Antifasiszta tüntetés, Kitörés Emléktúra és titkos neonáci megemlékezés is lesz szombaton

Az antifasiszták tüntetnek, a neonácik túráznak, de titkos megemlékezés is lesz szombaton, a német és a magyar csapatok 1945-ös kitörési kísérletének évfordulóján, amit sokan csak a „becsület napjaként” emlegetnek.

A rendőrség két olyan gyűlést is betiltott, amely a „becsület napjához” kötődött, ugyanakkor tudomásul vettek – azaz engedélyeztek – három, „az antifasiszta ideológiához kapcsolódó, illetve fasizmusellenes gyűlést” – erősítette meg a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a Népszavának pár napja.

Az egyik ellentüntetést az Autonóm Mozgalom hirdette meg, szombat délután fél háromtól a Széll Kálmán téren gyülekeznek. Közleményük szerint a magyar ellentüntetés része a Stop Nazi Glorification! nemzetközi antifasiszta kampánynak. A szervezők úgy látják: a Kitörés Emléktúra célja a történelmi események meghamisítása a fasizmus népszerűsítésének érdekében. „Nem Magyarországot védték a katonák, hanem a Harmadik Birodalomért harcoltak, a német gyarmatosítás eszméje alatt. Arról nem is beszélve, hogy Magyarország ebben az időben bábállamként működött, amit a Birodalom kifosztott” – fogalmaztak a sajtóközleményben.

Idén 17. alkalommal rendezik meg a Kitörés Emléktúrát, amely a Budai várból (Kapisztrán tér) rajtol délután fél öttől. Több távra is lehet nevezni, a leghosszabb 60 kilométer, amely a Komárom-Esztergom megyei Szomor községben zárul. Ez nem egy hagyományos kirándulás. A civil megemlékezők, katonai hagyományőrzők mellett sokan náci- és nyilas egyenruhákban, szélsőjobboldali zászlókkal, jelképekkel vonulnak. „Utunk során teljesítményünkkel tisztelgünk a hősi halottaknak és azoknak, akik mérhetetlen szenvedések árán, de életben maradtak” – írják a túra oldalán a magyar és német katonákról, akik a szervezők szerint „a II. világháborúban két és fél hónapon keresztül hősiesen védték Budapestet”.

A korábbi években az emléktúra mellett több szélsőjobboldali csoportnak is volt megemlékezése Budán, de ezeket a rendezvényeket már tavaly is betiltotta a rendőrség. A Légió Hungária végül a Normafától nem messze, az erdőben tartott megemlékezést, amit kirándulásként jelentettek be. A gyülekezési joggal való visszaélés miatt eljárást indított a rendőrség, és 100 ezer forintos bírságot büntette Incze Bélát, a Légió Hungária vezetőségi tagját. Incze a Kuruc.info portálnak pár napja azt mondta

február 10-én „nem lesz bejelentett esemény, ugyanakkor törvénysértésre sem készülünk”.

Annyit azért elárult, hogy nem nyugszanak bele abba a helyzetbe, hogy állítása szerint ki akarják tiltani őket Budapest utcáiról. „Ez a mi városunk, nem fogjuk feladni.”

A Vér és Becsület nevű neonáci szervezet kétnapos, koncertekkel egybekötött „megemlékezést” hirdetett péntekre és szombatra. A szervezet honlapja szerint az eseményeket és koncerteket eltérő és titkos helyszíneken rendezik „Magyarország területén”. A helyszíneket nem hozzák nyilvánosságra, csak egy péntek esti találkozási pontot jelöltek meg a 19. kerületben. „Minden résztvevőtől elvárt az eseményhez méltó bajtársias magatartás” – írták az oldalon.

Diplomáciai ügy lett az olasz antifasiszta fogvatartási körülményei miatt

Tavaly ezen a napon egy szélsőbaloldali csoport tagjai február 9. és 11. között öt utcai támadást hajtottak végre Budapesten, amelyben összesen kilenc embert sebesítettek meg. Az ügyészség szerint a támadásokat alaposan megtervezték, azokon előre egyeztetett feladatmegosztásban dolgoztak. A célpontként azonosított, neonácinak vélt emberekre többen támadtak rá. Míg egyikük a környéket figyelte, a többiek gázspray-vel fújták le a célszemélyt, ököllel, ólmos bottal ütlegelték és rugdosták a földön.

Az egyik vádlottat három év fegyházra ítélték. A másik vádlott, egy olasz nő budapesti fogvatartási körülményeiből diplomáciai ügy lett, még Orbán Viktor és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is tárgyalt róla.

Szintén tavaly februárban szélsőjobbos csoportok olyanokra támadtak, akiket vélhetően az antifa csoport tagjainak gondoltak. A rendőrség a két esetet máshogyan kezelte, és az antifa támadásokat vizsgáló nyomozásukról azóta is határozottabban kommunikálnak, mint a szélsőjobboldali támadók ügyeiben. Szakértők segítségével mutattuk be tavaly, hogy miért nem mindegy, hogy fasiszták vernek antifasisztákat, vagy fordítva.

Az 1945. február 11-i kitörés a második világháború egy tragikus és a mai napig sok indulatot gerjesztő eseménye. A Budai várba szorított német katonák és magyar szövetségeseik nagy veszteségeket elszenvedve próbáltak meg kitörni a szovjet ostromgyűrűből. Öt nap alatt több mint húszezer német és magyar katona esett el, és az ostromgyűrűn csak néhány százan jutottak át.

Az, hogy a kitörés során „hősies helytállásról” lett volna szó, amely során Európát próbálták megvédeni a katonák a szovjet veszedelemtől, az esemény félreértésen alapuló, szélsőjobboldali olvasata a történészek szerint. Ungváry Krisztián korábban arról írt, hogy a kitörés többtucatnyi résztvevőjével készített már interjút, de „egyikük sem arról áradozott, hogy Európát kívánta volna a budai hegyekben megvédeni”, így „az az emlékezet-kultúra, amely ebből az eseményből hősies mítoszt kreál, valójában azok emlékét is arcul csapja, akikre emlékeztetni kíván”.