Tizenöt városban tüntetnek csütörtökön a státusztörvény ellen

Június elsején tizenöt városban tüntetnek újra az oktatásért és a státusztörvény bevezetése ellen. A „Levegőt” elnevezésű eseményt Molnár Áron „noÁr” és a Tanítanék Mozgalom szervezi. Szerintük ugyanis „a státusztörvény nem a közoktatás minőségének javításáról és az oktatás szabadságának elismeréséről szól, hanem kicsinyes bosszú és hatalomfitogtatás”.

Budapesten kívül megmozdulás lesz még Sopronban, Pécsen, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Szentesen, Egerben, Szolnokon, Szombathelyen, Veszprémben, Nagykanizsán, Dunaújvárosban, Szekszárdon és Balassagyarmaton is.

A fővárosban az oktatásért is felelős Belügyminisztérium előtt lesz a tüntetés délután 5-től. Azt egyelőre nem tudni, hogy terveznek-e utána más akciót.

Mi az a státusztörvény?

A Belügyminisztérium március 2-án tette közzé a kormány honlapján a pedagógusok és a diákok által „bosszútörvénynek” nevezett státusztörvény tervezetét. A státusztörvény bevezetésével megszűnne a tanárok közalkalmazotti jogviszonya, ehelyett a kormány köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt akar bevezetni. Több bevezetni tervezett változtatásról már korábban is lehetett hallani, ilyen például a bérrendezés kérdése vagy a pedagógusi előmeneteli rendszer helyett a teljesítményértékelés bevezetése.

A tervezetből az látszik, hogy a jövőben a pedagógusok és tantestületek inkább véleményezési joggal fognak rendelkezni a saját iskolájukat érintő kérdésekben, a végső döntéseket pedig az igazgató és a fenntartó hozná meg. Jelentősen megváltoztatnák a pedagógusok munkaidejére, terheltségére vonatkozó szabályokat is. Az általános teljes napi munkaidő a 8 órát meghaladhatja majd azzal a kitétellel, hogy a napi munkaidő mértéke a 12, a heti munkaidő mértéke pedig a 48 órát nem haladhatja meg. Éppen ezek miatt gondolja azt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), hogy a jogszabálytervezet nemcsak az intézményi autonómiát korlátozná, hanem számos szerzett jog elvesztésével is járna.

A státusztörvényt azért kritizálják a szakszervezetek és más értelmiségiek – köztük volt miniszterek, államtitkárok is –, mert szerintük az új szabályok a minőségi oktatás elemi feltételeit veszélyeztetik. A tiltakozók szerint a státusztörvény a tanárhiány megoldására alkalmatlan, sőt, éppen a pálya elhagyására készteti a pedagógusokat. A törvénytervezet azért kapta a „bosszútörvény” nevet, mert a kritikusok szerint a kormányt a közalkalmazotti jogviszony megvonásával, a sztrájkot ellehetetlenítő intézkedésekkel, a véleménynyilvánítás tilalmával csak a bosszú szándéka vezérli.

Pedagógusokat képviselő szakszervezetek szerint a jogszabálytervezet miatti bizonytalanság csak fokozza a pályaelhagyást. Eddig már több mint négyezer tanár jelezte, hogy ha elfogadják a törvényt, akkor beadja a felmondását. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter erre egy korábbi kormányinfón azt mondta: ez csak az aktív pedagógusok 3 százaléka, és nem érdemes addig a státusztörvény hatásáról beszélni, amíg a törvényjavaslatot be nem nyújtják a parlamentnek.

Pintér Sándor Popper Pétert idézte

Az oktatásért is felelős belügyminiszter május 24-én az ellenzéki pártokkal egyeztetett a státusztörvényről. A megbeszélés előtt a BM azt hangsúlyozta, hogy az eredeti tervezethez képest a szakszervezetekkel korábban folytatott tárgyalások után a kormányzat már 34 tartalmi kérdésben változtatta meg az álláspontját.

Az ellenzéki képviselőket a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Tanítanék Mozgalom, a Civil Közoktatási Platform, az ADOM Diákmozgalom és az Egységes Diákfront egy-egy tagja kísérte el az egyeztetésre. Ők viszont nem szólalhattak fel, csak a politikusok.

A Telex birtokába jutott hangfelvétel szerint Pintér Sándor itt arról beszélt, küzd a tanárok béréért, majd egy Popper Péter idézettel írta le, szerinte milyen a jó pedagógus. Ez úgy hangzik, hogy „akiben zűrzavar van – zűrzavart hoz létre környezetében. Akiben rend van – rendet teremt maga körül”.

Sokkoló is előkerült a legutóbbi tüntetésen

A legutóbbi nagyobb tüntetés május 19-én volt, a hivatalos program után a tömeg végül a Fidesz-székház közelében kötött ki a budapesti Lendvay utcában. Itt a diákok dulakodtak a rendőrökkel. A rendőrség már rögtön a tüntetés után azt állította, agresszív, erőszakos tüntetők törtek rájuk, akik termoszt, csavart és zászlórudat is dobtak a rendfenntartókra.

A helyszínen készült videónkban viszont több tüntető is arról számolt be, hogy a gerincüket, veséjüket ütötték a rendőrök, illetve sokkoló is előkerült a tömegben a rendőrség részéről. Utóbbit a rendőrség azzal magyarázta, hogy egy rendőr csak azért próbálgatta a sokkolót, hogy lássa, működik-e.