Százmilliókkal tartozik az államnak, de a pártja most aláírásokat gyűjthet egy népszavazáshoz

„Egyetért Ön azzal, hogy az üvegpalackok visszaválthatók legyenek?” – ebben a környezetvédelmi témában kezdeményezett országos népszavazást az oltásellenes kampányról ismertté vált Normális Élet Pártja, amely a tavalyi országgyűlési választáson kevesebb mint 40 ezer szavazatot kapott (0,7 százalék).

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) június 6-i ülésén hosszas vita után engedték csak át a kérdését. Az üvegek kötelező visszaváltásáról ugyanis már két éve döntött az Országgyűlés, a részletszabályokat a törvény szerint kormányrendeletben írják majd elő, amelynek egyelőre csak a tervezetét tették közzé. A bevezetési dátumot többször is elhalasztották. Palkovics László – még a területért felelős miniszterként – tavaly ősszel azt írta az eldobható italcsomagolások újrahasznosításáért kampányoló Greenpeace-nek, hogy 2024. január 1-jén lép hatályba a kötelező visszaváltási rendszer.

A népszavazást – ha sikerül összegyűjteni az aláírásokat – így tehát akkor tarthatják meg, amikor a kérdésnek már nem lesz aktualitása. A Nemzeti Választási Bizottság több tagja viszont azzal érvelt, hogy nem lehet elutasítani egy népszavazási kérdést egy még ki sem hirdetett kormányrendelet alapján.

A választási iroda július 5-én 38 ezer aláírásgyűjtő ívet adott át a Normális Élet Pártjának, és november 2-áig legalább 100 ezer érvényes aláírást kell összegyűjteniük ahhoz, hogy az Országgyűlés mérlegelje a népszavazás elrendelését. Ha 200 ezer érvényes aláírást sikerül leadniuk a határidőre, kötelező lesz elrendelni a népszavazást.

Ha most sikert érünk el, akkor bármi megtörténhet

„Évek óta küzdünk azért, hogy Normális Életünk legyen, és most végre sikerült egy országos népszavazást kezdeményezni ehhez!” – örvendtek a párt honlapján. Tavaly 28 kérdéssel próbálkoztak a választási bizottságnál, idén már hét kérdést nyújtottak be. „Ha most sikert érünk el, akkor bármi megtörténhet!” – fogalmaztak a közleményben.

„Nemcsak a zsebünket érinti, hogy visszaváltsuk a termékek árával együtt megfizetett üvegeket, hanem fontos környezetvédelmi szempont is a hulladékok csökkentésére, és az aláírásával most bárki tehet valamit ezért.”

Innentől a szervezésen van a hangsúly szerintük, a párt honlapján megjelent cikken túl azonban semmilyen felületen nem lehet találkozni az aláírásgyűjtéssel.

Kíváncsiak voltunk, hogy fog összejönni legalább 100 ezer aláírás november elejéig. Gődény György, a párt tavalyi listavezetője lapunknak azt mondta, az országgyűlési választás óta megszűnt a kapcsolata a Normális Élet Pártjával. „Nem olyan irányba mentek a folyamatok, amit támogatni tudtam volna” – fogalmazott Gődény, aki szerint „a sebeik nyalogatása” helyett inkább szélesíteni kellett volna a táborukat.

Később elértük a párt elnökét, Stekler Ottót, aki a rendszerváltás után a zsidóellenes Magyarországi Zöld Pártban (Magyar nőbe magyar magot jelmondattal kampányoltak) kezdte a politikát, majd a kétezres években feleségével, Seres Máriával a választásokra létrehozott kamupártokról lett ismert – a témáról a Partizán forgatott dokumentumfilmet pár éve.

Stekler a Telexnek arról beszélt, most azon dolgoznak, hogy az aláírásgyűjtő íveket elvigyék az ország minden pontjára. „Ez nem egy ötperces feladat, kell egy-két hét, mire eljutnak mindenhova” – mondta a pártvezető, és kérdésünkre úgy fogalmazott: mind a 3200 településen szeretnének aláírásokat gyűjteni, ehhez pedig legalább 3200 emberre lesz szükségük. Azt nem árulta el, hogy hány tagja van a pártnak, és hányan vesznek részt a gyűjtésben, de azt ígérte: néhány napon belül már weboldala is lesz az akciónak.

Stekler szerint komoly környezetszennyezést okoz, hogy nincs megoldva az üvegek ingyenes visszaváltása, a két éve elfogadott törvényben pedig szerinte nem rendelkeztek külön az üvegekről. Azt látja, hogy a megtelt köztéri szelektív kukákat nem ürítik rendszeresen, az eldobált üvegek pedig veszélyt jelentenek az emberekre és az állatokra is. A mostani kezdeményezést egy kezdőlépésnek tartja ahhoz, hogy végre kívülről is bele lehessen szólni a döntésekbe.

„Mi is csodálkozunk, hogy a választási bizottság hajlandó volt hitelesíteni a kérdést” – fogalmazott Stekler, hozzátéve: az elmúlt években rengeteg népszavazási kérdésüket kaszálták el.

„Ha 14 éve sikerült 600 ezer aláírást összegyűjteni, most is sikerülni fog legalább 200 ezret”

– jelentette ki magabiztosan a pártelnök.

2009-ben jött össze a 600 ezer aláírás, amikor felesége, Seres Mária az országgyűlési képviselők számla nélküli költségtérítésének megszüntetéséről kezdeményezett népszavazást. Hiába jött össze az előírt mennyiség többszöröse, az Országgyűlés a népszavazás elrendelése előtt gyorsan módosította a képviselői költségtérítés szabályait. Mivel tárgytalanná vált a kérdés, az Alkotmánybíróság elutasította a népszavazás kiírását.

Mire használták azt a 600 ezer aláírást?

A Partizán dokumentumfilmje szerint Seresék nem semmisítették meg az akkori aláírásokat, mint az törvényileg kötelező lett volna, és a későbbi választásokon ezekkel az adatokkal visszaélve tudtak képviselőjelölteket indítani több választókerületben. Az ajánlóívekre egyszerűen csak átmásolták a 2009-es támogatók adatait és aláírásait, még azokét is, akik időközben meghaltak.

A Partizán riportja szerint Stekler Ottó a kétezres évek eleje óta legalább fél tucat kamupárt működtetésében vállalt aktív szerepet. Az érintett a Telexnek azt mondta, ő korábban egyedül a Zöld Pártnak volt tagja, más pártot legfeljebb segített.

A kamupártok először a 2014-es választáson jelentek meg tömegesen, miután eltörölték a névre szóló kopogtatócédula rendszerét, és a képviselőjelölteknek már elég volt csak 500 aláírást összegyűjteniük az induláshoz. Jelentősen megkönnyítette a kamupártok indulását, hogy egy választópolgár a lakóhelye szerinti választókerületben több jelöltet is támogathat.

Miért akkora biznisz a választás? A pártok a lista és az egyéni képviselőjelöltjeik után busás állami támogatást kapnak a kampányra: a tavalyi választáson akár 800 millió forintot is felvehetett, aki mind a 106 választókerületben tudott egyéni jelöltet indítani. Ha azonban a párt 1 százalékot sem ér el a választáson, a törvény szerint kötelezően vissza kell fizetnie az állami támogatást. A kamupártok az elmúlt három választás után azonban többségében egyszerűen köddé váltak, a hatóságok pedig nem törték magukat eddig a pénz behajtásáért.

A Transparency International szerint a 2014-es és 2018-as országgyűlési választáson összesen 7 milliárd forintnyi állami támogatás tűnt el a bizniszpártok zsebében. A Partizán riportja szerint ezen a két választáson legalább fél tucat kamupárt indulása volt köthető bizonyítottan a Stekler–Seres házaspárhoz, és ezek a pártok összesen több mint 2 milliárd forint kampánytámogatást nyúlhattak le.

Az ügyészség öt év nyomozás után, 2020-ban különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt emelt vádat Steklerék ellen: a vádirat szerint a házaspár a 2014-es országgyűlési választáson 117 millió forint állami támogatást csalt el a Seres Mária Szövetségesei (SMS) nevű pártjukkal. Később ugyancsak büntetőeljárás indult a 2018-as választásra létrehozott – Gődény György vezette – Közös Nevező ellen, miután nem fizették vissza a 153 millió forintos állami támogatást. Összesen tehát 270 millió forintnyi csalás miatt már biztosan indult eljárás.

A tavalyi országgyűlési választás előtt már nem vett fel kampánytámogatást a Normális Élet Pártja. Az ország számos pontjáról írtak azonban olvasóink, hogy a tudtukon és akaratukon kívül kerültek fel a párt helyi képviselőjelöltjeinek ajánlóívére, több választókerületben pedig halottak aláírásait adták le. Stekler a Telexnek tagadta, hogy szándékosan adtak volna le hamis ajánlásokat.

A pártvezető szerint addig nem tudják ellenőrizni, hogy az ívüket aláírók valóban a saját adataikat vezetik-e fel, amíg nem kérhetik el a személyi igazolványukat.

Ő úgy sejti, hogy azok írtak be szándékosan hamis adatokat az ajánlóívükre, akik aztán feljelentést tettek ellenük, hogy lejárathassák a Normális Élet Pártját.

Az Átlátszó cikke szerint legalább húsz választókerületben volt probléma a Normális Élet Pártja ajánlóíveivel, több esetben büntetőfeljelentést tettek a helyi választási irodák. Megkérdeztük a rendőrséget, hogy hol tartanak a nyomozások, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak. Egy büntetésről lehet már tudni: a párt egyik Vas megyei képviselőjelöltje pár hete 300 ezer forintos pénzbüntetést kapott a hamis ajánlóívek miatt.

Hiába nyúlnak le százmilliókat a Stekler házaspárhoz köthető kamupártok az elmúlt években, ez nem jelentett akadályt, hogy a Normális Élet Pártja Stekler Ottó vezetésével népszavazást kezdeményezhessen, és ismét aláírásokat gyűjtsön. „A jogszabály értelmében országos népszavazást minden magánszemély szervezhet, aki az országgyűlési képviselők választásán választó lehet. Szervező lehet párt, illetve a nem párt jogállású egyesület is” – írták a Nemzeti Választási Irodától (NVI) a Telex megkeresésére. A törvény a pártok és egyesületek jogálláson túl „nem tartalmaz sem további megkötést, sem kizáró okot”.

„Nem lehet pártot eltiltani népszavazás kezdeményezésétől”

– mondta Döbrentey Dániel, a TASZ jogásza a Telexnek. Csak az jelenthet akadályt, ha a bíróság feloszlatja a pártot, például ha „a jogi személyen keresztül visszatérően követnek el bűncselekményeket”. Döbrentey nem tud arról, hogy a rendszerváltás óta előfordult-e már olyan, hogy a bíróság feloszlatott egy pártot. Korábban nagy port kavart a szélsőjobboldali Magyar Gárda feloszlatása, de az egyesületi formában működött.

A rendőrség mellett megkerestük múlt hét közepén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH) is, és a Normális Élet Pártja ellen indult adatvédelmi eljárásokról érdeklődtünk. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Pócs Alfréd a szkítákat honosítaná, a soroksári virágárus a vagyonnyilatkozati rendszert szigorítaná

A Normális Élet Pártja mellett Gődény György egyik szövetségese, Pócs Alfréd, a koronavírus-járvány alatt oltásellenességéről híressé vált orvos is aláírásokat gyűjthet a Nemzeti Választási Bizottság döntése nyomán.

Pócs azt szeretné elérni, hogy a szkítákat vegyék fel a magyarországi nemzetiségek sorába.

A nemzetiséggé nyilvánításhoz legalább ezer olyan személy érvényes aláírására van szükség, aki az adott nemzetiséghez tartozónak vallja magát. Ez azonban csak az első lépés, a döntő szót a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalása ismeretében az Országgyűlés mondja ki. Az MTA a Telex megkeresésre azt közölte, hogy a kérdésben „előreláthatólag szeptember végén lesz majd hivatalos állásfoglalás”.

Az elmúlt években két ilyen próbálkozás jutott el a parlamentig: 2017-ben a székely, 2018-ban az orosz nemzetiség elismertetése érdekében gyűlt össze kellő számú aláírás, de az MTA nem támogatta egyik kezdeményezést sem, és végül az Országgyűlés mindkét esetben elutasító döntést hozott. A kisebbségi törvény tizenhárom nemzetiséget sorol fel: ez a szám a kilencvenes évek első fele, a törvény elfogadása óta változatlan.

Pócs Alfréd neve sem ismeretlen a nyilvánosság előtt: Gődény György mellett ő is vezető tagja az Orvosok a Tisztánlátásért Egyesületnek, és a járvány alatt előszeretettel hangoztatta vírusszkeptikus véleményét, kampányolt a maszkviselés ellen, de az 5G-s mobiltornyok egészségre káros hatásairól is előszeretettel beszél. Áltudományos nézetei miatt a Magyar Orvosi Kamara elhatárolódott tőle, a gyöngyösi kórház pedig elbocsátotta, mert rendelési időben sem volt hajlandó maszkot viselni. Egerben önkormányzati képviselő, és a Szkíta Jogvédő Egyesület elnöke. A hét elején kerestük Pócs Alfrédot, hogy hol tart az aláírásgyűjtésben, de nem reagált levelünkre.

A rendszerváltás óta még egyetlen magánszemélynek sem sikerült elérnie, hogy a kezdeményezésére országos népszavazást írjanak ki, Dani Miklósné ennek ellenére több kérdéssel is megpróbálkozott az elmúlt hónapokban, és április végén három népszavazási kérdését is hitelesítette a Nemzeti Választási Bizottság. A soroksári virágárus azonban csak az egyik kérdéshez kezdett el aláírásokat gyűjteni, amely így szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés írja elő a törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek vagyonnyilatkozataiban foglaltak helytállóságának rendszeres, kötelező, a hatósági nyilvántartásokban foglalt adatokkal való összevetéssel történő vizsgálatát?”

A népszavazási kérdést leadó Dani Miklósné a Szabad Európának azt mondta áprilisban, hogy el fogja kezdeni az aláírások gyűjtését.

„Gyűjtöttem már aláírást, nem lehetetlen, csak időigényes feladat egész nap járni az országot.”

Mint mondta, nem áll mögötte párt, de lesznek emberek a segítségére. „Ha az ember éjszaka nem tud aludni és gondolkodik, sok minden eszébe jut, és ha hajnali négyig nézi a tévét, sok minden felmerül” – válaszolta arra a kérdésre, hogy honnan jött az ötlet. Elmondása szerint ő egy „elkeseredett ember, hogy ilyen országban élünk, ilyen vezetés mellett”.