Beer Miklós: Nem tesz jót az egyházunknak, ha politikai hátszele van

„Vegyes gondolatok vannak bennem" – mondta a Klubrádiónak csütörtökön Beer Miklós nyugalmazott váci megyéspüspök azzal kapcsolatban, hogy a legfrissebb népszámlálási adatok szerint majdnem felére csökkent a vállaltan katolikusok száma Magyarországon az elmúlt húsz évben.

Míg 2001-ben a magyar lakosság háromnegyede volt vállaltan vallásos, ma már kevesebb mint a fele. A vállaltan katolikusok száma húsz év alatt 5,6 millió főről 2,9 millió főre csökkent, a reformátusoké kicsit kisebb mértékben, 1,6 millió főről 944 ezer főre, a vállaltan evangélikusok száma ez alatt 300 ezerről 176 ezerre csökkent. A nem vallásosok aránya nagyjából ugyanaz maradt, míg a nem válaszolók száma 1,1 millióról 3,9 millióra emelkedett.

Beer Miklós a Klubrádiónak azt mondta, nem lepődött meg az adatokon, mert ő is tapasztalja, hogy egyre kevesebben járnak templomba. Szerinte különösen a fiatalokat tartja meg nehezen az egyház.

A tendencia nemcsak Magyarországon, egész Európában jellemző – hangsúlyozta az egykori megyéspüspök.

„Elhitettük magunkkal, hogy mi kívül állunk a tendencián, most kiderült, hogy ez nem így van” – fogalmazott.

Szerinte most azt tapasztaljuk, hogy „külső támogatás ellenére is” csökken a magukat vallásosnak vallók aránya, de – tette hozzá – ez minden jóléti társadalomra jellemző". Beer mégis bizakodó, szerinte a Ferenc pápa által a napokban bejelentett belső vallási reform „tisztulást hozhat, amely az egyházat hitelessé és reményadóvá teheti”. „Kétségtelen, hogy önvizsgálatra van szükségünk, és Ferenc pápa erre biztat" – tette hozzá.

„Nem tesz jót az egyházunknak, ha politikai hátszele van. Azt hiszem, erre is jó a népszámlálási adat, szembesít bennünket, hogy az egyház és az állam szétválasztása, az egyház függetlensége mindenek előtt való" – hangsúlyozta.

Beer Miklós korábban is nyíltan fogalmazott az egyház és politika összefonódása miatti ellenérzései kapcsán. Tavaly a Magyar Hangnak adott interjúban azt mondta: „Az egyház és a papok nyílt pártelköteleződését nem tartom szerencsésnek. Ha a „kereszténydemokrata" politikát említi, nálunk ez azt jelenti, hogy a politika kisajátítja és a magyarság állandó jelzőjévé teszi a kereszténységet. Nekem ezzel van bajom. A problémát a felhasznált vallás, és a megélt hit között feszülő ellentétben látom."

„Választópolgárként is megvan a szabadságunk, nem leszünk rosszabb keresztények akkor, ha épp nem arra a pártra húzzuk az x-et, amely kisajátítja, felhasználja a kereszténységet” – tette hozzá.

Idén májusban Veiszer Alindának arról beszélt, „mindnyájan érezzük (…), hogy valami nincs rendben az egyházunkban”. A műsorban azt mondta, hiba volt a kötelező hitoktatás bevezetése az iskolákban, mert így megszakadt a fiatalok élő kapcsolata az egyházzal. Azt is mondta, hogy szerinte felelőtlenség egyházi kezelésbe venni olyan iskolákat, amelyeket az egyház nem tud lelki tartalommal megtölteni, és hogy úgy látja, hogy az egyházi iskolák igazgatói félnek, hogy elveszítik az állami támogatásokat, ha kormánykritikus megszólalásokat engedélyeznek.

Beer Miklós 2018 decemberében levélben támogatta a rabszolgatörvény elleni tüntetőket, Veiszer Alinda műsorában azt mondta, ezt nem bánta meg, de akkor „kicsit naivan" azt hitte, mások is megszólalnak majd. Végül azonban egyedül maradt az egyházon belül.