Fizessenek a gazdagok! – Gyurcsány Ferenc hat éve még fenyegetőnek tartotta, most ez a programja

„Az állam nem a milliárdosoké, de még csak nem is a kormányé. Az állam tízmillió magyar emberé. Éppen ezért az árnyékkormány egy szociáldemokrata ajánlatot tesz Magyarországnak” – jelentette ki Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője múlt pénteken, amikor elindította a párt programbemutató rendezvénysorozatát.

Gyurcsányék a jövő júniusi EP-választásra készülve újragondolták az eddigi néppártos politikájukat, és egyértelmű ideológiai állásfoglalást tettek. Az új, kimondottan szociáldemokrata programmal a DK újraszervezné – vagy ahogy ők fogalmaznak – visszavenné az államot. Azt ígérik, kormányra kerülve szolgáltató, az emberekre vigyázó államot hoznának létre, újraosztanák az állami vagyont, megadóztatnák a tőkét, és átláthatóbbá tennék a politikai döntéseket.

Fizessenek a gazdagok újratöltve

De nem csak a szociáldemokrácia szajkózása hat újdonságként a DK kommunikációjában. Leporolták a Fizessenek a gazdagok szlogent is, amit először Botka László használt MSZP-s miniszterelnök-jelöltként még 2017-ben.

„Amikor azt mondom, hogy nincs mese, fizessenek a gazdagok, és vegyék tudomásul, hogy mi pedig vissza fogjuk venni az ország irányításának lehetőségét, jogát és hétköznapi gyakorlatát, akkor szó sincsen fenyegetésről” – először pár hete mondta ezt Gyurcsány Ferenc, a DK évadnyitó rendezvényén. Arról beszélt a pártelnök, hogy ő pusztán figyelmeztetésnek szánja ezt, mert szerinte hazafias kötelesség hozzájárulnia annak a haza jólétéhez és üdvéhez, akinek több van.

Hat éve azonban még nagyon mást gondolt erről a szlogenről a DK elnöke, aki maga is vagyonos ember.

„Botka László tévedett a Fizessenek a gazdagok-kampánnyal. A tisztességes középosztályt nem illik fenyegetni, őket inkább támogatni kell őket”

– mondta 2017-ben a 24.hu-nak adott interjúban.

Gyurcsány akkor arról beszélt, hogy Botka állítása nagyon egyszerű, és bűnbaknak kínál fel egy társadalmi csoportot, a gazdagokat. „Általában egy nagy csoportot odadobni, hogy akkor most ők vannak a célkeresztben, ez Orbán […] politikája. A demokratikus ellenzék ilyet ne csináljon” – fogalmazott a DK politikusa akkor az ATV-ben, majd azt is kifejtette, hogy ő csak abban az évben több adót fizetett be, mint amennyit Botka László egész életében keresni fog.

A DK elnöke az ATV-ben most arról beszélt, hogy két alapvető baj volt a szegedi polgármester kampányával: „nem volt mélysége, csak egy plakátszerű egyszerű megfogalmazás”, másrészt „volt ennek fenyegető, büntető tónusa”. Épp ezért a DK most a Fizessenek a milliárdosok szlogent használja, mert Gyurcsány szerint úgy kell meghúzni a határt, hogy „a tisztességes középosztályi jólétben”, például a százmillió forint értékű polgári lakásban élőket ne fenyegessék. Dobrev ehhez azt is hozzátette később, hogy Botkával ellentétben a DK kész programot írt a szlogen mögé.

„Több ellenzéki párt és politikus is mondta már, hogy fizessenek a gazdagok, de ez most nem egy szokványos ellenzéki szlogen vagy kampány. Ez az egyetlen kormányzóképes alternatíva ajánlata Magyarországnak, ilyen pedig soha nem volt még az elmúlt 13 évben”

– válaszolta a DK sajtóirodája a Telexnek, amikor arról kérdeztük, miben más a DK mostani jelmondata, mint Botka Lászlóé volt 2017-ben. Azt írták, a programjuk „messze túlmutat a milliárdosok megadóztatásán”, amely csak egy eszköz ahhoz, hogy csökkentsék az egyre nagyobb jövedelmi és vagyoni különbségeket.

Kíváncsiak voltunk arra is, mit gondol a DK szlogenjéről Botka László, akinek 2017-ben nem sikerült keresztülvinnie az MSZP akkori vezetésén a projektjét, amely egy Gyurcsány nélküli ellenzéki összefogásról szólt. A szegedi polgármester nem kívánt a témában nyilatkozni lapunknak, tanácsadója, egykori kampányfőnöke, Ruff Bálint ugyanakkor röviden reflektált a DK szlogenjére a Vétó című műsorában a Partizán csatornáján.

„Nagyon örülök, hogy 13 év után rájött az ellenzéki pártok egy része, hogy azzal kell foglalkozni, ami az embereket érdekli. Ezek a megélhetési kérdések”

– fogalmazott Ruff. Arról beszélt, hogy 2017-ben megmérték a Fizessenek a gazdagok támogatottságát, és akkor a társadalom több mint kétharmada egyetértett ezzel.

Ruff azt látja, hogy a DK hígítani próbálja az ő eredeti üzenetüket. Ezt jelzi, hogy nem vették át Botka szlogenjének egy fontos részét: a „tegyünk igazságot” arról szólt a politikai tanácsadó szerint, hogy társadalmi egyenlőséget teremtsenek. A DK-s politikusok arról beszéltek az elmúlt napokban, hogy Botka szlogenje mögött nem volt tartalom. Ruff ezt cáfolta a Partizánban, mondván, konkrét számaik és elképzeléseik voltak 2017-ben az adórendszer részleteiről, illetve arról, hogy mire költenének a gazdagok megadóztatásából, és hogyan tennék átláthatóbbá a magyar gazdaságot. Ennek részleteit annak idején Botka több cikkben is megírta a 168 Órában.

Botka hat éve a gazdagokról beszélt, a DK most milliárdosokról. Ez azt jelenti Ruff szerint, hogy Gyurcsányéknak nincs bátorságuk igazán beleállni ebbe a kérdésbe, mert attól félnek, hogy mit szól majd hozzá az értelmiségi réteg. „Nem szeretném azt, hogy egy szerintem jól működő és a szavazókra reflektáló programból megint egy pusztába kiáltott pukkanás legyen. Attól félek, hogy efelé megyünk.”

Megerősítenék a pozíciójukat az ellenzéki térfélen

De mégis miről szól a DK irányváltása? A 2011-es alapítónyilatkozatban még progresszív, nyugatos, balközép polgári pártként definiálták magukat. „Baloldaliak vagyunk, de nem elsősorban a hagyományos szocialista-szociáldemokrata, munkásmozgalmi, hanem inkább az útkereső progresszív baloldali hagyomány folytatói” – írták a 2017-es Sokak Magyarországa programjukban, amelyben úgy fogalmaztak, a DK „tagjai, támogatói között egyaránt vannak progresszív szociáldemokrata, liberális és konzervatív meggyőződésű emberek”.

„Eddig nem képviselt teljesen világos ideológiai irányvonalat a DK” – mondta a Telexnek Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője. Ez stratégiai elem lehetett a DK-nál szerinte, hogy a karakteres ideológiai irány ne akadályozza a párt növekedését és néppártosodását.

A DK sokáig azt a liberalizmussal felfrissített posztmodern baloldaliságot vitte tovább a szakértő szerint, amit Gyurcsány Ferenc még miniszterelnökként képviselt 2008 előtt, és ami mára egész Európában megbukott.

Egy nem túl markáns, de nyilvánvalóan érzékelhető irányváltást lát Novák a DK múlt pénteken bemutatott programjában. Az olvasható ki belőle szerinte, hogy a liberális vonal halványodni fog a jövőben, és helyette a klasszikus baloldali, szociáldemokrata karaktert igyekeznek megerősíteni.

A váltásnak több oka is lehet Novák szerint. Az ellenzéki oldalon komoly átrendeződés zajlik a tavalyi választás óta, a jövő júniusi EP-választás pedig sokak szerint megpecsételheti a kisebb pártok sorsát. A Méltányosság Központ elemzője szerint a DK vezetése valószínűleg úgy mérte fel, hogy akkor tudják stabilizálni a párt jelenlegi vezető szerepét az ellenzéki térfélen, ha újrapozicionálják magukat, és karakteresebbé teszik a baloldali arcélt.

„Valószínűleg megkutatták a potenciális szavazótábort, és az is megerősítette, hogy ebbe az irányba kell menni”

– mondta Novák, hozzátéve: az ilyen döntéseket mindig mérések előzik meg.

Emellett a gazdasági helyzet, a szociális válság is abba az irányba tereli a teljes ellenzéket szerinte, hogy baloldali, a szegényebb rétegek iránt érzékenyebb politikát folytasson. Erre kapcsolt rá a Momentum is a hetekben a gazdasági fókuszú kampányával. Donáth Anna arról beszélt egy múlt heti háttérbeszélgetésen, hogy a Momentum nem baloldali párt, de most mindent a megélhetési válság határoz meg, így nekik is ezzel kell foglalkozniuk. „A teljes ellenzéki oldalon balratolódás érzékelhető, és a DK szeretne már korán pozíciót foglalni” – mondta a párt stratégiájáról Novák.

A gazdasági válság valójában csak ráerősített a magyar társadalom baloldaliságára. A Policy Solutions kutatásai évek óta azt mutatják, hogy még a fideszes szavazók többsége is baloldali értékrendet vall.

2022-ben a magyarok 56 százaléka vallott baloldali értékrendet gazdasági kérdésekben, de balratolódás volt megfigyelhető a társadalompolitika terén is.

A felmérés szerint a magyarok egyértelműen baloldali értéket vallanak olyan kérdésekben, mint például hogy mindenki számára jó minőségű és államilag fenntartott egészségügyet kell biztosítani (82 százalék támogatja), csökkenteni kell a társadalmi egyenlőtlenségeket (szintén 82 százalék), és államilag támogatni a rosszabb helyzetűeket (78 százalék). A többség szerint szükség van a piac szabályozására (a válaszadók 78 százaléka fogalmazta ezt meg elvárásként), de a többség támogatja a progresszív adórendszert (73 százalék) és a sztrájkjog biztosítását (68 százalék) is. Ezek közül szinte mindegyik témát felvillantotta Dobrev Klára a múlt pénteki programbemutató rendezvényén.

Áttörnék a Gyurcsány feletti üvegplafont

A kérdés az Novák Zoltán szerint, hogy a DK-nál jól számították-e ki a mostani irányváltást, és sikerül-e azt megfelelően kivitelezni. Átgondolt stratégiával akár már a jövő júniusi EP-választásig sikerülhet az újrapozicionálás, de bőven lehetnek buktatók is.

Az például könnyen csapdahelyzet lehet szerinte, ha a DK nem tudja megszólítani a szociáldemokrata politika célcsoportját: a társadalom alsó egyharmadát. A szociáldemokrata program ugyanis nem annak a középosztálynak szól, akit eddig a DK politikája elért, sőt egy igazán igazán markáns kampánnyal még szavazókat is veszíthetnek abban a körben.

A társadalom alsó egyharmadát kellene megszólítania ennek a politikának, ahol jelenleg kiemelkedő a Fidesz támogatottsága.

„Én ebben a programban még nem igazán találtam meg a kulcsát annak, hogy miként lehet megragadni a Fidesz szavazótáborát képező alsó egyharmadot, főleg a vidéki kis- és közepes településeken” – mondta Novák. Nem látja például azokat az üzeneteket és azt a nyelvet megjelenni a DK programjában, ami erre képes lenne. Élesben majd csak a kampányban derülhet ki, hogy mennyire gondolja komolyan a DK a szociáldemokrata irányvonalat, mennyire tudja azt plasztikussá, elmesélhetővé tenni, és a mondanivalójuk mennyire rezonál abban a körben, amit el szeretnének érni.

A Méltányosság Központ elemzője szerint ugyanakkor a DK nem tud nagyot bukni akkor sem, ha az derül ki, hogy rossz stratégiát választott. Van ugyanis egy bázisa, ami akkor is a DK-ra szavaz, ha holnaptól egy radikálisan más irányvonalat választana a párt. „Ha népi konzervatívok lesznek, akkor is a DK-ra fognak szavazni, mert alapvetően Gyurcsány Ferenchez kötődnek, ő jeleníti meg számukra a DK-t.”

Több szakértő szerint ugyanakkor Gyurcsány személye miatt üvegplafon van a DK felett, a társadalom széles rétegei nem tudják elfogadni a volt miniszterelnököt.

„Az lesz a kérdés, hogy át tudják-e törni ezt az üvegplafont, és fel tudnak-e nőni egy olyan pólusképző erővé, ami potensen ki tudja hívni a kormányoldalt”

– magyarázta Novák. A most bemutatott program önmagában még nem nyújt megoldóképletet szerinte arra, hogy miként lehet megtörni a Fidesz hatalmát, de egy erőteljes próbálkozás lehet arra, hogy a DK egy kicsit átpozicionálja a helyzetét, és megpróbálja áttörni az üvegplafont.

Nem elég szociáldemokratának látszani, annak is kell lenni

De nemcsak Botkához nyúlt vissza a DK, amikor új stratégiát választott, hanem az MSZP lábára is ráléptek. Amikor a tavalyi választási vereség után minden párt elkezdte keresni az identitását, az MSZP a baloldali, szociáldemokrata gyökerekhez talált vissza, és azóta egyszerűen csak az igazi baloldali pártként aposztrofálja magát. Érthető, hogy a körükben nem váltott ki maradéktalan sikert, amikor a DK is betoppant a baloldali, szociáldemokrata térfélre.

„Azt már megszoktuk, hogy megpróbálják a jelöltjeinket lenyúlni, mert esetleg nincsenek saját jelöltjeik” – mondta Komjáthi Imre, az MSZP társelnöke az ATV műsorában. Mint fogalmazott, azt is megszokták már, hogy más pártok ugyanabban a témában tartanak sajtótájékoztatót, mint ők.

„De nem elég mondani, tenni is kell. Nem elég szociáldemokratának látszani, annak is kell lenni”

– jelentette ki Komjáthi, aki úgy látja: baloldaliságban még van hova fejlődnie a DK-nak. Arról beszélt, hogy a szociáldemokrata mozgalmak és pártok a munkavállalók képviseletére jöttek létre, a DK-nál viszont ő nem látja, hogy a szakszervezetek és munkavállalók támogatását prioritásnak tartanák. „Szerintem egy nem milliárdos, egykori gyári munkás szájából jobban hangzik, hogy fizessenek a gazdagok” – utalt Gyurcsányék tetemes vagyonára.

„Nem baj, ha így gondolkodik magáról a Magyar Szocialista Párt is. Mi ebben nem nagyon vagyunk versenyben. […] A politikában jó, ha többen gondolják ugyanazt, amit mi. Itt nincsen szellemijog-védelem, mint az üzleti életben” – reagált Gyurcsány Ferenc erre, és arról beszélt: a DK most intellektuális, emberi és politikai lendületben van. Szerinte „ez adja a reményt több mint egy évtized után, hogy az ország elmehet egy élhetőbb világba”.

Ehhez a cikkhez fizetett együttműködés keretében az Alrite beszédfelismerő (speech-to-text) megoldást használtuk.