A tigrisszúnyogok megjelenése után az unióban betiltott repülőgépes szúnyogirtást kért a budafoki polgármester

Az esős nyár után szúnyoginvázió alakult ki Budafok-Budatétényben, a tigrisszúnyog megjelenése után pedig korlátozták a kerületiek véradási lehetőségeit. Karsay Ferenc kerületi polgármester a hétvégi pezsgő- és borfesztiválra készülve azonnali légi kémiai irtást kérvényezett, ami ellen évek óta érvelnek a biológusok és a virológusok.

A fideszes politikus lapunknak arról beszélt, a kerületben tavaly áttértek a biológiai szúnyoggyérítésre, de járványügyi szempontból most indokoltnak tartja a légi irtást. A repülőgépes szúnyogirtást az Európai Unióban – így itthon is – betiltották pár éve, mert kiszámíthatatlan a kémiai szer terjedése és az ökoszisztémára gyakorolt hatása.

Ritka esetekben azonban Müller Cecília országos tisztifőorvos engedélyezheti a légi irtást, amit az országos programban a katasztrófavédelem által megbízott cég végez el.

„A katasztrófavédelem csak azokon a helyszíneken rendeli el a légi kémiai kezelést, ahol az extrém mértékű szúnyogártalom és a betegségterjesztő szúnyogfajok nagy száma miatt az feltétlenül indokolt”

– írta a Telex megkeresésére Dóka Imre, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivő-helyettese.

Az OKF idén eddig a Szigetközben és a Duna felső szakaszának mentén végzett csak légi kémiai gyérítést. Müller Cecília májusi határozata szerint csak elengedhetetlenül fontos esetekben engedélyezik az eljárást, ha „a megfelelő mértékű irtás jelentette közegészségügyi veszély más módon nem lehetséges”.

Márpedig a polgármester szerint a XXII. kerületben most közegészségügyi, járványügyi szempontból indokolt lenne a légi irtás, mert a tigrisszúnyog megjelenése után az Országos Vérellátó Szolgálat korlátozta a kerületben élők véradási lehetőségeit.

Nem adhat vért harminc napig, aki a XVI., a XXII. kerületben vagy Szegeden több mint egy napig tartózkodott, és tigrisszúnyogcsípést tapasztalt.

A vérellátó szolgálat döntéséről a polgármester is csak a Facebookon értesült. „Ez elfogadhatatlan, hiszen nem tudjuk kellőképpen informálni a lakosságot. Több tiszteletet és megfelelő tájékoztatást kérünk Budafok-Téténynek” – dühöngött Facebook-oldalán Karsay.

A tigrisszúnyogok megjelenésére és a vérellátszó szolgálat döntésére is hivatkozik abban a levélben, amelyben a légi irtás engedélyezését kérte Müller Cecíliától. A Telex megkeresésére a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) kommunikációs főosztálya azt írta:

a XXII. kerületben járványügyi szempontból külön szúnyoggyérítés nem indokolt, mert csak egy kerületi lakosnál azonosították a nyugat-nílusi vírust.

Ettől függetlenül van lehetősége az önkormányzatnak szúnyoggyérítést rendelni: a központi költségvetésből működő országos programban igényelhet irtást, vagy saját költségére, saját hatáskörben is intézheti. Ha légi szúnyogirtást szeretnének, akkor a megbízott vállalkozónak kell kérelmet benyújtania a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központhoz.

A hatóság az NNGYK válasza szerint csak akkor adja meg légi szúnyogirtásra az engedélyt, ha a vonatkozó jogszabályi feltételek teljesülnek, és később is folyamatosan ellenőrzik. Idén már több vállalkozó is megkapta az engedélyt légi kémiai szúnyogirtásra, „az engedélyek több megyében, számos települést érintettek” az NNGYK szerint.

A légi kémiai irtás valójában nem oldja meg a problémát

Biológusok és virológusok évek óta érvelnek a kémiai szúnyogirtás ellen, a levegőbe juttatott idegméreg ugyanis a szúnyogok mellett más élőlényekre is veszélyes. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) is megerősítette a Telexnek küldött válaszában, hogy az irtószer a csípőszúnyogokon kívül más ízeltlábúakra és a vízi élővilágra nézve is ártalmas.

„Az irtószer hatását, a kijuttatást követően azonnal kifejti, ugyanakkor a levegőből viszonylag hamar leülepszik a felületekre, és főként a napfény hatására, viszonylag rövid idő alatt elbomlik a hatóanyaga” – fogalmaztak a levelükben.

„A légi kémiai szúnyogirtás főként azért aggályosabb a földi járműves technológiánál, mert a kiporlasztott irtószer földet éréséig nagyobb távolságra sodródik, ezért kevésbé célzott, és nagyobb környezeti terheléssel járhat.”

Az NNGYK ezért a nagyobb kiterjedésű, meghatározott szúnyogtenyészhelyeken (pl. ártéri, belvízzel elöntött, mocsaras területeken) a környezetkímélő, biológiai szúnyoglárvairtást, városokban pedig a házak körüli vizesedények, pangó vizek felszámolását tartja célravezetőnek.

Az Európai Unióban és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásai szerint a kémiai irtás kizárólag az egészségügyi vészhelyzet esetén és kizárólag célzottan, az érintett területre korlátozva ajánlott.

„Erre a kezelési módszerre úgy kellene tekinteni, mint egy végső megoldásra a járványok megfékezése érdekében”

– írta nemrég a Qubiten megjelent cikkében Kemenesi Gábor virológus és Kurucz Kornélia ökológus.

A kémiai irtás túlhasználatával Kemenesiék szerint az a probléma, hogy a szúnyogok képesek ellenük rezisztenciát kialakítani, és egy genetikai mutáció révén ellenállóvá válnak a szer hatóanyagával szemben. „Ez azt jelenti, hogy amikor majd valóban járványok, emberi fertőzések megelőzésére kellene alkalmazni, könnyen lehet, hogy a szer az évtizedes túlhasználat miatt nem lesz hatásos a betegséget terjesztő szúnyogok ellen. Ez súlyos sebezhetőséget jelent a hazai fertőző betegségek (például a nyugat-nílusi vírus) vagy az Európára egyre nagyobb kockázatot jelentő egzotikus betegségek (zika, dengue, chikungunya) elleni jövőbeni küzdelmünkre nézve” – fogalmaztak a cikkükben.

A másik módszer, a biológiai szúnyogirtás lényege, hogy az előzetesen feltérképezett élőhelyekre, szúnyogok tenyészőhelyeire egy olyan készítményt juttatnak ki, amelyben egy baktérium által termelt fehérje a hatóanyag. Ez a szer a megfelelő dózisban csak a szúnyoglárvákat pusztítja el, más élőlényekre ártalmatlan.

Karsay: A biológiai szúnyoggyérítésnek más a hatásmechanizmusa, mint a kémiai irtásnak

„Önkormányzatunk 2022-ben a környezetbarát biológiai szúnyoggyérítésre (lárvagyérítés) tért át, ennek keretében a szúnyoggyérítésre szerződött vállalkozó folyamatosan végzi a szúnyogártalom feltérképezését és a közterületi vízfolyások, illetve pangó vizek kezelését” – írta Karsay Ferenc arra a kérdésünkre, hogy a szakemberek figyelmeztetése ellenére miért szeretne kémiai gyérítést a XXII. kerület lakott részén.

Mint fogalmazott, az önkormányzat kötelessége szigorúan véve csak a közterületekre terjed ki, a magánterületeken a tulajdonosoknak kell gondoskodniuk a rovarok irtásáról. „Széles körű felvilágosító tevékenységet folytattunk a kertekben keletkező pangó vizek kiöntése, lefedése és kezelése érdekében, és biológiai gyérítőszer (tabletta) osztás is történt a lakosság részére” – írta a kormánypárti polgármester.

„A biológiai szúnyoggyérítést támogatjuk elsősorban, azonban ennek teljesen más a hatásmechanizmusa, mint a kémiai irtásnak.”

Karsay szerint a biológiai irtásnál nagyobb szerep jut a lakosság egyéni védekezésének. Ez „még szokatlan a számukra, nem ezt szokták meg az elmúlt évtizedekben, ezért több időt vesz igénybe a felvilágosítás, szemléletformálás, edukáció”. Az önkormányzat lakossági fórumot, tanácsadást szervezett, és kiadvány is készült a témában.

Az XXII. kerületben a katasztrófavédelem idén is többször végzett biológiai és földi kémiai gyérítést, pénteken lesz a következő alkalom. A földi irtáskor egy autóról szórják ki a kémiai szert, ami Karsay szerint sok esetben nem jut be a magánkertekbe.

„Korábban is jeleztük már a hivatal részéről az illetékes hatóságok felé, hogy problémát tapasztalunk a gyérítés hatékonyságában”

– fogalmazott a Telexnek küldött levelében a polgármester. Most viszont „sokkal rosszabbra fordult a helyzet”, így Karsay nem várt tovább a katasztrófavédelem és a Fővárosi Önkormányzat intézkedésére. „Amennyiben engedélyt kapunk, a rendkívüli helyzetre való tekintettel, az itt lakók egészségének védelmében a légi gyérítést saját költségen fogja elvégezni az önkormányzat.”