Bajban a siófoki állatmenhely, ahol a Nemzeti Létrakilátóval a NER-t is kifigurázták

2022. november 29. – 17:39

Bajban a siófoki állatmenhely, ahol a Nemzeti Létrakilátóval a NER-t is kifigurázták
Fotó: Dharma állatmenhely / Facebook

Másolás

Vágólapra másolva

Kedden zárul le az az aukció, amellyel a Siófok-Törekiben évek óta működő Dharma állatmenhely elveszítheti a működéséhez elengedhetetlenül szükséges tanyaközpontot, ahonnan vizet tudnak adni a náluk gondozott, kínzás és rossz tartás elől megmentett lovaknak, birkáknak, teheneknek. A Siófoktól 10 percnyire fekvő, festői dombokon működő menhely szomszédságában egy ismert Balaton-parti vállalkozó birtoka, illetve a NER egyik nagyágyújának számító Jászai Gellért földje húzódik. A menhely az utóbbi időben furcsa adminisztratív akadályokba ütközött, és hamarosan elveszíthet 31,8 hektárt is a területéből. Kérdéses, hogy a területet felvásárolni szándékozó vállalkozó helyben él-e, mert ez előfeltétele lenne az elővásárlási jogának. A vállalkozó a Telexnek azt írta: eldől, ki lesz jogosult a földek tényleges megvásárlására, addig felesleges a rosszindulatú hangulatkeltés egy folyamatban lévő hatósági eljárásban.

A Siófokhoz tartozó Töreki egy kis település a Balaton fővárosától délre. Fákkal szegélyezett út vezet oda szántóföldek mellett. A távolság nem nagy a Balatontól, Törekiből mindössze tíz perc alatt elérhető autóval a siófoki Ezüspart. Töreki szélén nagy mezők, szántók, erdősávok húzódnak a dombokon, sok helyen még szinte érintetlen a természet.

Sok eladó telek, ház és föld volt itt az elmúlt években, hosszú ideig nem nagyon volt irántuk érdeklődés, az árak sem voltak magasak. A Töreki szélén húzódó festői dombokon és mezőkön működik évek óta a Dharma Ló- és Állatmenhely egy 40 hektáros területen. A menhelyet Berecz Gabriella és férje, a Svédországban korábban haditudósítóként, producerként dolgozó Czinkóczky Csaba hozta létre, aki a Dharma Ló Menedék Alapítvány vezetője.

Ez az egyetlen olyan menhely, ahol az állam által rossz tartás vagy kínzás miatt elkobzott nagy testű állatokat gondozzák. 130 nagy testű állat van itt, köztük 34 ló, emellett birkák, kecskék, tehenek is. Tartanak itt nomád és terápiás táborokat gyerekeknek, emellett nyáron bungalókat adnak ki a „farmpingben” azoknak, akik szeretnek a természet és az állatok közelségében nyaralni. Korábban itt szervezték a Samsara jógafesztiválokat is, amikre sok külföldi érkezett.

Módos szomszédok és a Nemzeti Létrakilátó

A menhely 40 hektáros területének szomszédságában a Balaton-part egy ismert vállalkozójának érdekeltségébe tartozó földek húzódnak. Barna Sándor a kilencvenes években több ismert siófoki diszkó tulajdonosa volt. Az ő földjei mellett vannak a NER egyik ismert nagyvállalkozójának, a Vodafone-t felvásárló 4iG Nyrt. tulajdonosának, Jászai Gellértnek a birtoka, amin egy nyaraló is áll. Egy tulajdoni lap szerint Jászai a birtoka egy részét Barna Sándortól vásárolta meg 2011-ben.

Az állatmenhely vezetői elég egyértelműen nem tartoznak a NER kegyeltjei közé. Czinkóczky Csaba például az egyik dombon az elcsalt és nevetséges hazai uniós projektek kifigurázására hozta létre a Nemzeti Létrakilátót. Az egyik dombon felállított egy létrát, amire 100 forint ellenében mászhat fel az ember, hogy onnan egy percre láthassa a fél Balatont és „a létra tetejéről kilásson a Nemzeti Együttműködés Rendszeréből”. A kilátó mellé egy, a hazai uniós projekteket jelző tábla utánzatát is elhelyezték, amely szerint a projekt az EU 0 milliárd forintos támogatásával készült.

Fotó: Dharma állatmenhely / Facebook
Fotó: Dharma állatmenhely / Facebook

Ez persze csak egy geg, a menhelynek ennél sokkal komolyabb összetűzése is akadt az Agrárminisztériummal. A menhelyen öt éven át folyamatosan fogadták be, gondozták és etették, gyógyították az állam által elkobzott lovakat és állatokat, tehát közszolgáltatást végeztek, de az ígéreteken kívül ehhez alig kaptak bármiféle támogatást. Kötöttek ugyan egy együttműködési megállapodást Nagy István agrárminiszterrel, de ez inkább csak az alapítvány vállalásait sorolta fel, a tárca kötelezettségeiről kevésbé esett benne szó. Az alapítvány hiába kért folyamatosan támogatást pénzben vagy legalább szénában, végül egyiket sem kapták meg, csak egy állami épület használatát engedték meg nekik kárpótlásul. Az Agrárminisztérium fel is mondta egy idő után a megállapodást, az alapítvány pedig beperelte a tárcát. A keresetben az állatokra költött kiadásait követeli vissza 130 millió forint értékben.

Sötét felhők

A sötét felhők mostanában kezdtek gyülekezni a menhely feje fölött, és most már ott tart a helyzet, hogy működésük alapjait és az általuk használt legelők nagy részét is elveszthetik. Két ponton került veszélybe a lómenhely léte:

  • Az alapítvány tudta nélkül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő árverésre bocsátotta a területhez szorosan kapcsolódó ingatlant, amit eddig a menhely tanyaközpontként használhatott. Az árverésre próbált az alapítvány is bejelentkezni, de furcsa technikai és adminisztratív akadályok miatt erre végül nem volt lehetősége. Az árverés kedden zárul le.
  • A menhely elveszítheti legelői nagy részét, a 40 hektáros területből 31,8 hektárt, miután erre elővásárlási jogára hivatkozva bejelentkezett a már említett szomszéd, Barna Sándor vállalkozó fia, Barna György, aki leginkább a siófoki Plázs nevű szórakozóhely főszervezőjeként ismert. A földeket eredetileg a menhelyet működtető Berecz Gabriella venné meg, de a földtörvény szerint annak lesz elővásárlási joga, akit a helyi földbizottság különböző szempontok szerint a rangsorban előbbre helyez. Itt általában az számít, ki a helyben lakó földműves. A 24.hu információi szerint a földbizottság érdekes módon a vendéglátóiparban érdekelt Barna Györgyöt sorolta előkelőbb helyre, holott ő egy dokumentum szerint a lakcíme szerint ugyan siófoki, a tartózkodási helye azonban Budapesten van. Ebben az ügyben később várható döntés.

Későn tudták meg, hogy árverésre bocsátották a házat

Úgy járt le kedden 9 órakor a menhely tanyaközpontjaként használt ingatlan aukciója, hogy arra az alapítvány végül nem tudott bejelentkezni. Korábban az ügyet szorosan követő 24.hu nyomán a Telex is megírta, milyen furcsa adminisztratív akadályokba ütközött az alapítvány, amikor véletlenül kiderült számára, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) a tudta nélkül árverésre bocsátotta az épületet.

A házat egy, a kilencvenes években később csődbe ment vállalkozó építette, majd az ingatlan az állam tulajdonába került. Az MNV-hez tartozó épület egy olyan, kőkerítéssel körbevett telken áll, amelynek egyik része az állam, a másik pedig Berecz Gabriella tulajdonában van. A házat az Agrárminisztérium belegyezésével az utóbbi időben az alapítvány egyfajta tanyaközpontként használhatta. Működésükhöz ez elengedhetetlen, mert a ridegtartásban tartott állatok közül a betegek, legyengültek, újszülöttek csak a kőfallal védett területen bírnak meglenni. Az állatok ellátásához innen tudtak vizet és áramot venni, valamint az épület garázsában tárolták eszközeiket. A ház tanyaközpontként való használatát az Agrárminisztérium engedte meg az alapítványnak, ezt beleszámították az állatok ellátására fordított költségekbe a megígért, de elmaradt támogatások helyett is, írta korábban a 24.hu.

Idén azonban váratlan fordulat történt. Az MNV visszamenőleg havi bruttó 758 ezer forintot követelt az alapítványtól, majd a házat úgy hirdette meg eladásra az állami vagyonkezelő, hogy erről az alapítvány csak véletlenül szerzett tudomást, holott működése érdekében maga is szeretné azt megvásárolni.

Furcsa technikai akadályok

A 253 négyzetméteres, 4 szobás házat november 10-én 89 millió forintért hirdette meg eladásra az MNV azzal, hogy a jelentkezésre mindössze öt nap határidőt adtak. Az alapítvány minderről csak napokkal később szerzett tudomást, ezért az utolsó pillanatban, november 14-én próbált meg regisztrálni az aukcióra, de érdekes módon a rendszer 22 órán át technikai hibát jelzett, majd lejárt a november 15-i határidő.

Fotó: Dharma állatmenhely / Facebook
Fotó: Dharma állatmenhely / Facebook

Az üzemzavar miatt a határidőket csak azután voltak hajlandók kitolni november 18-ára, péntekre, hogy az alapítvány ügyvédje az MNV-t felügyelő gazdaságfejlesztési miniszterhez, Nagy Mártonhoz fordult panasszal, de írt az Állami Számvevőszéknek és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak is. Ezután jött az újabb fordulat. A továbbra is szűk, november 18-i, pénteki határidőre az alapítványnak is be kellett volna fizetnie a regisztrációhoz előírt 22 millió forint biztosítékot, ekkora összeget azonban nem lehet azonnali utalással fizetni. Ügyvédjük ezért azt kérte, hadd fizessék ezt részletekben hétfőig, de erre vonatkozó kérdésükre is csak azután negyedórával jött a válasz, hogy lejárt a pénteki banki ügyintézési határidő. Az alapítvány így nem tud részt venni az aukción. Az ügyben részletes kérdéseket küldünk az MNV-nek és az Agrárminisztériumnak is. Kérdéseinkre nem érkezett válasz.

Az MNV honlapján is olvasható, hogy a meghirdetett háznál azt tüntették fel: „Az ingatlan jelenleg jogcím nélküli használó használatában van. Az Ingatlan bemutatásának esetleges részleges meghiúsulásáért felelősséget nem vállalunk.”

„Az MNV Zrt. vajon miért hirdet meg értékesítésre egy olyan ingatlant, amellyel kapcsolatban nyilvánvaló jogvita van?” – tette fel a kérdést Litresits András, az alapítvány ügyvédje a Telexnek. Világos, hogy az ingatlan jelenleg nincs beköltözhető állapotban, az esetleges új tulajdonosnak kellene rendeznie ezt a jogvitát, ami feltehetően az árra is hatással van. „Vajon miért nem várja meg az állami vagyonkezelő, hogy egy jogilag rendezett státuszú ingatlant értékesít magasabb áron?” – mondta az ügyvéd.

Azt egyelőre nem tudni, kik jelentkeztek az árverésre, kik szeretnék megvenni az ingatlant. Barna György a Telex kérdésére azt írta: „Barna Györgynek vagy bármelyik cégünknek semmi köze nincs az állami árveréshez.” Barna szerint ez nem mosható össze a másik üggyel, amelyben a földek megvásárlásáról van szó.

Tartózkodási helye: Budapest

A menhely által használt 40 hektáros területnek csak egy kis része van Berecz Gabriella tulajdonában. Összesen 31,8 hektár eddig egy olyan magánszemélyé volt, aki szintén az alapítvány tagja volt, de ő most felhagy a vidéki élettel. Ő egy előszerződés alapján ugyan a földjeit Berecz Gabriellának akarta eladni, de a külterületi földeket ilyen esetben mindig meg kell hirdetni nyilvánosan az önkormányzatnál, és az lesz jogosult megvásárolni a földet, akinek a földtörvény szerint elővásárlási joga van.

Az elővásárlási jognál a rangsor felállításánál döntő szempont, hogy a földet elsősorban a helyben lakó, földműveléssel foglalkozó érdeklődő veheti meg. Az eddigi hírek szerint a kérdésben döntő földbizottság az érdeklődők között az eddig a szórakoztató- és vendéglátóiparban érdekelt Barna Györgyöt „őstermelők családi gazdaságának a tagjaként” sorolta előbbre Berecz Gabriellával szemben.

Berecz évek óta Törekiben él, az év 365 napján foglalkozik az állatokkal, elvégezte az aranykalászos gazdatanfolyamot, földművesként regisztrálták, őstermelői tevékenységet folytat és agrárkamarai tag. Barna György ezzel szemben az általa az elővásárlási jog érvényesítésére benyújtott nyilatkozaton a siófoki lakcíme mellett tartózkodási helyeként Budapestet tüntette fel.

Barna György: Felesleges a rosszindulatú hangulatkeltés

Megkerestük Barna Györgyöt, aki emailben arra a kérdésünkre nem adott egyértelmű választ, mennyiben számít helyben lakónak, ha a tartózkodási helye Budapesten van. Barna a Telexnek azt írta: „az elfogadó jognyilatkozatot tevő személy élt az elővásárlási jogával a jogszabályokban előírtak szerint”.

Barna ezenkívül a következőket rögzítette írásban:

„A földekre egy magánszemély kötött adásvételi szerződést, nem az Alapítvány. A földekre nincs jogszerű használati joga bejegyezve az Alapítványnak. A szerződések hatóság általi vizsgálata és elbírálása még folyamatban van. A hatóság jóváhagyó határozatának kézhezvételét követően derül majd ki, hogy ki lesz jogosult a földek tényleges megvásárlására. Egy jelenleg folyamatban lévő hatósági eljárásban felesleges a rosszindulatú hangulatkeltés, amikor nem ismert a hatóság döntése. Mindenki tartsa magát a jogszabályi előírásokhoz, a törvények mindenkire vonatkoznak.”

Fotó: Dharma állatmenhely / Facebook
Fotó: Dharma állatmenhely / Facebook

Barna korábban a 24.hu-nak a területtel kapcsolatos szándékaira és földműveléssel kapcsolatos tapasztalataira vonatkozó kérdésére azt írta: szereti az állatokat, és meghagyná legelőnek a területet, húsz éve él Siófokon, vannak állatai, diót is termeszt, ezért döntött úgy, hogy él az elővásárlási jogával. A területet meghagyná legelőnek, nem tervez változtatásokat, sőt szerinte az állatok is maradhatnak.

Ki számít helyben lakónak?

Térjünk még vissza kicsit ahhoz, mi a jelentősége az ügyben annak, hogy valaki helyben lakik-e és földműveléssel foglalkozik-e. A földtörvény szerint a földek adásvételénél a következő az elsőbbségi sorrend

  1. Első helyen elővásárlási jog az államot illeti meg.
  2. A második helyen a földműves tulajdonostársa következik.
  3. A harmadikon a földet használó olyan földműves, aki helyben lakó szomszédnak minősül, azaz a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább három éve az adott településen van.
  4. Negyedik helyen az olyan földműves szerepel, aki helyben lakó szomszédnak minősül.
  5. A helyben lakó földműves szomszédot követi az állattartó telepet üzemeltető helyben lakó földműves vagy a helyi termelő (földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása vagy ökológiai gazdálkodás).
  6. Hatodik helyen illeti meg elővásárlási jog az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül.
  7. Végül azok a földművesek következnek, akiknek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.

Törvény szerint ha egy adott jogosulti csoporton belül többen is élni akarnak az elővásárlási joggal, akkor a sorrendnél a következők számítanak:

  1. családi mezőgazdasági társaság tagja vagy őstermelők családi gazdaságának tagja,
  2. fiatal földműves,
  3. pályakezdő gazdálkodó.

A bírósági gyakorlat szerint a földek adás-vételénél helyben lakónak az a földműves minősül, akinek az életvitelszerű lakóhelye legalább három éve a föld fekvése szerinti településen van. A dolgot erősen összezavarja, hogy mostanra már megkülönböztetünk lakóhelyet és tartózkodási helyet, azaz a lakóhely általános törvényi fogalmába már nem tartozik bele az életvitelszerű ottlakás.

A helyzet tisztázására egy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott új földügyi törvényjavaslat ezért már nem a lakóhelyet állítaná a szabályozás középpontjába, hanem az ún. „életvitelszerű lakáshasználat helyét”. Ez a földforgalomban azt jelentené, hogy a helyben lakás elsősorban a lakóhelyhez kapcsolódik majd, de ha valakinek tartózkodási helye is van bejelentve, úgy már csak ez utóbbit lehet majd figyelembe venni. Ezt a törvényjavaslatot azonban még nem tárgyalták és nem fogadták el, január 1-jén lépne hatályba, írja az Agrokép.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!