Mire lehet használni az új rakétákat, amiket megvásárol Magyarország?
2023. június 20. – 18:22
Mistral rövid hatótávolságú föld–levegő légvédelmi rakétákat vásárol Magyarország, ezt egy párizsi légvédelmi konferencián jelentették be. Magyarországgal együtt Franciaország, Észtország, Belgium és Ciprus is vásárol ilyen fegyvert, összesen több száz rakéta beszerzéséről döntöttek. A célkövető rakétarendszert az európai multinacionális vállalat, az MBDA gyártja.
Épp a napokban volt egy kisebb, máig nem teljesen tisztázott diplomáciai fennforgás a magyar és az amerikai fél között HIMARS-rakétarendszerek beszerzése vagy be nem szerzése körül. De Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa szerint a Mistral rakétáknak biztosan nincs közük ehhez, hiszen teljesen más funkciójú fegyverekről van szó, tehát nem a HIMARS-rendszerek helyett jöhetnek a Mistralok.
Rövid hatótáv, alacsonyan repülő eszközök ellen
„A Mistral egy légvédelmi rakéta, ami a rövid hatótávolságú eszközök csoportjába tartozik, hatótávja mintegy 6 kilométer” – mondta a Telexnek Csiki Varga Tamás. „Ilyen rakétát helikopterek vagy drónok ellen használnak elsősorban, ez a légvédelem belépő szintje, az ennél nagyobb távolságból érkező eszközöket (például ballisztikus rakétákat) annyira későn érzékelné, hogy már nem tudná lelőni, elfogni.”
Ezért léteznek a Mistralnál nagyobb, NATO-besorolás szerint közepes (20 és 90 kilométer közötti) és nagy hatótávolságú (90 kilométernél nagyobb hatótávú) légvédelmi rendszerek is. Csiki Varga szerint a közepes hatótávú légvédelmi fegyverre példa az amerikai Patriot rakétarendszer (amiből például Ukrajna is kapott), a nagy hatótávúra pedig az amerikai–izraeli fejlesztésű Arrow 3. A Patriot-rendszerek már ballisztikus rakéták vagy manőverező robotrepülőgépek (pontatlan, de elterjedt fordításban cirkálórakéták) elfogására is használhatók.
Az elmúlt években az Orbán-kormányok nagyszabású fegyverbeszerzéseket indítottak el a Zrínyi 2026 haderő-modernizációs program részeként. Több ezer milliárd forintot költenek modern fegyverekre és harci eszközökre. Magyarország már évek óta rendelkezik Mistral eszközökkel (kilövőállványokkal és az azokhoz tartozó elfogórakétákkal), a Zrínyi 2026 program keretein belül pedig már elvégezték a korszerűsítésüket is, hiszen a típust eredetileg a nyolcvanas évek végén állították hadrendbe a francia katonaságnál.
A mostani beszerzés részeként csak a már meglévő kilövőállásokhoz vásárol rakétákat a honvédség – a közlemény alapján erre lehetett következtetni, de küldtünk kérdést ezzel kapcsolatban a Honvédelmi Minisztériumnak is, és a tárca megerősítette: csak rakétákra vonatkozik a beszerzés, tehát új kilövőállásokat nem szereznek be.
Nincs köze a HIMARS-ügyhöz, teljesen más funkciójú a két fegyver
Néhány napja röppent fel a hír, hogy James E. Risch szenátor, az amerikai törvényhozás külügyi bizottságának vezető republikánus tagja leállított egy 735 millió dolláros fegyvereladást Magyarországnak. Risch a döntésről a Washington Postnak úgy fogalmazott: Magyarországnak be kell engednie Svédországot a NATO-ba, ha szeretne hozzájutni a fegyvercsomaghoz, amely 24 HIMARS rakétaindító üteget, valamint több mint 100 rakétát tartalmaz a hozzájuk tartozó alkatrészekkel és támogatással együtt. (Magyarország Törökországgal együtt több mint egy éve nem ratifikálja Svédország csatlakozását. Erről a legutóbbi hír, hogy a parlament június-júliusi üléstervében szerepel a svéd NATO-csatlakozás kérdése.)
Később Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, nem voltak arról érdemi tárgyalások, hogy Magyarország az Egyesült Államoktól HIMARS-rakétarendszert vegyen. Szándéknyilatkozat és szerződés nem született, azt, hogy tárgyalások voltak-e ilyesmiről, nem tudja – állította. A Honvédelmi Minisztérium azt közölte pár napja, hogy a kormány tavaly kért információkat a HIMARS-rakétarendszerről, de mivel nem kaptak választ az amerikai féltől, lezártnak tekintették a kérdést.
Csiki Varga szerint a Mistralokat biztosan nem a HIMARS-rendszer alternatívájaként szerzi be a Magyar Honvédség. „A HIMARS nem légvédelmi eszköz, hanem a szárazföldi tüzérség használja, HIMARS-szal helikopterre, repülőre, ballisztikus rakétákra nem lőnek” – mondta Csiki Varga.
A Mistral-rendszereket egyébként több mint harminc ország állította már hadrendbe. A világ több térségében be is vetették már, tehát nem egy most bevezetett új technológiáról van szó, kipróbált, bizonyított, megbízható fegyvernek számítanak sokak szerint – tette hozzá a szakértő.
Csiki Varga szerint a Mistral előnyei közé tartozik, hogy különböző haditechnikai eszközökre adaptálható. Rá lehet rakni helikopterekre, páncélozott járművekre (akár autókra vagy kisebb teherautókra is) attól függően, hogy milyen feladatot kell ellátnia.
A térségünkben a nagy hatótávú légvédelmet több ország közösen oldhatná meg
„Egy ország akkor tud megfelelően rétegzett légvédelmet kialakítani, ha kis, közepes és nagy hatótávú rendszert is hadrendbe állít” – mondta a szakértő. Ezeket egészíthetik még ki az úgynevezett pontlégvédelmi rendszerek, amik egyetlen kisebb terület, például egy katonai bázis védelmére használhatóak. És ezek még csak a földi légvédelmi eszközök, vannak légi indítású, például vadászrepülőgépekről indítható légvédelmi rakéták is.
A Magyar Honvédség fegyverállományában a Mistral révén vannak kis hatótávolságú légvédelmi eszközök, és hamarosan hadrendbe állhatnak közepes hatótávúak is. 2020 novemberében ugyanis amerikai–norvég fejlesztésű NASAMS-3 rendszerek beszerzéséről (összesen 6+1 ütegről) döntött a magyar kormány. Az első egységek idén érkezhetnek, a rendszer 2025-re lesz teljes. A NASAMS váltja az egyre elavultabbnak tekinthető szovjet Kubokat. Nagyobb hatótávolságú eszközök beszerzéséről azonban egyelőre nem hallani.
Csiki Varga szerint a kis méretű és mérsékelt gazdasági erejű országok nagy hatótávú rendszereket csak nagyon ritkán tudnak vásárolni és fenntartani, mert borzasztóan drágák, és a fejlett technológia is keveseknek áll rendelkezésére.
A nagy hatótávolságú légvédelmi kockázatok kezelésére szövetségi szinten van lehetőség a szakértő szerint. Németország ebből a célból indított el tavaly októberben egy légvédelmi európai kezdeményezést (Euro Sky Shield) 17 ország részvételével, de abban sem Franciaország, sem Olaszország, sem Lengyelország nem vesz részt. Sőt, Franciaország egy másik, hasonló kezdeményezést indított el.
A német elképzelés szerint német (Iris-T), amerikai (Patriot) és amerikai–izraeli (Arrow-3) légvédelmi rendszerek együttesen biztosíthatnának megfelelő légvédelmet a térség országainak. Ehhez az elképzeléshez a legtöbb közép-európai ország – köztük Magyarország is – csatlakozott.
Az elmúlt években Magyarország döntően európai országoktól szerez be fegyvereket Csiki Varga szerint. Amerikai és ritka esetben más, például török eszközöket (Gidrán-projekt) is vásárol a kormány, de a legfontosabb és legdrágább fegyvereket (Leopard harckocsik, Lynx gyalogsági harcjárművek, Panzerhaubitze 2000 önjáró tarackok) német hadiipari szereplőktől szerezzük be. „Ebben nincs Amerika-ellenes él, ami a napi politikában időnként mintha megjelenne, hanem egy tudatos haditechnikai és gazdaságpolitikai döntés volt, hogy elsősorban az európai szövetségesektől, főként Németországtól szerezzük be a modern katonai eszközöket” – mondta Csiki Varga.