A Fővárosi Törvényszék az államosított budapesti közterekről szóló törvény megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól

A Fővárosi Törvényszék eljáró bírói tanácsa az Alkotmánybírósághoz fordult a három államosított budapesti közterület ügyében – írja az Index. Tavaly augusztus elsejével került ingyenesen az állam tulajdonába négy fővárosi közterület: a Podmaniczky Frigyes tér, a Vörösmarty tér és a Széchenyi István tér (és a hozzá kapcsolódó József Attila utca).

A Fővárosi Önkormányzat nem hagyta annyiban a dolgot, beperelte az államot a Fővárosi Törvényszéknél, amely most azt állítja, hogy az ügyben Alaptörvény-ellenes jogszabályt kellene alkalmaznia.

Az ügyben eljáró bírók a támadott törvény egyes paragrafusai Alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, valamint a perben való alkalmazhatóságuk kizárását kérték az Alkotmánybíróságtól.

A tereket az állam egyébként azonnal tovább is adta: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-n (MNV Zrt.) keresztül 99 évre szóló ingyenes vagyonkezelésbe adta a fideszes vezetésű V. kerületi önkormányzatnak, azzal, hogy azok üzemeltetéséről, kezeléséről, közterület-használati, engedélyeztetési, valamint ellenőrzési rendszerének kialakításáról a kerület gondoskodik majd.

A Vörösmarty tér és a Podmaniczky tér elvételét a törvényjavaslat azzal indokolta, hogy ott a kikapcsolódás lehetőségét biztosító közösségi terek fenntartására, továbbfejlesztésére lesz szükség. A Széchenyi tér és a hozzá kapcsolódó József Attila utca átvételét pedig Budapest belvárosának gyalogos-turisztikai zónájába integrálásával, zöldfelület-fejlesztéssel és új közösségi tér megteremtésével magyarázta.

Karácsony Gergely főpolgármester „törvényesített rablásnak” nevezte a döntést, és a határozat ellen Budapest Főváros Önkormányzata keresetlevelet terjesztett elő a Fővárosi Törvényszéken.

Az Index azt írja, az ügyben eljáró háromtagú bírói tanács idén júniusban felfüggesztette az eljárást, és egyedi normakontroll iránti indítványt terjesztett az Alkotmánybíróság elé.

A törvényszék arra hivatkozva kéri a rendelkezések megsemmisítését, hogy azok több ponton is sértik az Alaptörvényt. Az indítványozó bírók szerint

• a támadott jogszabályi rendelkezések a Fővárosi Önkormányzat tulajdonhoz való jogának olyan fokú sérelmével járnak, amely már átlép a jogalkotó számára biztosított autonómiakorlátozás keretein;
• és a Fővárosi Önkormányzat Alaptörvényben garantált, az önkormányzati autonómia védett hatáskörcsoportjait, valamint tulajdonhoz való jogát is sértik.
• Önmagában a közfeladat átcsoportosítása, illetve a továbbiakban annak el nem látása nem kompenzálja a felperest, tehát a Fővárosi Önkormányzatot, a kieső, eddig más közfeladatai ellátását is szolgáló bevételek miatt. Ebből kifolyólag a törvényszék álláspontja szerint a tulajdonjog-elvonás nem felel meg az Alaptörvényben rögzített értékarányosság követelményének.

Arról, hogy az állam hogyan nyúlja le Budapest jogköreit és tereit, ebben a cikkben írtunk részletesen tavaly nyáron.