Alkotmánybíróság: Rogánék csak tájékoztattak, amikor bemutatták, hogy az ellenzék mit gondol a háborúról

2022. március 13. – 11:32

Alkotmánybíróság: Rogánék csak tájékoztattak, amikor bemutatták, hogy az ellenzék mit gondol a háborúról
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Nem a választást szerette volna befolyásolni a kormányzati levél, csak bemutatta az eltérő álláspontokat – vélte a testület.

A kormány február 24-én az ukrán helyzetre reagáló hírlevelet küldött, amelyben az a mondat is szerepelt, hogy

„felelőtlennek tartjuk, és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére.”

A mondatot vizsgálta a Nemzeti Választási Bizottság (rendben találta), majd a Kúria is, amely azonban úgy ítélte meg, hogy a kormány megsértette a választási törvényt azzal, hogy a hírlevélben az ellenzék ellen kampányolt.

A kormány nem hagyta annyiban a dolgot, az Alkotmánybírósághoz fordult és alkotmányjogi panaszt nyújtott be, mert szerinte a Kúria a döntésében meghatározott elvi tartalommal ellentétes döntést hozott azáltal, hogy az ellenzéket a jelölő szervezettel azonosította. Érvelése szerint

a Kormány feladata a lakosság tájékoztatása a szomszéd országban zajló fegyveres konfliktusokhoz kapcsolódó kormányzati álláspontról, amelynek célja az állampolgárok megnyugtatása.

Az Alkotmánybíróság elfogadta a kormányzati álláspontot. Az Alkotmánybíróság szerint

a Kúria a támadott döntésében nem vette kellő súllyal figyelembe, hogy az állampolgárok tájékoztatását célzó, jogszabályon alapuló, a választási eljárásról szóló törvényben nevesített kampányeszköznek nem minősülő kommunikációs közlésre sajátos körülmények között, rendkívüli háborús helyzetben, elsődlegesen az állampolgárok tájékoztatása érdekében került sor.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vitatott közlés a tartalma alapján önmagában nézve nem irányult a 2022-es országgyűlési választásokon induló pártok vagy képviselőjelöltek támogatására, hanem közérdekű célt szolgált.

Az Alaptörvényből az következik, hogy a tájékoztatási kötelezettség mindenkori címzettjének a tényeken alapuló helyzetet kell objektíven, a demokratikus közvélemény kialakulását elősegítendő, a saját álláspontjától eltérő véleményeket is bemutatva, a lehető legszélesebb körű nyilvánosság elé tárnia. Az Alkotmánybíróság tanácsa ez alapján megállapította, hogy a Kúria döntése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom