Szijjártó arra utalt, nem akartak gátjai lenni a tervezett Porosenko-Orbán találkozónak

Hétfőn délelőtt tartották a parlament külügyi bizottságában a külgazdasági- és külügyminiszter meghallgatását. Szijjártó Péter beszélt egyebek mellett az orosz-ukrán háború következményeiről, a gázai-izraeli konfliktus állásáról, a Magyarországra érkező ázsiai vendégmunkásokról is, és a tervezett, de aztán meghiúsult, Orbán Viktor és Petro Porosenko korábbi ukrán elnök közötti tárgyalás ügyéről is.

A bizottsági ülés után a 444 újságírója arról is kérdezte Szijjártót, miről tárgyalt volna egymással Petro Porosenko volt ukrán elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Szijjártó szerint Orbán bárkivel szívesen tárgyal, így van ez akár korábbi külföldi állami vezetőkkel is. „Tehát, hogyha Porosenko volt elnök úr is ilyen konzultációs lehetőségre tartott számot, mi annak nem akartunk a gátjai lenni” – mondta a miniszter. Arra az újságírói kérdésre, hogy miért hiúsult meg a találkozó, így reagált: „Erről meg kérdezzék az ukránokat, meg milyenek a belső viszonyok, meg ki mit enged meg, kinek, meg ki akar hogyan leszámolni a másikkal. Hát ez nem a mi dolgunk szerencsére.”

Arra nem akart kitérni, hogy mi lett volna a meg nem valósult találkozó témája: „ilyen sci-fibe ne menjünk bele” – mondta. A külügyminiszter bár homályosan fogalmazott, szavaiból arra lehet következtetni, a találkozót Porosenko kezdeményezhette: „Tehát Porosenko volt elnök kezdeményezte ezt a találkozót? – vetette fel a 444 újságírója. „Még egyszer mondom, hogy ha ilyen kezdeményezés van, akkor Elnök úr ezeket pozitívan szokta fogadni” – felelte Szijjártó. Ez úgy értelmezhető, hogy ha Orbán Viktor az, aki a „kezdeményezést” fogadja, akkor arra lehet következtetni, hogy nem a magyar kormányfő a kezdeményező fél.

Két napja közölte az ukrán titkosszolgálat, hogy nem engedték külföldre utazni Petro Porosenko volt ukrán elnököt, mert Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel találkozott volna, és így fennállt a veszélye, hogy a találkozót Oroszország eszközként használja fel.

A miniszter bizottsági meghallgatásán arról beszélt, szerinte a hidegháború után a globális biztonság most van a legrosszabb állapotban, mi, magyarok is ezt a bőrünkön érezhetjük. Európában és Európa közvetlen szomszédságában, a Közel-Keleten is háború van. Mindezt pedig migrációs válság tetézi – tette hozzá.

A miniszter úgy véli, a szuverén magyar külpolitika legfontosabb célja, hogy az ország biztonságát szavatolja. A szomszédban dúló háború kitörésekor az volt a nyugati stratégia, hogy bevezetjük a szankciókat, felfegyverzik Ukrajnát, és Ukrajna majd nyer, ez a stratégia azonban Szijjártó szerint megbukott: nem kényszerítette térdre Oroszországot, és az európai gazdaság is megsínylette a helyzetet.

Mint mondta, nincs igaza azoknak, akik szerint a harctéren kell megoldani a konfliktust: a harctéren nem a megoldás van, hanem a halál. Úgy véli, be kellene látnia a transzatlanti térségnek, hogy ez a stratégia megbukott, és valójában békére lenne szükség.

A magyar diplomácia világossá tette, hogy Ukrajna NATO-tagsága elképzelhetetlen – hangsúlyozta. Ukrajna felé az az egyértelmű elvárásunk, hogy a nemzeti kisebbségek jogait tiszteletben kell tartania. Szerinte Ukrajna eddig minden ígérgetéséről kiderült, hogy hamis ígéret. Szijjártó nem tudja, hogy a mostani, nyelvhasználat kiterjesztésére vonatkozó ígéreteket komolyan lehet-e venni, hiszen az ukrán oktatási miniszter nemrég arra figyelmeztette az ország iskoláit, hogy délután 5-ig nem lehet magyarul beszélni.

A gázai-izraeli konfliktusról Szijjártó azt mondta, fenn kell tartani a reményét annak, hogy vissza lehet térni az Ábrahám-megállapodások szellemiségéhez. A miniszter szerint minden Izraelben és Gázában rekedt magyar állampolgárt, aki haza akart jönni, hazahozta a magyar külügy. Gázában két magyar túsz van még, pontosabban egyikükről sajnos nincs semmilyen információ, így az ő esetében csak reménykedni tudunk, hogy életben van.

A miniszter úgy véli, az európai terrorfenyegetettség növekedése egyenes következménye annak, hogy az EU támogatja az illegális migrációt. Azok az európai hangok, amik szerint szükség van a migránsok által behozott „lendületre”, azokkal mi nem értünk egyet – mondta.

Nyáron lesz a NATO megalakulásának 75 évfordulója, Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke ennek apropóján arról kérdezte a minisztert, hogy addigra Svédország tagja lesz-e a NATO-nak. Kérdezte a minisztert arról az EU-s vízióról is, miszerint több körre osztanák az Európai Unió tagországait, ezzel kapcsolatban arról érdeklődött Németh, hogy van-e arra törekvés, hogy Magyarország a magországok közé tartozzon. A V4-gyel kapcsolatban pedig a magyar kormánynak az új lengyel és az új szlovák kormányhoz fűződő kapcsolatáról érdeklődött.

Brenner Koloman, a bizottság jobbikos tagja felszólalásában hangsúlyozta, a Jobbik sem az illegális, sem a gazdasági migrációt nem támogatja. „Sem a gazdag, sem a szegény migránsok betelepítését” nem támogatják. Brenner szerint az ide érkező ázsiai „migránsmunkások” elveszik a magyar dolgozók munkáját. Brenner szerint például a makói Continental gyárában a magyar munkavállalók betanították a filippínókat, aztán a magyarokat elbocsájtják, a filippínók pedig maradnak.

Brenner szerint a Jobbik azt támogatja, hogy a magyar külpolitika a szélrózsa minden iránya felé kiegyensúlyozott legyen, de úgy véli, nem ez a helyzet, mert a magyar kormány túlzottan orosz- kínai- és törökpárti álláspontot képvisel, miközben a nyugati kapcsolatai súlyosan megromlottak.

Tompos Márton momentumos képviselő egyebek mellett arról érdeklődött: tett-e a magyar kormány bármilyen diplomáciai lépést abban az ügyben, hogy szerbek magyar katonákra támadtak Koszovóban. Kérdezte arról is Szijjártót, hogy a magyar külügy szervereire való orosz behatolást miért nem ítélte el nyilvánosan a magyar kormány, és kidobták-e onnan az orosz behatolókat. Tompos szerint a piaci árhoz képest több százmilliárd forinttal többet fizet a magyar állam az orosz gázért. Ez mennyiben tekinthető kiegyensúlyozott kapcsolatnak Oroszországgal – tette fel a kérdést.

Novák Előd a Mi Hazánk képviselője arról kérdezte a minisztert, hogy miért fogadja a magyar kormány a WHO terrorista vezetőjét, azután, hogy a WHO a Covid-járvány idején diktatórikus lépéseket tett. Novák szerint Svédország, Finnország és Ukrajna esetében is katonai provokációnak minősül a NATO-tagságuk ügyének felmerülése. Úgy véli, szemfényvesztés, hogy a magyar kormány teleplakátolja az országot azzal, hogy a nemzeti konzultáció válaszadói 97 százalékban nemet mondtak az EU-s szankciókra, de valójában szinte minden szankciót megszavazott a magyar kormány.

Érdeklődött arról is, a magyar diplomácia miért támogatja Izrael háborús bűnökkel tarkított gázai beavatkozását. Arról is kérdezte Szijjártót, hogy miért nem hozzák haza a külföldi kiküldetésekben szolgáló magyar katonákat, amikor az ő ottani jelenlétük növeli az itthoni terrorfenyegetettséget.

Gurmai Zita MSZP-s képviselő szerint nem eltörölni, hanem erősíteni kéne az üzemorvosi vizsgálatok jogi előírásait, hiszen egyre több ázsiai vendégmunkás érkezik. Érdeklődött arról is, hogy ha Magyarország szuverén ország, akkor miért várunk a török kormány döntésére Svédország NATO-csatlakozásának ügyében.

Szijjártó az összesített válaszában arról beszélt, hogy Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban a magyar kormány megtette a dolgát, innentől az országgyűlés dönt a kérdésről. A külügyminiszter szerint Európa gazdasága súlyos versenyhátrányban van a kínai gazdasághoz képest, de mivel nagyon szoros összeköttetésben van egymással az európai és a kínai gazdaság, ezért hibásak azok az EU-s elképzelések, hogy a két gazdaságot távolítani kell egymástól.

Azt a helyzetet állította elő maga számára Európa, hogy például az elektromos autókhoz szükséges akkumulátorokat Kína gyártja. Szijjártó szerint nonszensz, ha valaki összemossa az illegális migránsokat és az ide érkező külföldi vendégmunkásokat. Úgy véli, olyan nem történhet, hogy egy külföldről jövő munkás elveszi a munkát egy magyar munkástól. Ma nem tömeges munkanélküliség van, mint 2010-ben volt, hanem munkaerőhiány – mondta a miniszter. Ezért bizonyos mértékben, szigorú szabályok szerint külföldi vendégmunkásokra is szükség van. Mert ha ezt nem tenné meg a magyar kormány, akkor a multicégek a munkaerőhiány miatt elvinnék innen a termelést oda, ahol nincs munkaerőhiány.

Szijjártó szerint magyar nemzeti érdek az, hogy „észszerű” viszonyra törekedjünk Oroszországgal. Amíg nem lehet szatyorban szállítani orosz gázt, addig szükség van a gázvezetékekre. Oroszország nélkül se kőolajból, sem földgázból nem tudjuk ellátni magunkat – mondta. A magyar kormány elment Brüsszelbe, hogy forrásokat kérjen az orosz gázról való leválásra. Ehhez további vezetékeket akarunk építeni déli irányba, de Brüsszelben azt mondták: 15 év múlva már nem igazán lesz része az európai energiamixnek a földgáz, ezért ezt nem támogatják. Szijjártó szerint hazugság, hogy Magyarország a piaci árnál drágábban vásárolja a gázt Oroszországtól.

Novák Előd felvetésével kapcsolatban azt mondta, hogy a Száhel-övezet stabilitása kulcsfontosságú Magyarország számára, ezért vannak ott magyar katonák. A V4 jövőjét illetően arról beszélt, hogy továbbra is fontosnak tartják a visegrádi országok együttműködését, az országok közös fellépésnek köszönhető, hogy „nem grasszál itt több tízezer illegális migráns”. Szlovákia tekintetében vannak nehéz ügyek a nemzeti kisebbségek kérdésében, amely kérdések kinyitását csak akkor javasolja Szijjártó, ha azokra megoldást is tudunk kínálni.

A meghallgatás után újságírók kérdezték arról is Szijjártót, hogy mit gondol arról a több milliárd forintnyi bankhitelről, amit a Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó MKB Bank adott 2022-ben a francia Marine Le Pen elnökjelöltségi kampányára, és nem gondolja-e ezt egy szuverén ország belügyeibe való beavatkozásnak. A külügyminiszter nem akarta kommentálni egy magyar bank döntéseit. Azt ajánlotta, hogy erről a bankot kérdezzék meg.