nyomozást június 18-ai határozatával viszont megszüntette, mivel „a nyomozás során olyan tény, körülmény vagy adat, mely kétséget kizáróan bizonyította volna a bűncselekmény elkövetését, nem merült fel”. A határozatban szerepelt az is, hogy több fiatal felnőtt kihallgatása megtörtént, akik korábban a gyermekotthonban az igazgató gyámsága alatt több évet eltöltöttek, de olyan tényt, vagy körülményt, ami bűncselekmény elkövetésére utalt volna, nem említettek.

2012, ősz – Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 2012 októberében kiadta a bicskei gyermekotthonról készített ombudsmani jelentést. Ebből derült ki a korábban már bemutatott több megrázó részlet a 2007 és 2011 között történtekről. A jelentés elkészítéséhez a gyermekotthon fenntartójától és a rendőrségtől is iratokat kértek. Az ombudsmani jelentésből egyébként többek közt az is kiderült, hogy Balog Zoltán akkori emberierőforrás-miniszter is kapott jelzést Szabó Máté ombudsmantól arról, hogy az igazgató által bántalmazott gyermekek több alkalommal is jelezték, mi történik velük.

2015, tavasz – Vásárhelyi János, a gyermekotthon igazgatója azután kapott kitüntetést a fővárostól, hogy korábban már nyomoztak ellene szexuális zaklatás gyanújával. A Telex birtokába került dokumentumok, illetve az ezután a főváros által készített jelentésből kiderült, hogy a 2011-es, az otthon dolgozói által tett jelentésről feljegyzés is készült a fővárosi önkormányzatnál, de ezek valamiért nem kerültek elő a díj odaítélése előtt. A főváros friss jelentése egyébként megállapította, hogy az otthon dolgozóinak bejelentése után, 2011-ben az akkori fővárosi vezetés „hivatalszerűen” járt el. A Bárczy-díjat úgy ítélték oda az igazgatónak 2015-ben, hogy mind a döntéseket előkészítők között, mind pedig a döntéshozó testületi tagok között alig lehetett valaki, aki a korábbi ügyben folyt vizsgálat részleteit is ismerte.

2016. szeptember, október – Vásárhelyi János 2016. augusztus 20. alkalmából megkapta a Magyar Bronz Érdemkereszt kitüntetést „a hátrányos helyzetű gyermekek nevelése és önálló életre való felkészítése iránti példaadó elhivatottsággal végzett munkája elismeréseként”. Ebben az időben Balog Zoltán volt az emberi erőforrások minisztere. Az ő tárcája alá tartoztak a gyermekvédelmi intézmények is, de a református püspök körlevelében azt írta: Vásárhelyi János nem az ő, hanem a szakterület felterjesztésére kapta meg a díjat.

2016 szeptemberében Vásárhelyi János egyik áldozata öngyilkosságot követett el. Ezután a bicskei gyermekotthon egyik korábbi lakója – akit az igazgató szintén molesztált –, tett feljelentést, és az ügyben rendőrségi nyomozás indult. Néhány nappal később, szeptember 22-én a gyermekotthon egyik lakója jelezte gyámjának, hogy Vásárhelyi János szexuálisan bántalmazta őt, a gyám pedig másnap feljelentést tett, ezen feljelentés nyomán pedig a megyei rendőr-főkapitányság is nyomozni kezdett. Ezt a feljelentést komolyabban vették, mint a 2011-est: a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság felfüggesztette állásából az igazgatót, belső vizsgálatot rendelt el, majd feljelentést tett.

A nyilvánosság 2016-ban, az RTL Házon kívül című műsorából értesült a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon igazgatójának súlyosan pedofil, egy évtizeden át folytatott bűncselekmény-sorozatáról, amit öt évig még azután is folytatni tudott, hogy az első bejelentések 2011-ben a hatóság tudomására jutottak.

2017, tavasz – Márciusban, mikor már az igazgató ellen nyomozás indult, jelent meg egy Székely László ombudsman által jegyzett jelentés. A 24.hu ezzel kapcsolatban felidézte, hogy Balog Zoltán emberierőforrás-miniszterként 2017 júniusában, vagyis négy hónappal az újabb, Bicskével kapcsolatos ombudsmani jelentés után – és azok után, hogy Vásárhelyi már letartóztatásban volt – székesfehérvári állami gondozottakat látogatott meg, és arról beszélt, annyira szigorítják a gyermekotthonok vezetőinek kiválasztását, amennyire csak lehetséges. Akkor arról született döntés, hogy az állami fenntartónak több információt kell gyűjtenie a jelöltekről, és a korábbiaknál körültekintőbben kell igazgatót választani a gyermekotthonok élére. Bejelentette azt is, hogy 2020-ig megszüntetik a bicskeihez hasonló 200–300 férőhelyes gyerekotthonokat, és a gyerekek vagy nevelőszülőket kapnak, vagy 12 férőhelyes lakásotthonokba költöztetik őket.

2019 – A nyomozás után vádat emeltek az igazgató ellen. 2019 szeptemberében megszületett az ítélet: a bíróság azt állapította meg, hogy Vásárhelyi János 2004–2016 között legalább tíz kiskorú fiút zaklatott a bicskei gyermekotthonban, és ezért 8 év fegyházat kapott. Jelenleg is büntetését tölti. Az ítélet után novemberben a Fővárosi Közgyűlés visszavonta Vásárhelyi János Bárczy-díját, a bicskei önkormányzat pedig megfosztotta díszpolgári címétől. A bronz érdemkereszt viszont maradt az elítélt igazgatónál, mivel a kitüntetést hivatalosan a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök adományozza, és a hatályos jogszabályok alapján a visszavonására nincs mód.

2021 – Ahogy folyt az eljárás, kiderült, hogy az igazgató zsarolással, fenyegetőzésekkel igyekezett visszavonatni a gyerekekkel a rá nézve terhelő vallomásokat. Itt került képbe az igazgatóhelyettes, K. Endre, aki ebben segítette az igazgatót. 2016 szeptemberében az egyik gyerek jelezte gyermekvédelmi gyámjának, hogy az igazgató szexuálisan zaklatta, a gyám azonnal ki is emelte a gyereket az intézményből. Az igazgató ekkor felkereste a gyerek unokatestvérét, aki szintén a gyermekotthonban lakott, és meggyőzte, hogy „szöktesse vissza” a gyereket az otthonba. A gyerek az unokatestvérével vissza is ment, ahol az akkor már felfüggesztett igazgató közölte vele, hogy ha továbbra is együtt akar élni az unokatestvérével (a legközelebbi rokonával), akkor vissza kell vonnia a terhelő vallomását. Az igazgató berendelte az egyik igazgatóhelyettest, K. Endrét, és megkérte, hogy írja meg a gyerek nevében a vallomást, és írassa alá vele. Az igazgatót ezért – a pedofil bűncselekmények ügyében kiszabott büntetés mellett – 2 év 3 hónapi börtönre ítélték, a Novák Katalin által kegyelemben részesített K. Endrét pedig három év négy hónap börtönre.

Novák Katalin tavaly áprilisban a pápalátogatás ürügyén elnöki kegyelemben részesítette a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesét, aki segítette az igazgatót a rá terhelő vallomást tévő gyerekek kényszerítésében. Az ügybe belebukott a köztársasági elnök, a kegyelmet ellenjegyző korábbi igazságügyi miniszter, Varga Judit, valamint lemondott Balog Zoltán a református egyház zsinati elnökségéről, püspöki címét azonban megtartotta.

A botrány kirobbanása után online influenszerek százezres tömeget megmozgató tüntetést szerveztek a Hősök terén, az Odakint most szörnyek járnak című rendezvényt követően pedig néhány nap alatt több mint 200 millió forintot gyűjtöttek össze az Utcáról Lakásba Egyesületnek. További cikkeinket a K. Endre-ügyben itt olvashatják.