Az Alkotmánybíróság továbbra is úgy gondolja, rendben van az ellenzék elleni kampányszöveget tartalmazó kormányzati hírlevél

A kormány február 24-én olyan hírlevelet küldött, amelyben az a mondat is szerepelt, hogy „felelőtlennek tartjuk, és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére.” A mondatot vizsgálta a Nemzeti Választási Bizottság, szerintük rendben volt, majd a dolog eljutott a Kúriáig, ott azonban úgy ítélték meg március 5-én hozott ítéletükben, hogy a koronavírusos hírlevélben küldött mondattal a kormány megsértette a választási törvényt azzal, hogy a hírlevélben az ellenzék ellen kampányolt.

A kormány az Alkotmánybírósághoz fordult, ami március 12-i döntésével megsemmisítette a Kúria döntését, mondván, Rogánék csak tájékoztattak, amikor bemutatták, hogy az ellenzék mit gondol a háborúról.

A Kúriához más kérelmezők (pártok) is fordultak, ugyanazon rész miatt egy február 25-i hírlevél kapcsán. A kifogástevők egy közös beadványban, 2022. február 28-án kifogást terjesztettek elő, miszerint a kormányzati hírlevélben szereplő mondattal – „éppen ezért felelőtlennek tartjuk, és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére. Nem fogunk támogatni olyan javaslatokat sem, amelyek hazánk gázellátását és a rezsicsökkentést veszélyeztetik” – választási törvényt sértett a kormány, a kormányzat eszközeinek és erőforrásainak segítségével juttatta el a választópolgárok nagy csoportjához azt a kampányüzenetet, amelyben a kormánypárt jelöltjei mellett foglalt állást, az állítólagos „ellenzéki álláspontot” negatív színben feltüntetve.

A Kúria március 9-i döntésében kimondta, hogy a kifogásolt szövegrész megsértette a választási eljárásról szóló törvényt. Az Alkotmánybíróság március 23-i döntésével azonban ugyanarra jutott: a Kúria döntése alaptörvény-ellenes.

Az Alkotmánybíróság úgy fogalmaz:

„Ahogy az előzményi ügyben, úgy ebben az ügyben született támadott döntésben sem vette a Kúria kellő súllyal figyelembe az adott cselekmény összes körülményeit, így nem értékelte azt, hogy az állampolgárok tájékoztatását célzó, jogszabályon alapuló, a Kormány feladatkörét közvetlenül érintő, a Ve.-ben kifejezetten nevesített kampányeszköznek nem minősülő, aktuálpolitikai kérdést érintő kommunikációs közlésre rendkívüli háborús helyzetben, összességében és elsődlegesen az állampolgárok tájékoztatása érdekében került sor”.

Az Ab szerint a Kúria nem volt tekintettel arra, hogy a Kormány kommunikációs tevékenységével tájékoztatási kötelezettségének tett eleget.