Macska-egér játék megy a becsületnapi programok körül

A Népszava megpróbálta kideríteni, milyen rendezvények lesznek a kitörés évfordulóján, vagy ahogyan a szélsőjobboldal nevezi, a becsület napján. Röviden összefoglaltuk.

• A rendőrség eddig két olyan gyűlést tiltott meg, ami a „becsület napjához” kötődött.
• Ugyanakkor az egyik szervező, Incze Béla azt sejteti, hogy valami lesz szombaton, de „törvénysértésre nem készülnek”.
• Az is borítékolható, hogy valahol egy titkos helyszínen, magánterületen kétnapos, koncertekkel egybekötött megemlékezés lesz.
• Az antifasiszták három helyszínen gyülekeznek majd, ezeket a rendezvényeket a rendőrség tudomásul vette.

Egy szélsőbalos csoport tagjai tavaly február 9. és 11. között öt utcai támadást hajtottak végre Budapesten, amelyben összesen kilenc embert sebesítettek meg. Az ügyészség szerint a támadásokat alaposan megtervezték, azokon előre egyeztetett feladatmegosztásban „dolgoztak”. Az egyik vádlottat három év fegyházra ítélték.

A másik vádlott, egy olasz nő fogvatartási körülményeiből diplomáciai ügy lett, miniszterelnöki szinten is tárgyaltak róla.

Szintén tavaly februárban szélsőjobbos csoportok olyanokra támadtak, akiket vélhetően az antifa csoport tagjainak gondoltak. A rendőrség a két esetet máshogyan kezelte, és az antifa támadásokat vizsgáló nyomozásukról azóta is határozottabban kommunikálnak, mint a szélsőjobboldali támadók ügyeiben. Szakértők segítségével bemutattuk, hogy miért nem mindegy, hogy fasiszták vernek antifasisztákat, vagy fordítva.

Az 1945. február 11-i kitörés a második világháború egy tragikus és a mai napig sok indulatot gerjesztő eseménye, amelyben öt nap alatt több mint húszezer német és magyar katona esett el, a szovjet ostromgyűrűn csak néhány százan jutottak át.

Az, hogy a kitörés során „hősies helytállásról” lett volna szó, melynek során Európát próbálták megvédeni a katonák a szovjet veszedelemtől, az esemény félreértésen alapuló, szélsőjobboldali olvasata; a kitörés hadászati szempontból reménytelen és értelmetlen próbálkozás volt, történészek szerint nem igaz az a gyakran hangoztatott nézet sem, hogy a szovjetek lemészárolták volna azokat, akik megadják magukat.

Ungváry Krisztián arról írt, hogy a kitörés többtucatnyi résztvevőjével készített már interjút, de „egyikük sem arról áradozott, hogy Európát kívánta volna a budai hegyekben megvédeni”, így „az az emlékezet-kultúra, amely ebből az eseményből hősies mítoszt kreál, valójában azok emlékét is arcul csapja, akikre emlékeztetni kíván”.