Demeter Szilárdnak nem tetszik a szerző tudta nélkül átírt vers, de szerinte „nálunk utoljára a kommunisták csináltak ilyent”
2023. május 12. – 09:59
Csütörtökön írtuk meg, hogy Kiss Judit Ágnes tudta és beleegyezése nélkül írták át a költő Szó című versét a Katolikus Pedagógiai Intézet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 10. osztályosoknak szóló irodalom szöveg- és feladatgyűjteményében. A „meleg” szót „magyarra” cserélte a kiadó.
A vers eredeti négy sora így szól: „Maradj, mert meg kell védeni / Kinek nincs is hova, / Legyen szegény, hajléktalan, / Zsidó, meleg, roma”. A tankönyvben a meleg szót magyarra cserélte a kiadó: „Maradj, mert meg kell védeni / Kinek nincs is hova, / Legyen szegény, hajléktalan, / Zsidó, magyar, roma.”
Időközben Kiss Judit Ágnes felgöngyölítette verse sorsát és feloldotta a rejtélyt: „Egy lelkes /lelketlen olvasó írhatta át, majd küldhette el a szozat.org című honlapra még 2016-ban”- írja Facebook-oldalán. Vélhetően innen vehette át a módosított verziót a kiadó – ez legalábbis összecseng azzal, hogy a kiadó azt állította, ők egy nyilvánosan elérhető verziót használtak, de azt nem közölték, pontosan honnan vették át azt a változatot. A Népszava rákeresett, és arra jutott, hogy a Szó című vers szócserélt változata az eset napvilágra kerülése előtt csak a Döbrentei Kornél nevével fémjelzett keresztény, konzervatív, irodalmi és társadalomkritikai folyóirat, a szozat.org oldalon olvasható.
Az ügyben a Népszava megkereste Demeter Szilárdot, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatóját arról érdeklődve, mit gondol arról, hogy egy kortárs költő versének szövegét a kiadó megváltoztatta anélkül, hogy a szerző hozzájárulását kérte volna. Pénteki cikkükben Demeter válaszát egészben közlik, ebből egy részlet:
„(…) irodalmi műveket a szerző beleegyezése nélkül nem módosítunk. Ehhez senkinek sincs joga. Nálunk utoljára a kommunisták csináltak ilyent, jelenleg a fejlett Nyugaton a woke jegyében cenzúráznak, vagy írnak át píszíre műveket. Amíg én vagyok a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója, addig ezen gyakorlat ellen küzdeni fogok és védem az alkotói szabadságot.
Ha a tankönyvszerző úgy érzi, hogy a kiválasztott mű valamilyen oknál fogva nem vállalható, akkor keressen másikat. Hál’ Istennek, a magyar irodalmat rengeteg remekmű gazdagítja, az itt élned hogyanjára és a halnod miértjére számtalan kiváló alkotás fogalmaz meg lélekerősítő válaszokat” – mondta a PIM főigazgatója, aki maga is elolvasta Kiss Judit Ágnes versét.
„Önök azt írják, hogy »a Szózat XXI. századi átirata«. A magam részéről inkább nem egyenrangúsítanám a kettőt. Az egyértelmű megidézés ellenére sem. Nekem ugyanis nem az jutott eszembe a műről, amikor Ady versében kicserélték az oláh szót románra, hanem az, amikor Kodály állítólag visszautasította Révai elvtárs felkérését egy új Himnusz megírására, mondván, jó a régi.
Vörösmarty Szózatát nemigen kell aktualizálni, időtálló és értékhordozó mű, Kiss költőnő aktivista ideologikusságát ezzel összemérni sértő Vörösmartyra nézvést”
– zárja gondolatait Demeter.
Kiss Judit Ágnes sajnálja, hogy a kiadót támadások érték, és semmilyen gyűlölködést nem tart elfogadhatónak. Hozzátette: a kiadó közölte vele, hogy leállították a nyomtatást, az online változatban javítják a szöveget, a szeptembertől megjelenő könyvben már helyesen fog megjelenni a vers.
