Závecz-felmérés: Az MSZP-s Horváth Csaba nagyobb eséllyel győzhet Zuglóban, mint a Momentum jelöltje

A főváros több kerületében már megállapodtak az ellenzéki pártok, hogy ki lesz a közös polgármesterjelölt a jövő júniusi önkormányzati választáson. Van azonban pár kerület, ahol még nem sikerült megegyezni. Ilyen például Zugló, ahol a Momentum lecserélné az MSZP-s Horváth Csabát.

Zugló

Csakhogy az ellenzéki választók döntő többsége (60 százalék) szerint az MSZP-s Horváth Csaba több szavazatra számíthat a jövő júniusi polgármester-választáson Zuglóban, mint a momentumos Rózsa András (14 százalék) – derült ki a Závecz Research november 13 és 15. között készült reprezentatív felméréséből. A kutatáshoz 600, XIV. kerületi felnőttet kerestek meg telefonon.

Az összes megkérdezett nagy többsége (43 százalék) szerint Horváth Csaba több szavazatot gyűjthet be, mint a Momentum polgármesterjelöltje (13 százalék), 44 százalékuk nem tudott válaszolni a kérdésre. Az MSZP-s polgármesternek a 2022-ben együttműködő ellenzéki pártok, a párt nélküli szavazók és a Fidesz szavazói szerint is nagyobb a feltételezett szavazatszerző képessége, a Mi Hazánk Mozgalom, az MKKP és más, kisebb pártok szavazói viszont nagyobb arányban mondták azt, hogy szerintük Rózsa számíthat több szavazatra a jövő júniusi önkormányzati választáson.

Zugló régóta az ellenzék egyik erős bástyájának számít. 2019-ben a szavazatok 50,33 százalékával nyerte meg az önkormányzati választást Horváth Csaba, aki a főpolgármesterré lett Karácsony Gergelyt váltotta a polgármesteri székben. A jövő júniusi önkormányzati választásra készülő ellenzéki pártok tárgyalásain sokáig alapelv volt, hogy az inkumbens, azaz a legutóbbi választáson győztes polgármesterek automatikusan újraindulhatnak, hiszen ők legalább egyszer már legyőzték a Fidesz jelöltjét.

A Momentum azonban október végén bejelentette, hogy Zuglóban nem támogatják Horváth Csaba újrázását, és saját jelöltet, Rózsa András alpolgármestert indítanák helyette.

„Zugló rossz kezekben van. Ahogy az országnak, úgy ennek a kerületnek is egy, a jelenleginél jobb vezetésre van szüksége”

– fogalmazott Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke a bejelentéskor. A párt azt is rögtön jelezte, hogy előválasztásra is nyitottak lennének. Horváth Csaba szerint ugyanakkor Zuglóban nincs szükség előválasztásra, mert az csak zavart okozna, de az MSZP vezetése sem menne abba bele, hogy a 2019-ben győztes kerületek közül egyedül a XIV. kerületben legyen előválasztás.

Belváros

Ugyancsak a helyi közéletben beágyazott polgármesterjelöltet érzik esélyesebbnek a választók a Belvárosban. A Závecz Research november 3. és 7. között készített reprezentatív felmérést az V. kerületben, itt is 600 belvárosi felnőttet kerestek meg telefonon.

A volt hatpárti összefogás választóinak 53 százaléka szerint Kovács Alex Gábor, az ellenzék helyi frakcióvezetője több szavazatot gyűjthet be jövő júniusban, mint Kerpel-Fronius Gábor, a Momentum jelenlegi főpolgármester-helyettese (13 százalék). A volt szocialista, ma már független Kovácsot a fideszes és a párt nélküli szavazók is esélyesebbnek tartják a győzelemre a Belvárosban, mint a Momentum polgármesterjelöltjét.

A fideszes vezetésű V. kerületben szintén az történt, hogy a több ciklus óta önkormányzati képviselő Kovács már korábban bejelentette: a helyi ellenzéki képviselők támogatásával elindul a polgármesteri székért 2024-ben. Egy hónappal később jött a Momentum, és elindították az országosan ismertebb, ám az V. kerületi politikától eddig teljesen távol maradó Kerpel-Fronius Gábort. A Momentum politikusa korábban a XIII. kerületben volt önkormányzati képviselő, majd főpolgármester-helyettes lett, az utóbbi hónapokban pedig Zuglóban és más kerületben is felmerült a polgármesterjelölti indulása.

„Egy önkormányzati választáson természetesen sokkal nagyobb esélye van a helyben ismert, ott élő jelölteknek, de az emberi tulajdonságok, a morális meggyőződés, az akarat és a teljesítmény sokszor felül tudja ezt írni” – fogalmazott Donáth Anna, amikor az V. kerületi esélyekről kérdeztük. A Momentum EP-képviselője azt is mondta, hogy Zuglóhoz hasonlóan a Belvárosban is készek előválasztáson felmérni azt, hogy „a helyi választók kit tartanak hitelesebbnek vagy jobb jelöltnek”.

Az V. kerület egyébként kifejezetten nehéz terepnek számít az ellenzéknek. A legutóbbi két választást a fideszes Szentgyörgyvölgyi Péter nyerte, előtte pedig két cikluson át Rogán Antal vezette a kerületet.

Az összefogás kérdése

Závecz Tibor szerint a két kerületi felmérés egyértelműen azt mutatja, hogy a választók szerint nagyobb esélye lehet a helyben beágyazott jelölteknek és a regnáló polgármestereknek. A Závecz Research vezetője lapunknak arról beszélt, hogy a közelmúltban végzett közvélemény-kutatások alapján az ellenzéki polgármesterek Budapesten nagy eséllyel meg tudják tartani a pozícióikat a jövő júniusi önkormányzati választáson.

Célszerű törekvésnek tartja ezért az ellenzéki pártok részéről, hogy ragaszkodnak a status quóhoz, ha egy polgármester nevéhez nem fűződnek balhék. A Momentum részéről is érthető ugyanakkor szerinte az a törekvés, hogy a jelenleginél több polgármestert szeretnének Budapesten. Kele János, a párt elnökségi tagja nemrég arról beszélt, hogy szerintük a Fővárosi Közgyűlés jelenlegi összetétele nem tükrözi a választói akaratot. A Momentumnak mindössze egy budapesti polgármestere, Soproni Tamás (Terézváros) van, illetve a párt frakciójában ül a közgyűlésben Pikó András (Józsefváros) is. A közvélemény-kutatások szerint ugyanakkor a Momentum ma már jóval erősebb, mint a több fővárosi polgármesterrel rendelkező MSZP, és a fővárosban a DK-tól sincs annyira lemaradva.

Závecz Tibor úgy látja, a Momentum valószínűleg elkésett azzal, hogy most akarják borítani a status quót. „Az ellenzéki közvélemény bő fél évvel az EP- és
önkormányzati választások előtt már nem díjazza a különutasokat, a választók döntő többsége összefogást akar – mondta a Telexnek a Závecz Research vezetője. – Amennyire lehetséges, az ellenzéki szavazók 2024. június 9-én szeretnék egyben látni pártjaikat és jelöltjeiket mindkét választás szavazólapjain, ám a pártoknak ezt az igényt összhangba kell hozniuk egymástól eltérő, és akár a 2026-os parlamenti választásokig végiggondolt stratégiáikkal. Nem lesz egyszerű.”

Ezt mutatja Závecz szerint a közvélemény-kutató cég egy másik felmérése is, amit a Szociális Demokráciáért Intézet (az MSZP háttérszervezete) megbízásából készítettek október 29. és november 8. között, 1000 fő személyes megkérdezésével. A kutatás szerint

ma már az ellenzéki szavazók 81 százaléka támogatná, hogy az ellenzéki pártok közös listát állítsanak a jövő júniusi EP-választásra.

Ez azt jelenti, hogy nőtt az összefogást támogatók aránya júniushoz képest, amikor a Závecz kutatása szerint még csak az ellenzéki választók 73 százaléka szeretett volna közös ellenzéki EP-listát.