Pedagógusbér-emelés: rejtély, mi alapján kap valaki kevesebb, más több pénzt

Január 30-ig kellett megkapniuk a pedagógusoknak a hivatalos értesítést az új fizetésükről, a béremelés 140 ezer köznevelésben dolgozó pedagógust érint. Miután az Európai Bizottság lehívhatóvá tette az uniós pénzek jelentős részét, a kormány december 29-én bejelentette: átlagosan 32,2 százalékkal nő januártól a pedagógusok bére. A tanárok a megemelt fizetésüket a februári bérükkel kapják meg. A 32,2 százalékos átlagos béremelés azért lehet megtévesztő, mert nem az egyénekre, hanem az elosztható bértömegre vonatkozik. Vagyis arról van szó, hogy az idei béremelésre a kormány létrehozott egy alapot, ebben 340 milliárd forintot különítettek el a pedagógusbérekre.

„Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár az előző egyeztetésünkön úgy fogalmazott: 100 milliárd forint szükséges a 10 százalékos béremeléshez, tehát a 340 milliárdos bértömeggel bőven megvan a fedezet a 32 százalékos béremelésre” – mondta Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja.

A Belügyminisztérium bérkategóriánként meghatározott minimumfizetéseket. Arról keveset lehet tudni, hogy egy kategórián belül mi alapján kap valaki kevesebb, más több fizetést. A béremelés valamelyest mindenképp javítja a pedagógusok mostanáig siralmas anyagi helyzetét, de az ágazat általános problémáit nem oldja meg.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete kérdőívben mérte fel, hogy az ígéretekhez képest mennyivel emelkedett a gyakorlatban a pedagógusok fizetése.

A kitöltők 62,9 százaléka nem kapott magasabb fizetést, mint a fizetési kategóriájához tartozó minimum. 14,1 százalék többet kapott, de nem annyit, mint amennyire számított. 23 százalék annyit kapott, amennyire számított.

A kérdőívet kitöltők bruttó bére átlagosan 564 189 forintra nőtt, ami körülbelül nettó 367 ezer forintos fizetést jelent. Szerda délelőttig a kérdőívet 1253-an töltötték ki. Ez a köznevelésben dolgozó 140 ezer pedagógus elenyésző része, így általános következtetéseket nem tudunk levonni az eredményekből. A pedagógus-szakszervezetek és Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár szerda délután egyeztetnek egymással, a megbeszélésen szó lesz a béremelésről is.

Bérfeszültséget okozhat, hogy a gyakornokok kapták a legnagyobb emelést

Tibor 37 éve tanít, egy megyeszékhelyen lévő általános iskolában dolgozik tanítóként. Januártól nettó 90 ezer forinttal emelkedett a fizetése. Korábban bruttó 434 ezer forintot keresett, januártól bruttó 569 500 forint lett a bére.

A Belügyminisztérium egy rendeletben tette közzé, hogy a pedagóguséletpálya-modell egyes kategóriáiban mekkora összegnél nem lehet kevesebb a tanárok bruttó alapfizetése.

A rendelet szerint

• a pályakezdő gyakornokok bére 2024-ben 400 ezer forintról 528 800 forintra nő;
• pedagógus I. kategóriában a havi illetmény alsó határa 410 ezer forintról 538 ezer forintra nő;
• pedagógus II. kategóriában 430 ezer forintról 555 ezer forintra nő;
• mesterpedagógus kategóriában a 520 ezer forintról 630 ezer forintra nő;
• kutatótanárok esetében pedig 640 ezer forintról 750 ezer forintra emelkedik.

Tibor pedagógus I. kategóriában van, a meghatározott minimumhoz képest néhány tízezer forinttal kapott nagyobb emelést. Azt mondta, ez szerinte kevés, ugyanis heti négy túlórával éri el talán a nettó 400 ezres fizetést. A minősítését nem szeretné megcsinálni, hiába nőne néhány tízezerrel a fizetése. „Aki 30 éve van a pályán, annak ne kelljen már bizonygatnia, hogy alkalmas a tanításra” – mondta.

A tanáriban nem nézegetik egymás bérpapírját, de azért szóba került, ki mennyit kapott nagyjából: ez alapján az egy kategóriában lévők közel azonos emelést kaptak. Szerinte a rendszer nem díjazza a tapasztalt tanárok hűségét, hiszen a gyakornokok szinte ugyanannyit keresnek, mint a több tíz éve pályán lévők. Ez bérfeszültséget okoz.

Rejtély, mi alapján kap valaki kevesebbet, más többet

A bérfeszültséget nemcsak Tibor, hanem más tanárok is érzékelik. Az új bérsávok szerint a pályakezdők bére nagyobb arányban emelkedik, mint a tapasztaltabb tanároké. Ezek alapján valójában csak a gyakornokok esetében valósul meg az átlagnak ígért 32,2 százalékos béremelés. A pedagógus I. fokozatban 31,2, a pedagógus II. fokozatban 29,1, a mesterpedagógus fokozatban 21,2, a kutatótanár fokozatban 19 százalékkal nőnek a fizetések.

Az eltérő arányú béremelést indokolhatja, hogy a tanárok mindössze öt százaléka 30 év alatti, és a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) számításai szerint a következő öt évben 22 ezerrel több pedagógus megy nyugdíjba, mint ahányan várhatóan a pályára lépnek. A kormány pedig érthető módon azt szeretné, ha sok pályakezdő jönne.

„Nem az a gond, hogy a gyakornokok több fizetésemelést kaptak, hanem az, hogy a több évtizede tanítók nem kaptak eleget” – mondta János, aki egy budapesti általános iskolában tanít. János több évtizede dolgozik, korábban pedagógus II. fokozatban bruttó 560 ezer forintot keresett, januártól mesterpedagógusként bruttó 795 ezer a fizetése. Azt mondta, a korábbihoz képest az új fizetése már „elfogadható”.

Az viszont rejtély számára, hogy az egy kategóriában lévő tanárok mi alapján kaptak kevesebb vagy több fizetést.

János szerint talán valamennyit számított a munkában töltött idő és a végzettség. Korábban azt lehetett tudni, hogy az egyes fokozatokhoz tartozó illetménysávon belül az emelés mértékét növelheti például a szakmai gyakorlati idő, a végzettség, az önként vállalt többletfeladatok, a tanított tantárgyak száma és a munkakör munkaerőpiaci pozíciója. A Belügyminisztérium azt is bejelentette, hogy a hiányszakmáknak tekinthető matematika, digitális kultúra, természettudomány-környezettan, fizika, kémia, biológia, földrajz szakos szakképzettségű tanárok illetményét további négy, a mesterszakos diplomás tanárokét még két százalékkal emeli.

Tibor és János is úgy látják, hogy az igazgatóknak nem volt beleszólásuk a fizetésemelésekbe, azokról a tankerületek döntöttek.

Erről beszélt lapunknak Nagy Erzsébet is. Bár eredetileg úgy volt, hogy leginkább az intézményvezetőkön múlik majd, melyik tanárnak mennyivel emelkedik a fizetése. Nagy Erzsébet szerint végül a fizetésekről a tankerületi központok automatikusan döntöttek. Tapasztalatai szerint az iskolákban „lecsípték a tizedeseket”, vagyis ha valakinek 21,1 százalék járt volna, ott 21 százalékot adtak. Információi szerint az óvodapedagógusok jártak a legrosszabbul, ugyanis ott mindenki csak a kategóriájához tartozó minimális emelést kapta.

A köznevelésben dolgozók is kapnak emelést

A pedagógusok átlagbére a kormány ígérete szerint a mostani emeléssel eléri a diplomás átlagbér 71,8 százalékát, a további emelésekkel pedig 2025-re eléri a 80 százalékát.

A kormány azt is bejelentette, hogy a köznevelésben dolgozó pedagógusok béremelésével párhuzamosan 24 ezer szakképzésben oktató bérét is emeli. A szakképzésben 24 ezer oktatóra 61 milliárd forint fedezetet biztosítanak.

Kérdéseinkkel megkerestük a Klebelsberg Központot, arra voltunk kíváncsiak, hogy az egyes bérkategóriákban átlagosan mekkora fizetést kaptak a pedagógusok, és mi alapján differenciáltak. Szerdán délután válaszoltak megkeresésünkre, és elküldték, hogyan alakult a tanárok átlagos fizetése a különböző kategóriákban.

A Tanítanék Mozgalom úgy látja, hiába a béremelés, csak a fizetések rendezése nem oldja meg a közoktatás egyéb, tartalmi problémáit: a pedagógusok és a diákok munkaterheinek csökkentésére, a szabad tankönyvválasztásra, a szakmai autonómia és a sztrájkjog visszaállítására, a pedagógusok értelmiségiként való megbecsülésére, a szegregált oktatás megszüntetésére egyaránt hangsúlyt kell helyeznünk a valódi változáshoz. A PDSZ továbbra is azt követeli, hogy a kötelező óraszám álljon vissza legalább a korábbi, heti 22 órára, és valamennyi túlmunkát – beleértve az eseti helyettesítést is – fizessék ki.