A fideszesek fele valójában baloldali
2022. október 21. – 10:13
Az elmúlt 12 évben sorra nyerte a jobboldalinak tartott párt a választásokat Magyarországon, miközben a társadalom nagyobb része egyértelműen baloldali értékeket képvisel gazdasági és társadalompolitikai kérdésekben is. A Policy Solutions 2018 után ismét elkészítette Magyarország értéktérképét, amelyből kiderült, hogyan gondolkodnak a magyarok az abortuszról, a halálbüntetés visszaállításáról és a gyermeknevelésről.
A Fidesz szerint az áprilisi választáson az Orbán Viktor vezette konzervatív jobboldal csapott össze az ellenzéki pártok alkotta liberális baloldallal. Az eredmény ismert, zsinórban negyedszer is a Fidesz nyert kétharmaddal. Hogy a mai pártpolitikában mennyire beszélhetünk még hagyományos politikai értékekről, jobb- és baloldalról, azt nem ebben a cikkben fogjuk megfejteni.
A Policy Solutions friss elemzéséből ugyanakkor az derült ki, hogy bizony nagy bajban lenne a Fidesz, ha csak a konzervatív jobboldaliak szavazatára számíthatna a választáson, hiszen tízből egy magyar tartozik csupán ebbe a csoportba. Azokat a válaszadókat sorolták ide a kutatók, akik a gazdasági és társadalompolitikai kérdésekben is egyértelmű jobboldali értéket képviselnek. A hagyományos értékek, a rend, a stabilitás, a biztonság mellett a szabadpiac és az állami beavatkozás ellen foglaltak állást a kérdéssor kitöltésekor.
Jóval nagyobb volt a progresszív baloldali (piackritikus) válaszadók aránya (32 százalék) a kutatásban. Ők kulturális kérdésekben a nyitottság, a haladás és az elfogadás irányelveit követik, a gazdasági kérdésekben pedig az állami újraelosztást és a piac szabályozását támogatják.
A 2018-as választás után ismét elkészítette a Policy Solutions Magyarország értéktérképét. Egy 28 kérdésből álló politikai iránytűvel mérték fel, hogy a különböző világnézeteknek milyen bázisuk van a magyar társadalomban. A legjelentősebb változás a négy évvel ezelőtti felméréshez képest a konzervatív baloldali (piackritikus) válaszadók számának csökkenése: míg 2018-ban 39 százalék, 2022-ben már csak 29 százalék tartozott ebbe a csoportba. A progresszív jobboldaliak (8 százalék) és konzervatív jobboldaliak (10 százalék) aránya kismértékben, 3-3 százalékkal növekedett, míg a centristák aránya 7 százalékról 12 százalékra nőtt négy év alatt.
Minden második fideszes szavazó valójában baloldali
Talán sokakat meglephet, hogy a felmérés szerint a kormánypártiak fele (49 százalék) baloldali (vagyis piackritikus) értéket képvisel gazdasági kérdésekben. Különösen figyelemreméltó, hogy négy éve még 15 százalékponttal többen is voltak a baloldali fideszesek. A kormánypártiak körében 16 százalékponttal több gazdasági centrista van 2022-ben (38 százalék), mint 2018-ban volt. A gazdasági értelemben vett jobboldali (piacpárti) fideszesek aránya ezzel szemben nem változott jelentősen az elmúlt négy évben, 13 százalékról van szó.
Hasonló mértékben, 14 százalékponttal csökkent a gazdasági baloldali (piackritikus) válaszadók aránya az ellenzéki szavazók között is. 2018-ban az ellenzékiek 75 százaléka, 2022-ben 61 százalékuk tekinthető baloldali gondolkodásúnak.
Négy éve a DK, az LMP és a Kutyapárt támogatóinak a fideszesekhez hasonló gazdasági világképük volt, 2022-ben azonban már szignifikánsan baloldalibbak lettek ezek a csoportok, mint a kormánypártiak. A Jobbik szavazói négy éve még gazdasági értelemben sokkal baloldalibbak voltak a fideszeseknél, mint most, az MSZP szavazói pedig mindkét időszakban egyértelműen baloldalibbak voltak a kormánypártiaknál. A Momentum támogatói egyik időszakban sem tértek el szignifikánsan a kormánypártiaktól a gazdaságpolitikai bal–jobb pozíciójukat illetően.
A gazdasági bal–jobb kategóriák alapján 2022-ben a magyar társadalom többségében (56 százalékban) baloldali értékrendet vall.
A jobboldali gazdaságpolitikai irány a magyarok tizedére (11 százalék) jellemző, míg minden harmadik válaszadó (32 százalék) centrista álláspontot képvisel gazdasági témákban.
A felmérés szerint a magyarok egyértelműen baloldali értéket vallanak olyan kérdésekben, mint például hogy mindenki számára jó minőségű és államilag fenntartott egészségügyet kell biztosítani (82 százalék támogatja), csökkenteni kell a társadalmi egyenlőtlenségeket (szintén 82 százalék), és államilag támogatni a rosszabb helyzetűeket (78 százalék).
A többség szerint szükség van a piac szabályozására (a válaszadók 78 százaléka fogalmazta ezt meg elvárásként), de a többség támogatja a progresszív adórendszert (73 százalék) és a sztrájkjog biztosítását (68 százalék) is.
Nem akarnak vagyonadót a magyarok
Megosztottabb a társadalom a kultúra állami finanszírozásának és működtetésének kérdésében. A magyarok 48 százaléka elvárja az állami támogatást a kultúrában, míg 47 százalék a piaci alapú működést preferálja inkább. Hasonlóan megosztottak voltak a szegénység okairól szóló kérdéseknél is a válaszadók. Minden második megkérdezett szerint ez az egyén felelőssége, a válaszadók 47 százaléka szerint viszont ez leegyszerűsítése egy komplex társadalmi jelenségnek.
A leghatározottabb jobboldali fölény a munkanélküliség okaival kapcsolatban figyelhető meg:
a magyarok több mint kétharmada (69 százalék) szerint egyéni felelősség kérdése az, hogy Magyarországon ma valaki talál munkát vagy sem.
A kormánypárti szavazók több mint háromnegyede (76 százalék) értett egyet ezzel az állítással, míg az ellenzékiek és a pártnélküliek körében kevésbé domináns ez az álláspont.
Bár a kampányban és azóta a parlamentben ismét felmerült a vagyonadó lehetséges bevezetése, a felmérés szerint a társadalom több mint fele (52 százalék) nem támogatná az ötletet. A Fidesz–KDNP-szavazók fele-fele arányban állnak a vagyonadó pártján és utasítják el azt, míg az ellenzékiek (54 százalék) és a pártnélküliek (56 százalék) többsége nem támogatja, hogy általános vagyonadó legyen Magyarországon.
A többség szerint egy pofon még belefér a gyereknevelésbe
Balra tolódás figyelhető meg a társadalompolitika terén is 2022-ben a Policy Solutions felmérése szerint. Az elmúlt négy évben a társadalmi-kulturális kérdésekben nőtt a progresszívek (31-ről 32 százalékra) és a centristák (30-ról 33 százalékra) aránya. Ezzel szemben a konzervatívok aránya 39 százalékról 35 százalékra csökkent.
A fideszes tábor 42 százaléka társadalmi-kulturális kérdésekben konzervatívnak tekinthető, 37 százaléka pedig a centrumhoz közeli pozíciót képvisel.
A kormánypárti tábor mindössze ötöde számít társadalmi kérdésekben progresszívnak. Ezzel szemben az ellenzéki szavazók csaknem fele társadalmi-kulturális kérdésekben egyértelműen progresszív, és további negyedük sorolható be a centrista kategóriába. A Mi Hazánk szavazói körében arányaiban ugyanannyi kulturálisan konzervatív szavazót találunk, mint a fideszesek körében, de több a progresszív körükben, mint a fideszeseknél.
Kiemelkedően népszerűek a konzervatív vélemények a hagyományos családi szerepek esetében: a magyarok 79 százaléka szerint a fegyelem és a rend megtanítása a gyermeknevelés elsődleges célja, 67 százalék szerint akkor jó a világ, ha a férfi a család feje, és 58 százalék szerint egy-egy pofon belefér a gyereknevelésbe.
Bizonyos társadalmi kisebbségek irányába is rendkívül elutasító a többség. A magyarok 72 százaléka nem hisz a cigányság beilleszkedésében, és 56 százalék nem tartja elfogadhatónak, hogy Magyarországra más kultúrájú emberek költöznek.
Tízből nyolcan engedélyeznék az abortuszt
2022-ben is a legmegosztóbb társadalmi kérdések között találjuk a halálbüntetés visszaállítását. A magyarok 50 százaléka visszaállítaná, míg 47 százalékuk elutasítja. Nem meglepő módon a Jobbik (59 százalék) és a Mi Hazánk (61 százalék) szavazóinak döntő többsége a kivégzések újbóli bevezetése mellett tenné le a voksát, míg a kormánypártiak 51 százaléka támogatná csak ezt.
Hasonlóan megosztó a melegek elfogadásának kérdése is. A társadalom 49 százaléka elfogadná, míg 46 százalék szégyellné, ha valamelyik családtagja meleg lenne. A kormánypárti szavazók közel kétharmada (60 százalék) gondolkodik így. A Mi Hazánk táborában (57 százalék) is hasonló ez az arány, az ellenzékiek (37 százalék) és a pártnélküliek (33 százalék) körében viszont ez az álláspont nagyjából egyharmados támogatottsággal rendelkezik csak.
Egyértelműen progresszív állásponton van továbbra is a magyarok döntő többsége az abortusz ügyében (80 százalék engedélyezné).
Habár a magyarok döntő többsége pártpreferenciától függetlenül egyetért azzal, hogy a nem kívánt terhességét szabadon megszakíthassa egy nő, kis különbségek azonban itt is találhatóak. Míg a kormánypárti szavazók 77 százaléka tud egyetérteni az állítással, addig mind az ellenzékiek, mind a pártnélküliek körében 6 százalékponttal többen (83-83 százalék) támogatják az abortusz hazai szabályozását.
Vannak ezenkívül olyan témák is, amelyekben egyértelmű az elmozdulás a 2018-as adatokhoz képest. Négy éve még magyarok kétharmada (68 százalék) utasította el más kultúrájú emberek Magyarországra költözését, ma már 12 százalékponttal kevesebben (56 százalék) gondolkodnak így. Emellett ma már a társadalom 58 százaléka tartja elfogadhatónak a fizikai fenyítést a gyermeknevelés során, miközben 2018-ban még csaknem kétharmados (64 százalék) támogatottsága volt ennek, és jóval többen tartják követendőnek a hagyományos családmodellt (67 százalék), mint korábban.
A teljes tanulmány itt érhető el.
Az elemzéshez 2022. április 25. és május 4. között közvélemény-kutatást végzett a Policy Solutions és a Závecz Research. A személyes megkérdezéssel készült felmérés során elért ezer fő életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálta.
