Orbán: Nem tartunk igényt az ukránok kóserpecsétjére

• Kemény szavakkal utasította vissza Orbán Viktor, hogy Ukrajna külügyminisztere magyarpártinak nevezte őt, pedig Kuleba ezzel épp azt a vádat utasította el, hogy a magyar vezetés oroszpárti lenne.
• A kormányfő szerint az EU háborús lázban ég, Magyarország ebből kimarad, továbbra sem szállít fegyvert Ukrajnának.
• Az 50 milliárd eurós támogatást az EU költségvetésében azonban megszavazta, mert az nem fegyverekre megy, hanem arra, hogy Ukrajna ne menjen csődbe, „különben be kellene zárni a boltot”.
• Arra számít, hogy az EP-választásokon elzavarják a jelenlegi vezetést, mert elszakadtak az emberektől.
• Az EU nem az európaiak érdekeit képviseli, ez mutatkozik meg az ukrán gabona beengedésében is. A tüntető gazdák Brüsszelben azt kérték tőle, állítsa meg a határokon az ukrán mezőgazdasági termékeket.
• Tud Magyarországnak kárt okozni az EU „Brüsszelként” emlegetett 26 tagja, amellyel szemben az ország egyedül van, de a magyar fél is tud kárt okozni, mondta Orbán.

Kulcskérdés a béke, ebben nem állunk jól, mert Brüsszel a háború lázában ég, minden a háború körül forog – jelentette ki Orbán Viktor a Kossuth rádióban. A miniszterelnök interjú formában egy nappal azután adott nyilatkozatot, hogy Brüsszelben az Európai Tanács rendkívüli ülésén az ő szavazatával együtt megszavazták az EU-s költségvetés felülvizsgálatát, lehetővé téve ezzel, hogy Ukrajna 50 milliárd eurós támogatáshoz jusson a következő négy évben. Orbán korábban határozottan ellenezte, hogy a segítséget Ukrajna az EU-s költségvetésen belül kapja meg, valamint azt is, hogy ehhez az EU hitelt vegyen fel. A csütörtöki ülésre azért volt szükség, mert decemberben Orbán megvétózta a költségvetés felülvizsgálatát. A kormányfő szerint most azonban fontos eredményt ért el, „garanciát kaptunk arra, hogy Magyarország pénze nem kerülhet Ukrajnába”.

Orbán szerint a magyar álláspont világos: Magyarország a béke pártján áll, így nem szállít fegyvert Ukrajnába, de azt nem tudja megakadályozni, hogy a háborúpártiak az EU-ból ezt ne tegyék meg.

A magyar kormányzat értelmezésében meghatározott békepárti politikának nem mond ellent, hogy Magyarország megszavazta az EU-s költségvetésből Ukrajnának juttatandó 50 milliárd eurót, mert ez nem fegyverekre megy, hanem arra, hogy „a csődbe jutott ukrán állam ne omoljon össze”.

Ha az EU és az Egyesült Államok nem adna támogatást, akkor „be kellene zárni a boltot”, nem lennének fizetések, nyugdíjak, nem működnének az intézmények Ukrajnában.

Orbán szerint az ukránok háborúzni akarnak, a kérdés az, hogy érdemes-e támogatni rossz háború kilátási helyzetben fegyverekkel Ukrajnát. A kormányfő úgy véli, ez rossz döntés, de azt nem tudja megakadályozni, hogy más országok ennek ellenére továbbra is küldjenek fegyvereket. „A mi pénzünk nem kerül Ukrajnába” – vont mérleget a kormányfő, megjegyezve, hogy tévesnek tartja az elképzelést, hogy a háború javított volna Ukrajna helyzetén.

Orbán szerint egyértelmű garanciákat kapott arra, hogy Magyarország megkapja azokat a pénzeket, amelyek járnak neki, tehát Ukrajna támogatása nem történhet ezen források rovására.

A magyar baloldal arról akar megegyezni Brüsszellel, hogy hogyan vegyen részt a háborúban, és hogyan kerüljön közelebb Brüsszelhez – „én az ellenkezőjén dolgozom”, mondta Orbán.

A kormányfő szerint teljes félreértés, hogy az ukránok értünk – Európáért – harcolnak. Nem hiszi, hogy Berlinbe masíroztak volna az oroszok, látható, hogy „Ukrajnát sem tudják elfoglalni” – igaz,

itt a kormányfő nem említette meg, hogy nagyrészt épp a nyugati támogatásnak köszönhetően nem tudta Ukrajnát elfoglalni Oroszország, amely 2022 februárjában indított teljes értékű támadást.

Fokozatosan csúszott bele az EU, hogy egyre inkább támogatta Ukrajnát, végül azonosult is vele, úgy vélve, hogy ez „a mi háborúnk” – noha Orbán szerint ez is tévedés, ahogy az is, „hogy az ukránok értünk harcolnak”. A kormányfő itt egyre erősebb amerikai nyomást érzékel.

„Béke akkor lesz, ha Brüsszelben változás lesz” – mondta Orbán, ezzel ismét jelezve, hogy a háború szerinte az EU-n múlik, nem pedig az Ukrajnát megtámadó, területeinek egy részét ellenőrzése alatt tartó Oroszországon.

Magyarország 26 társa ellen

„Az a helyzet, hogy mint minden ilyen vitában, vannak eszközök a brüsszeliek kezében, meg a mienkben is. Igaz, hogy ők 26-an vannak (…) persze tudnak nekünk kárt okozni, de az sem lesz kellemes, amit mi okozunk neki. Jobb megegyezni, mint veszekedni” – mondta Orbán, már az EU 26 országát is „Brüsszelként” emlegetve.

Ugyanakkor jó megállapodás született szerinte: „Mi nem küldünk fegyvereket, és megkapjuk a pénzt Brüsszelből.” Azzal érvelt, hogy a magyar vétó esetén a 26 tagország úgyis döntött volna a támogatásról, „és még a magyarok pénzét is el küldték volna” Ukrajnába.

Az ukrán kisebbségi törvény módosításáról azt mondta: majd idővel kiderül, mennyire valósul meg, a magyarok most „jogfosztásban élnek” Ukrajnában. Ez tehát azt jelzi, hogy a változtatást továbbra is kevésnek tartja a magyar fél, ezt jelezte Szijjártó Péter is Ungváron, az ukrán külügyminiszterrel folytatott találkozón.

Orbán találkozott a tüntető gazdákkal

„Nem volt ellenemre, falusi gyerek vagyok” – mondta Orbán arról, hogyan találkozott a tüntető gazdákkal Brüsszelben. A gazdáknak szerinte igazuk van, mert nem igazságos, hogy az EU-ban a szabályozások miatt nagyobb költséggel termelhetnek, eközben az EU beengedi a mezőgazdasági termékeket onnan, ahol ilyen szabályozás nincs. Ez az ukrán gabonára is igaz, és az ukrán csirkére is hamarosan az lesz.

„Tőlem azt kérték, hogy blokkoljuk, állítsuk meg az ukrán szállítmányokat a határnál” – mondta Orbán arról, mit mondtak neki a Brüsszelben tüntető gazdák, akikbe szállodája előtt futott bele.

Brüsszel gyakran ahelyett, hogy az európai emberek érdekeit képviselné, valaki másnak az érdekeit képviseli – mondta, megjegyezve, hogy a magyar baloldal is így viselkedik, mert külföldről pénzelik.

„A magyar baloldal nem a magyar emberek érdekeit képviseli” – jelentette ki.

„Demokráciadeficit van”, „így hívják a nyugati szlengben”, vélte Orbán a politikai elit és az átlagemberek viszonyáról, aminek következtében nagyon komoly változásokra számít az Európai Parlament nyáron esedékes választásán. Ilyenkor az aktuális vezetőket időnként elzavarják. „Ez be fog következni szerintem. A magyaroknak is lesz módjuk, hiszen mi is részt veszünk ezen a választáson, hogy ebben az elzavarásban közreműködjenek.”

Nem kell a szomszéd szlávok kóserpecsétje

A kérdező ugyan arról beszélt, hogy az ukrán külügyminiszter kijelentette, szerinte nem oroszpárti a magyar vezetés, hanem magyarpárti, Orbán mégis vehemensen visszautasította Dmitro Kuleba szavait, amelyeket a Telexnek mondott azután, hogy hétfőn Ungváron Szijjártó Péter külügyminiszterrel tárgyalt. A békülékeny hangú nyilatkozatról Orbán kijelentette:

„Nem érdekel a véleményük ebben a tekintetben. Oda azért nem süllyedhet az ország, hogy a Magyarország miniszterelnökéről és külügyminiszteréről valaki más mondja el, hogy az milyen. Ha mégis erre vetemednék, itt ez történt, akkor azt figyelmen kívül hagyjuk. Ilyen nincs. Mi egy szuverén ország vagyunk. Nem tartunk igényt az országok kóserpecsétjére, hogy úgy fogalmazzak. Hogy ők mondják meg, hogy mi mik vagyunk. Hát jól nézünk ki. Ezeréves magyar államról ne mondják meg nekem itt a szomszéd szlávok, hogy mi kik vagyunk, majd azt mi eldöntjük.” „Lehet, hogy ők ezt barátságos gesztusnak szánták, na de egy önbecsüléssel rendelkező országnak ilyet nem lehet mondani, vagy ha igen, ne csodálkozzanak, elengedjük a fülünk mellett.”