Klebelsberg Központ vezetője: Ha betartanák a szabályokat, messze nem panaszkodnának annyian túlterheltségre

Ha az intézmények betartanák a szabályokat, nem panaszkodnának annyian túlterheltségre, a terhek csökkentése pedig egyes tantárgyi lobbik miatt is nehézkes, többek között erről beszélt Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ vezetője a Mandínernek adott interjújában. Hajnal a pedagógus-szakszervezeteket azzal vádolta, hogy rendszeresen a baloldal választási kampányát szolgálják, és kiosztotta azokat a tanárokat is, akik korábban nem írták alá a státusztörvényt, de most újra tanítanának.

A kormány december 29-én jelentette be, hogy átlagosan 32,2 százalékkal nő januártól a pedagógusok bére, miután az Európai Bizottság lehívhatóvá tette az uniós pénzek egy jelentős részét. Január 30-ig kellett megkapniuk a pedagógusoknak a hivatalos értesítést az új fizetésükről. A Belügyminisztérium öt fizetési kategóriát határozott meg, de ezekhez csak minimumértékeket társított.

A tanárok a megemelt fizetésüket a februári bérükkel kapják meg. A 32,2 százalékos átlagos béremelés nem az egyénekre, hanem az elosztható bértömegre vonatkozik, vagyis arról van szó, hogy az idei béremelésre a kormány létrehozott egy alapot, ebben 340 milliárd forintot különítettek el a pedagógusbérekre.

A pedagógusok átlagbére a kormány ígérete szerint a mostani emeléssel eléri a diplomás átlagbér 71,8 százalékát, a további emelésekkel pedig 2025-re eléri a 80 százalékát. A Klebelsberg Központ szerint a kormány 2030-ig vállalta, hogy a diplomás átlagbérrel együtt mozgatja a tanárok fizetését.

A pedagógus-szakszervezetek szerint viszont a mostani béremelés még nem elég ahhoz, hogy elérjék a kívánt célt. Ráadásul például az óvodapedagógusok szinte mind csak a minimum-fizetésemelést kapták meg. Január közepén is több százan tüntettek az oktatást felügyelő Belügyminisztérium előtt. Többen azt mondták, hogy a kormány bejelentése arról, hogy 32,2 százalékkal nő a pedagógusok bére, csupán szemfényvesztés, amivel a legtöbb tanár megélhetési gondjai nem fognak megoldódni.

Hajnal az interjúban azt mondta, összesen 140 ezer, köznevelésben dolgozó pedagógust érint a béremelés, ebből 80 ezer tanár állami fenntartású iskolában dolgozik. A Klebelsberg Központ a jogszabályoknak megfelelően alapvetően egységes elosztási mechanizmusról döntött, „a novemberi bérhez képest a gyakornokok 32,2 százalékos, a Pedagógus I kategóriába tartozók 31,2 százalékos, a Pedagógus II-be tartozók pedig 29 százalékos emelést kapnak, míg a mesterfokozatúak 21,1 százalékos pluszt.”

Korábban Rétvári Bence államtitkár arról beszélt, hogy a megadott pénzeket a fizetésekre kell fordítani, de „jelzések szerint ugyanakkor volt, ahol valamilyen hiba csúszott ebbe”. Részleteket nem mondott, csak azt, hogy az államkincstár ellenőrizni fogja, hogy a fenntartók a pedagógusok béremelésére kapott teljes összeget megfelelően használják-e fel.

Hajnal azt mondta, hozzájuk nem érkezett olyan jelzés, hogy valakinek csak párszázalékos emelés jutott volna, de „olyan előfordult, hogy valakinek nem vették figyelembe a januárban esedékes magasabb fokozatba lépését, vagy az iskola elmulasztotta egy egyetemi végzettség megszerzésének bejelentését.” Szerinte ezek hibák, amiket már kijavítottak. Arról is beszélt, hogy szerinte a következő évben esedékes, nagyjából húsz százalékos újabb emelést már jóval differenciáltabban kellene kiosztani.

Hajnal azt mondta, úgy tudják, hogy a státusztörvényt 1215-en nem írták alá. A napokban derült ki, hogy több olyan tanár, aki a státusztörvény után nem fogadta el az új szerződését, jelezte, hogy nem veszik fel az állami iskolák. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) szerint az igazgatók legtöbbször alkalmaznák a visszatérő kollégákat, de ezt a tankerületek megtiltják. A PDSZ szerint a törvény nem tiltja a tanárok visszatérését.

Hajnal erről azt mondta, hogy „az érintettek felmondtak, sőt, sok esetben ráborították az asztalt a munkaadójukra, miközben valótlanságokat hirdettek az oktatásról, a kormányról és a fenntartójukról, felvették a végkielégítést, hónapok óta nem dolgoznak, majd most a béremelés hírére visszasomfordálnának az iskolarendszerbe. Azért az nekem így kicsit visszás, hogy azoknak, akiknek októberben nem voltak fontosak a gyerekek most hirtelen megváltoztak!”

A szakszervezetekről pedig azt mondta, hogy a PDSZ és a PSZ nyilatkozatai legfeljebb bizonyos tanárok véleményét tükrözhetik. Azzal vádolta őket, hogy „a szakszervezetek a baloldal választási kampányát szolgálják rendszeresen.”

A tanárhiányról azt mondta, hogy semmivel nem állnak rosszabbul, mint korábban. Szerinte számos iskolában az előírt mennyiséghez képest jóval több órát adnak a gyerekeknek, „hallani heti negyvenről is, miközben még középiskolában is legfeljebb harmincnégy lehetne. Ha betartanák az intézmények a szabályokat, messze nem panaszkodnának annyian túlterheltségre.” Azt mondta, hogy a terhek csökkentése az egyes tantárgyi lobbik miatt is nehezen megy, és egyes tanárok folyamatosan feljebb akarták tolni a saját tantárgyaik óraszámát.

Arról, hogy mennyire vonzó most a tanári pálya, azt mondta, egy frissen végzett, huszonhárom éves tanárnak az adókedvezmény miatt az első két évben legalább nettó 430 ezer forint lesz a fizetése. „Személyes tapasztalatom szerint ennél egy multinál sem feltétlenül magasabb a kezdőbér, ráadásul ott évi 20 nap, míg a pedagógusoknál ötven nap az alapszabadság.”

A január közepi tüntetésen készült videónkat itt nézhetik meg: