A medencés luxusnyaraló kimaradt Jászai Gellért siófoki földvásárlásának szerződéséből, de a hatóságokat ez nem zavarta

Papíron élete legrosszabb üzletét kötötte Jászai Gellért, a 4iG elnöke, amikor három éve bő félhektárnyi gyümölcsöst és szántót vett a siófoki Jódi-hegyen. A polgármesteri hivatalban kifüggesztett – és birtokunkba került – szerződés szerint a Vodafone-t is felvásárló cég vezetője 240 millió forintot fizetett a termőföldekért.

A hegyoldalból pazar kilátás nyílik, a termőföldek értéke azonban már korántsem ilyen jó. Hogy milyen magas árat fizetett a NER-közeli milliárdos, ahhoz érdemes megnézni a Nemzeti Agrárkamara adatbázisát, amely szerint a siófoki szántók átlagára hektáronként 2,17 millió, míg a szőlőföldeké 3,38 millió forint.

Ugyanezen a napon, 2020. július 29-én Jászai két fia megvette a két szomszédos telket is. A kifüggesztett adásvételi szerződések szerint ők sokkal jobb üzletet ütöttek nyélbe, mint az édesapjuk: az idősebb fiú 30 millióért vett egy 5708 négyzetméteres szántót, a fiatalabb pedig ugyanennyit fizetett egy 5802 négyzetméteres szántóért. A nyolcszoros árkülönbség – úgy tűnik – sem a NAV-nak, sem termőföldek vásárlását ellenőrző földbizottságnak nem tűnt fel, vagy legalábbis nem találtak benne kifogásolnivalót.

Igen ám, csakhogy – mint a Magyar Narancs is írt róla korábban – egy apróság kimaradt Jászai Gellért szerződéséből: a megvásárolt telken a tulajdoni lap szerint áll egy „gazdasági épület”, ami a valóságban egy 160 négyzetméternél is nagyobb, kétszintes, medencés-szaunás luxusnyaraló napelemes tetővel, térkövezett, fedett kocsibeállóval, kerti pavilonnal. A gondosan rendezett, zöld pázsitos kertben több melléképület is áll még.

A méretes telket díszbabérral ültették körbe, hogy kívülről nehezen lehessen belátni, a hívatlan látogatókat pedig a telek több sarkán kihelyezett kamerák rögzítik. A Jászai családot nem találtuk ott, amikor pár napja Siófokon jártunk, csak a kertészek dolgoztak a kertben. A fedett kocsibeállóban két kisebb elektromos autó parkolt, ezeket a szomszédok elmesélése alapján csak a balatoni használatra tartják.

„Nem vagyok jogász, nem tudom, miért nem kellett beleírni a szerződésbe. Gondolom, ha a hatóságnak gondja lett volna vele, szólnak, hogy így nem jó”

– mondta a Telexnek az ingatlanokat eladó Barna György, a Plázs Siófok vezetője, akit telefonon értünk el. Barnának jó pár földje van a Jódi-hegyen, mint ahogy édesapja is otthonosan mozog a környéken, Barna Sándor a kilencvenes években több ismert siófoki diszkó tulajdonosa volt, ő alapította a Flört és a Palace diszkót, majd később Budapesten a Symbol nevű szórakozóhelyet. Az elmúlt hónapokban mi is többször írtunk arról, hogy Barna György miként próbálja megszerezni a Dharma Ló Menedék Alapítvány pár száz méterre fekvő hatalmas földjeit, ahol állami tulajdonú, rossz tartás vagy kínzás miatt elkobzott nagy testű állatokat gondoznak.

Erre még később visszatérünk, egyelőre maradjunk Jászai nyaralójánál. A bő 160 négyzetméteres gazdasági épületet az önkormányzat engedélye után 2002-ben – még az akkori építési szabályok alapján – húzták fel, és sokáig valóban gazdasági célra használták. A 2020-as eladás előtt egy-két évvel alakította át aztán Barna medencés luxusnyaralóvá, az épület szerkezetéhez azonban állítása szerint nem nyúlt, így a munkához nem kellett külön engedélyt kérni.

Mindez azért is fontos, mert a 2002-es építés után három évvel elfogadott és mai napig érvényes siófoki építési szabályzat szerint ebben az övezetben maximum 100 négyzetmétert lehet beépíteni, és azt sem akármilyen célra. A rendelet szerint „a kertgazdasági övezetben lévő telkeket kertészeti, gyümölcs- vagy szőlőműveléssel kell hasznosítani, és csak az így hasznosított telkeken szabad a műveléshez szükséges gazdasági épületet elhelyezni.” A siófoki önkormányzat lapunknak megerősítette, hogy a környéken lakóépületet nem, csak „a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat gazdasági építményei, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményeit” lehet elhelyezni.

„A medencében mossák a gyümölcsöket, a szaunában szárítják”

– jegyezte meg az egyik szomszéd pikírt módon.

Hiába építették át kívül-belül az épületet, és lett belőle medencés nyaraló, a tulajdoni lapon a mai napig gazdasági épületként szerepel. Márpedig az önkormányzat szerint a földhivatali ingatlan-nyilvántartás adatait közhitelesnek kell tekinteni, „így az önkormányzatnak nincs oka és jogosultsága ezt jelen állás szerint megkérdőjelezni”. Levelükben idézik ugyanakkor az építési törvényt, amely kimondja, hogy az épített környezet elemeit „csak a jellegük szerinti rendeltetésüknek, a rájuk vonatkozó előírásoknak és hatósági engedélyeknek megfelelő célra és módon szabad használni”.

Az építésügyi hatósági feladatokat 2020-ban a kormányhivatalok vették át az önkormányzatoktól. A Somogy Megyei Kormányhivatalnak sem volt problémája a gazdasági épület teljes átalakításával, és az újonnan felhúzott kerti építmények (kocsibeálló, szauna, medence, melléképületek) sem szúrták a hatóság szemeit.

„A kormányhivatal egy 2021-ben folytatott eljárás során megállapította, hogy az épület az engedélyben előírtaknak megfelelően épült”

– válaszolták a Telexnek, hozzátéve: a 2002-es építés után építési engedélyhez kötött tevékenységről nincs tudomásuk. Megjegyezték ugyanakkor, hogy az épület rendeltetésével kapcsolatos ügyek nem a kormányhivatal hatáskörébe tartoznak.

„Nincs jelentősége és célja annak, hogy az épület kimaradt a szerződésből”

Még a környéken gazdálkodók is csak találgatnak, hogy mégis miért maradhatott ki a luxusnyaraló az adásvételi szerződésből. Van, aki arra gyanakszik, hogy Jászai így akarta elkerülni a négyszázalékos illeték befizetését. Termőföldek vásárlása esetén bizonyos feltételek betartása mellett (pl. öt évig nem lehet elidegeníteni a termőföld tulajdonjogát) mentesülni lehet az illeték alól, ami 240 milliós vételárnál 9,6 millió forint. Az ötéves elidegenítési tilalom be is került a szerződésbe, termőföldön azonban az illetéktörvény szerint semmilyen épület nem állhat.

A NAV az adótitokra hivatkozva azt válaszolt megkeresésünkre, hogy konkrét adózóra és eljárásra vonatkozó információkat nem hozhatnak nyilvánosságra. Hozzátették ugyanakkor, hogy a NAV a közhiteles ingatlan-nyilvántartási adatok alapján jár el, és az adóhivatal eljárásának „nincs és nem is lehet kihatása az ingatlan ingatlan-nyilvántartási minősítésére”.

„Jászai Gellért az ingatlan vásárláshoz szükséges jogosítványok birtokában, az adásvétel során mindenben a hatályos jogszabályoknak és a földforgalmi törvényben meghatározottaknak megfelelően járt el” – válaszolta Jászai nevében a 4iG kommunikációs igazgatósága a Telexnek. Azt írták, a vásárlás után a NAV helyszíni szemlét tartott, és a megállapított vagyonszerzési illetéket Jászai befizette. „Nem igényelte a földműveseknek, több feltétel megtartása esetén járó, illetékmentességet, míg a vagyonszerzési illeték mértéke hazánkban általános” – tették hozzá.

„A magánszemélyek által kötött ingatlan-adásvételi szerződéssel kapcsolatban semmilyen célja és jelentősége nem volt, és nem is lehetett annak, hogy az ingatlanon található, az ingatlan nyilvántartásban gazdasági épületként feltüntetett felépítményt a felek a megállapodásban külön nem említették meg”

– írták arról az aprócska körülményről, hogy a medencés-szaunás nyaraló kimaradt az adásvételi szerződésből.

Mint fogalmaztak, a közreműködő ügyvéd szakmai protokollja, hogy az ingatlant a lekért tulajdoni lapra hivatkozva azonosították be a szerződésben. „A területen álló épület a közhiteles földhivatali nyilvántartásban is szerepel, amely a tulajdoni lap kikérésével bárki számára megismerhető. Továbbá az elővásárlási jog a szomszédban, helyben lakókat illeti meg, akik értelemszerűen legalább látásból ismerik az ingatlant, követhetik az azzal kapcsolatos eseményeket, ezért az ingatlan mibenlétéről saját tudomásuk van.”

Azt is írták, hogy az ingatlanon található épület a szükséges hatósági engedélyekkel rendelkezik, és megfelel a vonatkozó szabályoknak.

„Az ingatlan megvásárlása óta Jászai Gellért az épületen és az ingatlanon semmilyen építési engedélyhez kötött módosítást nem végzett”

– szögezték le a levélben.

Összeér a két szomszédos épület, a kormányhivatal szerint azonban minden a legnagyobb rendben

Alig pár telekkel arrébb Jászai Gellért közvetlen munkatársa, a 4iG alelnöke, a Vodafone igazgatótanácsának tagja, Linczényi Aladin Ádám építkezik. 2021-ben vett két szomszédos telket, amiket aztán úgy alakítottak át a földnyilvántartásban, hogy mindkettőről rá lehessen látni a gyönyörű panorámára.

A hivatalos iratok szerint Linczényi két külön gazdasági épületre kapott engedélyt tavaly. Az egyik 50, a másik 100 négyzetméteres lesz, a tervek szerint mindkettő a telekhatáron, egymáshoz olyan közel, amennyire csak az építési szabályzat azt engedi. Csakhogy nagyon úgy tűnik, nem két szomszédos épület készül, hanem mint arról korábban a 444 is írt,

a két épület a valóságban minden bizonnyal összeér.

Hogy ezt ne lehessen az utcáról egyértelműen megállapítani, korábban – mint azt az egyik olvasói fotónkon látható – fekete lepellel borították le a két épületet összekötő folyosót, majd földet hordtak rá, és egyelőre így is hagyták, az építkezés hónapok óta áll. A 444 februári drónfotóin még világosabban kivehető, hogy egy épületről van szó.

Mindez miért lehet problémás? Az építési szabályok szerint nem szabad két külön helyrajzi számú ingatlanon egy épületet felhúzni, ráadásul ha valóban összeér a két épület – mint a képek alapján látszik –, akkor másfélszer akkora (150 négyzetméter) lehet, mint amit a helyi építési szabályzat (max. 100 négyzetméter) alapján engedélyeztek.

Siófok főépítésze szerint a benyújtott tervek biztosan megfeleltek a helyi építési előírásoknak, ha a kormányhivatal megadta az építési engedélyt. „Az egy más kérdés, hogy az építtető eltért-e a megadott építési engedélytől. De ezt mi nem vizsgálhatjuk, csak a kormányhivatal” – jegyezte meg Kadlicskó Krisztián a Telexnek.

A környéken gazdálkodó civilek még márciusban kérték az építési engedélyek felülvizsgálatát a Somogy Vármegyei Kormányhivatalnál. A fentebb is említett helyi építési rendelet (csak a műveléshez szükséges gazdasági épületet szabad elhelyezni) mellett a Balaton-felvidéki Nemzeti Park iránymutatására hivatkoztak a beadványban, amely alapján a két telek tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen fekszik. A beadvány szerzői szerint a látványterveken is látható vasbeton tájidegen, és sem az épületek formája, sem a méretük, sem az alkalmazott építési anyagok és technológia nem felelnek meg a követelményeknek.

„A valóságban a különálló épületek helyett egy monolit vasbeton épület készül, amely a telekhatáron átnyúlva az engedélyezett épületek alapterületeire és a köztük elhagyott térrészre is kiterjed”

– fogalmaztak a dokumentumban. A kiadott építési engedélyek haladéktalan felülvizsgálatát és visszavonását, az odahordott építési hulladékok elszállítását, valamint a környezetkárosítás megszüntetését és az ingatlanok eredeti állapotának a helyreállítását kérték a hatóságtól.

A kormányhivatal márciusban azt közölte a civilekkel, hogy hivatalból hatósági ellenőrzést végeznek, és ha a helyszíni vizsgálat során úgy látják, hogy szükséges, építészrendészeti eljárást indítanak. Amikor júniusban rákérdeztek, hogy hol tart a vizsgálat, a kormányhivatal azt írta: csak az ingatlan tulajdonosának adhatnak tájékoztatást az ellenőrzésről.

A Telex megkeresésére augusztus elején már konkrét választ küldött a kormányhivatal:

„A kérdéses épületek a hatósági ellenőrzés során az aktuális készültségi állapotukban megfeleltek az építési engedélyben előírtaknak, ezért hatósági eljárás nem indult.”

Azaz a kormányhivatal itt is mindent a lehető legszabályosabbnak talált. „Az építkezés a jogerős építési engedélyben foglaltaknak megfelelően és a helyi építési szabályok betartásával zajlik” – válaszolta lapunk megkeresésére a tulajdonos Linczényi Aladin Ádám nevében a 4iG kommunikációs igazgatósága. Hozzátették: a cég alelnöke magánszemélyként, magánhasználat céljából vásárolta a két ingatlant.

Jászai luxusnyaralója maradhat, a lómenhely kis faházát elbontatná a főispán

Miközben a kormányhivatal szerint Jászai kétszintes, medencés-szaunás és Linczényi két, egymással titokzatos folyosóval összekötött „gazdasági épületével” minden a legnagyobb rendben,

a Dharma Ló Menedék Alapítvány központjául szolgáló 59 négyzetméteres faházat lebontatnák, holott papíron ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint a fenti ingatlanokra.

A birtokunkba került augusztus eleji főispáni határozat szerint a hivatal munkatársai a helyszíni szemlén megállapították, hogy a faház rendeltetése nem felelt meg a helyi építési szabályzatnak, mivel ezen a környéken – csakúgy, mint a fentebb tárgyalt két ingatlan esetében is – „kizárólag a műveléshez szükséges gazdasági épületet lehet elhelyezni abban az esetben, ha a telek kertészeti, gyümölcs- vagy szőlőműveléssel hasznosított.” A faház ezzel szemben irodaként, takarmányraktárként, melegedőként, tisztálkodó-, pihenő- és étkezőhelyiségként, valamint orvosi szobaként is funkcionál – ez utóbbi az alapítvány nyári gyerektáboraihoz szükséges.

A határozat szerint a tulajdonosnak hat hónapon belül meg kell szüntetnie a szabálytalan állapotot, vagy el kell bontania a faházat, és ez a sors vár a gyerektáborok helyszíneként szolgáló jurtákra és sátrakra is.

Azt is megállapították a főispán munkatársai, hogy az épület egy része átnyúlik a szomszédos telekre, amely szintén a menhelyé, és történetesen ugyanaz a tulajdonos: Berecz Gabriella, aki férjével, Czinkóczky Csabával közösen vezeti az alapítványt. „Egy épület csak egy ingatlanon állhat” – áll a kormányhivatal határozatában, ami annak fényében különösen érdekes, hogy ugyanez a hatóság Linczényi Aladin telkeinél nem talált kivetnivalót a két épület közti titokzatos folyosót látva.

„Azt szeretnénk csak, hogy a törvény mindenkire egyformán vonatkozzon”

– mondta a Telexnek Czinkóczky Csaba, aki hónapok óta küzd a hatóságokkal, hogy megmaradhasson az ország egyetlen lómenhelye. Szerinte az ő küzdelmük mindenki számára üzenet: bele kell állni, ha megpróbálnak ellehetetleníteni bennünket.

Az alapítvány működését valóban változatos eszközökkel próbálták megnehezíteni az elmúlt hónapokban. Czinkóczkyék kálváriája a 24.hu cikke szerint ott kezdődött, hogy tavaly augusztusban az Agrárminisztérium felmondta az együttműködési megállapodást, és nem adott forrásokat az állami tulajdonú haszonállatok gondozásához. Az alapítvány pert indított, szerintük az állam 60 millió forinttal tartozott nekik, miután öt év alatt egyetlen fillért sem fizettek az állatok ellátására.

Az állam később árverésre bocsátotta a korábban nekik ígért, tanyaközpontként használható szomszédos épületet, majd amikor az alapítvány egy korábbi tagjától megvásárolták volna a menhelyhez tartozó 32 hektárnyi legelőt, a kormányhivatal váratlanul a Plázs Siófok vezetőjét, Barna Györgyöt hozta ki első helyre az elővásárlási jogosultak közül, miközben a menhely munkatársa, Berecz Gabriella évek óta Törekiben él, az év 365 napján foglalkozik az állatokkal, elvégezte az aranykalászos gazdatanfolyamot, földművesként regisztrálták, őstermelői tevékenységet folytat, és agrárkamarai tag. Az elővásárlási jognál az egyik legfontosabb szempont, hogy a vásárló gazda helyben lakik-e, Barna György azonban a benyújtott nyilatkozatában a siófoki lakcíme mellett tartózkodási helyeként Budapestet tüntette fel.

A kormányhivatal döntését az alapítvány a bíróságon támadta meg, szerintük az elővásárlási jog egyértelműen a helyben élő és gazdálkodó Bereczet illeti meg.

Ha elvesztik a 32 hektáros legelőt, az az ország egyetlen lómenhelyének végét jelentené.

Olyan kicsi területre szorulnának ugyanis vissza, amely nem lenne alkalmas a nagyobb állatok gondozására. A bíróság várhatóan szeptemberben hoz ítéletet az ügyben.

A Jódi-hegyen gazdálkodók attól félnek, hogy a NER-elit Tihanyhoz hasonlóan Siófok töreki részét is be akarja építeni lakóparkokkal, szállodákkal. Van, ahol már geotermikus fúrásokat is végeztek, máshol csak építési engedélyt kértek a hatóságoktól. Mint egy helyben gazdálkodó férfi fogalmazott: „Meg kellene őrizni a csendet, a nyugalmat, amely a környék vonzereje.”