Orbán Balázs: Mi, magyarok nagyon komolyan vesszük a NATO-t

Orbán Balázzsal, a miniszterelnök politikai tanácsadójával a Wall Street Journal (WSJ) készített podcastot A háború Ukrajnában, a liberalizmus jövője és a populizmus felemelkedése címmel.

A WSJ újságírója azzal vezette fel a beszélgetést, hogy Orbán az egyetlen nyugati vezető, aki kezet fogott Putyinnal az orosz invázió kezdete óta, ellenezte az EU Kijevnek nyújtott támogatást, és több mint egy évig halogatták a svédek NATO-csatlakozásának megszavazását. Magyarország vajon egy rémálomszerű vízió a Nyugatnak, ez lehet a jövő, ami visszatér az autoriter uralomhoz? Vagy pedig olyan mintát mutató ország, ami ellenállt a nyugati intézményeken végigsöprő progresszív árnak? – teszi fel a kérdést az újságíró.

Elsőként a svéd NATO-csatlakozásról beszélnek, ahol Orbán elmondta, hogy az elmúlt években a Svédországgal való kapcsolatok nem voltak a legjobbak, mert a svéd liberális elit folyamatosan támadta Magyarországot demokrácia, jogállamiság és hasonló kérdésekben. Orbán szerint az ő pozíciójuk a kezdetektől az volt, hogy támogatják a svédeket, de elsőként át kell beszélniük ezeket a problémákat. Ez időbe telt, de elértek pár dolgot.

Az újságíró szerint ha cinikusan nézzük, azt is lehet mondani, hogy ez csak a tárgyalás elhúzásának a taktikája volt, hogy sikerüljön jó üzletet kötni a Gripenekkel. Orbán ezt nem gondolja így, persze örülnek a katonai együttműködésnek, de mi, magyarok nagyon komolyan vesszük a NATO-t, mert ebben a szövetségben arról van szó, hogy egy ország hajlandó-e a hadseregét egy másik országért harcba küldeni.

Ha már ilyen komolyan veszik a NATO-t, kérdezi a WSJ újságírója, akkor mennyire tekinti komoly fenyegetésnek Oroszországot a NATO-ra? Orbán szerint a NATO a szabadság és stabilitás garanciája a régióban, Oroszország pedig nem támadna meg egyetlen NATO-tagállamot sem, mert a NATO sokkal erősebb Oroszországnál. Szerinte a magyar szempont is egyértelmű: kell hogy legyen a pufferzóna vagy valami ilyesmi Magyarország és Oroszország között – a történelmi tapasztalataink azt mutatják, hogy amikor ilyen nem volt, az számunkra problémát jelentett. De nem vagyunk érdekeltek se a háború folytatásában, se a NATO beavatkozásában.

De ha most létrejönne egy megállapodás, jegyzi meg az újságíró, az valószínűleg azzal járna, hogy Oroszország fennhatósága alatt maradnának ukrán területek. Ezt elfogadhatónak tartja Orbán Balázs, hogy Oroszország erővel elvegyen területeket más országtól? Orbán szerint ez nem arról szól, hogy ő mit gondol, hanem arról, hogy mi a valóság.

Orbán szerint az első perctől kezdve elítélték a támadást, több téren is segítséget nyújtanak az ukránoknak, például humanitárius segítséget. De a harcmezőn az a valóság Orbán szerint, hogy Ukrajna egyre több területet veszít, és ezzel veszít az alkupozíciójából is. Ha tovább folytatódnak a harcok, csak súlyosabbak lesznek a következmények Ukrajna számára, még többen fognak meghalni, és a politikai tanácsadó nem látja, hogy mi lesz így a pozitívum a Nyugat számára.

Az interjúban kitérnek kormányzati intézkedésekre, az EU által indított jogállamisági eljárásokra és a magyar demokrácia EU-s kritikájára is. Orbán úgy gondolja, hogy Magyarország nem a demokráciára jelent veszélyt, hanem a liberális irányelvekre. 2010 óta a kormány minden erejével azon van, hogy a liberális progresszív kormányok ellen felépítsen egy nemzeti konzervatív alternatívát, és ezt sikeresen teszi – mondja. Szerinte működik a kormány családpolitikája, megháromszorozódott a GDP, az adókat csökkentették, csökkent a munkanélküliségi ráta, nőtt a házasságok és csökkent a válások száma. Orbán szerint a támadásokban a konzervatív kormányok elleni politikai boszorkányüldözésről van szó.

Az Orbán által említett adatok persze valósak, de a politikai tanácsadó nem említ számos körülményt, amely rontaná a pozitív összképet. Például hogy

• a korábbi gazdasági menetelést beárnyékolta a 2022–23-ban folyamatosan rekordokat döntő infláció, a recesszió és a költségvetés kínlódása;
• vagy hogy bár valóban rengeteg az esküvő (leginkább a csok és a babaváró házassághoz kötése miatt), évek óta nem született olyan kevés gyerek Magyarországon, mint 2023-ban.