Nem sérült senki joga a NAIH szerint, amikor propagandát kapott vakcinainfó helyett

Semmi kivetnivalót nem talált a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) abban, hogy a járványügyi tájékoztató hírlevélre (Vakcinainfó) feliratkozó állampolgárok kormányzati propagandát kapnak – írta a 24.hu csütörtökön. A Péterfalvi Attila vezette adatvédelmi hatóság azt írta,

„nem azonosított adatvédelmi tárgyú jogsértést, a hírlevélről bárki szabadon leiratkozhat a Miniszterelnöki Kabinetiroda adatvédelmi tisztviselője útján, így az érintettek információs önrendelkezéshez fűződő joga, személyes adataik védelméhez fűződő joga és a magánszférája nem sérült az adatkezelés során”.

Az ügy azután került a NAIH-hoz, hogy a DK-s képviselő Vadai Ágnes Polt Péter legfőbb ügyészt kérdezte, jogszerűen használja-e a kormány a Vakcinainfó emailcímeit. Polt január közepén a NAIH-hoz továbbította a kérdést.

Mint korábban írtuk, már a Vakcinainfó nevű hírlevél indulásakor, 2020 decemberében is felmerültek adatkezelési aggályok amiatt, hogy a regisztráció során opcionálisan adható adatkezelési felhatalmazás túl tág kereteket ad a kormánynak az emailcímek felhasználására. Az oltásra emailcímükkel is regisztráltak kaptak sikerpropagandát és nemzeti konzultáció kitöltésére vagy épp népszavazásra való buzdítást. Márpedig túl általános volt a tájékoztatás arról, mi vár arra, aki megadja emailcímét, ez adatvédelmi szempontból is aggályos volt.

2022 januárjában többek között ezt írta válaszul a kormány a Telexnek: „A kormány a tájékoztató levelek kiküldésekor minden esetben a szigorú adatvédelmi szabályok alapján jár el. Azok kaphattak ilyen levelet, akik erre felhatalmazást adtak.”

Ugyan egy leiratkozási mailcím is meg volt anno adva, sok olvasónknak nem működött, nem koronázta siker leiratkozási szándékukat. „Én augusztus végén kértem az említett emailcímen a leiratkozást, és ennek ellenére kaptam a cikkben említett kormánypropagandából” – írta egyikük.

Az ukrajnai háború 2022 eleji kitörésével a propaganda is szintet lépett (közel volt a parlamenti választás), már az ellenzék állítólagos háborúba sodródási szándékáról is írt a kormányzat a mailcímekre. Ennek ügye a Kúriáig és az Alkotmánybíróságig ment, ami kimondta, a kormány csupán tájékoztatási kötelezettségének tett eleget.