Marine Le Pen hitelezése súlyos kockázatot jelent Magyarországnak, és aligha piaci tranzakció volt

Legfontosabb

2022. március 09. – 12:02

Marine Le Pen hitelezése súlyos kockázatot jelent Magyarországnak, és aligha piaci tranzakció volt
Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés elnöke és Orbán Viktor Budapesten, a Karmelitában tartott sajtótájékoztatón 2021. október 26-án – Fotó: Ajpek Orsi / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Miért lép olyat egy bank, hogy egy általa amúgy nem lefedett piacon, Franciaországban egy politikai szereplőnek ad 4 milliárd forint hitelt? Ez banki szempontból értelmezhetetlen. Ráadásul az ilyen lépések egyre inkább összehúzzák a Nyugat szemében Magyarországot a Marine Le Pen, Matteo Salvini jelképezte Putyin-barát világgal.

Mint azt a Telex is megírta (a HVG nyomán), Franciaországban közzétették az elnökjelöltek vagyonnyilatkozatait. Így derült ki, hogy az MKB Bank 10,6 millió euró hitelt nyújtott Marine Le Pen szélsőjobboldali kihívó kampányfinanszírozására.

A nyilvános vagyonnyilatkozatból látható, hogy az MKB Bank Nyrt. 10,692 millió euró hitelt adott Marine Le Pennek 16 hónapos időtartamra, ami nagyságrendileg 4,1 milliárd forintot jelent. Mindez politikai, de banki szempontból is egészen szokatlan, hatalmas botránnyal fenyegető lépés volt, amivel kapcsolatban rögtön felmerül jó néhány kérdés. Mi tíz pontban foglaltuk össze ezeket.

  • Emmanuel Macron Franciaország és így az Európai Unió egyik legerősebb embere. Egy a magyar jobboldali politikához szorosan kötődő, részben Mészáros Lőrinc birtokolta bank vezetői miért finanszírozták az ellenfelét, miért remélték, hogy ez nem árt a magyar–francia kapcsolatoknak?
  • Franciaország rendkívül transzparens választási rendszerrel rendelkezik, Le Pen korábbi, orosz hátterű finanszírozásából is nagy gond támadt. Miért gondolta bárki a bankban – vagy ha politikai kérés érkezett, akkor a magyar politikában –, hogy ez nem fog kiderülni?
  • A hitelezés természetesen korábban történt, mint az orosz invázió, de azóta láttuk a hírekben, hogy mi történt például a Putyin-barát olasz politikussal, Matteo Salvinivel a lengyel–ukrán határon. Bárki is gondolta, hogy érdemes kitenni az ablakba egy bizonyítékot Orbán Viktor, Matteo Salvini és Marine Le Pen együttműködéséről, az korábban sem mérte fel reálisan a következményeket. Most pedig már egyenesen tragikus az értelmezés.
  • Egyáltalán mennyire komoly az a francia politikus, akinek az EU második hatalma a hazai terep, de Magyarországról, egy sokkal kisebb országtól kell finanszírozást szereznie? Ez önmagában jelzi, hogy nem komoly politikai tényező – hogy lehet őrá tenni?
  • És akkor jöjjenek a banki szempontok. Egy prudens bankban hogyan merülhet fel bármely munkatársban, hogy ez az előterjesztés át tud menni, ki az a munkatárs, aki elő mer állni egy olyan hiteljavaslattal, hogy egy politikai választás szélsőjobboldali jelöltjének a kampányát kellene finanszírozni?
  • Ha esetleg alulról vagy persze sokkal inkább felülről mégis érkezik egy ilyen javaslat, hogy megy át a rendszeren, a bizottságokon egy ilyen ötlet, hogy lehet befogadni egy ilyen hitelötletet?
  • Mit gondolt ez a bank és a munkatársai arról: mi a garancia arra, hogy a bank vissza fogja kapni ezt a pénzt? Lehet azt mondani, hogy majd biztos jól szerepel, mert a közvélemény-kutatások ezt mutatják, ha pedig átlép egy küszöböt, már kap állami forrást is. De mi van, ha Marine Le Pent elüti egy villamos, ha a putyini kapcsolatai miatt elfordulnak tőle a szavazók, vagy csak tévednek a közvélemény-kutatók? Lehet, hogy felszálló ágban van a politikai csillaga, lehet, hogy esélyes, de ezek nem egy banki fedezetvizsgálat prudens szempontjai.
  • Ekkora hiteleket Magyarországon vállalatok, vagyis gazdasági társaságok kapnak, elsősorban beruházásokra. Hogyan lehet ekkora hitelt adni egy személynek? Marine Le Pen hitelezése esetében óriási a személyi kockázat.
  • Hogy lehet és miért érdemes olyan piacon ekkora hitelezést vállalni, ahol a banknak nincs fiókja, helyismerete, kitettsége?
  • Ha valóban az MKB hitelezett, hogyan számol el ezzel a hitellel a tőzsdén a részvényeseknek (ma még persze nincsen szórt részvénystruktúrája)? Mit tud kezdeni ezzel a hitellel a Magyar Nemzeti Bank, mi a teendő, ha egy nagy piaci szereplő milliárdokat helyez ki egy nem piaci ügylet keretében? Mi lesz az eleve megtépázott pénzügyi bizalommal, a Sberbank bedőlése és más bankokkal kapcsolatos rémhírterjesztések esetén mennyire megnyugtató, hogy ilyen célokra megy a forrás a magyar bankrendszerből?
Kövess minket Facebookon is!