„Ez egy sufnituning megoldás, máshol ilyen sehol nincs” – biciklisek, autósok és taxisok vitáztak a Lánchídról

Ez egy sufnituning megoldás, ehelyett kompromisszumra van szükség, hogy tényleg ne kelljen a buszoknak és a kerékpárosoknak a torlódásban állnia – mondta Ajtay Szilárd a Magyar Autóklub képviseletében azon a kerekasztal-beszélgetésen, amit a BKK a Balázs Mór Klub keretében szervezett a Lánchíd forgalmi rendjéről.

A BKK május elején tette közzé jelentését: a vállalat azt javasolta, hogy tartsák fenn a Lánchíd jelenlegi forgalmi rendjét, azaz, hogy csak buszok, taxik és egyéb mikromobilitási eszközök (bicikli, roller) hajthassanak fel a hídra, autók nem. A BKK javaslatát Karácsony Gergely főpolgármester támogatja, azonban erről nem ő, hanem a „Budapesti Lakógyűlésen” résztvevők dönthetnek majd. A mostani vitán a Magyar Autóklub és a BKK mellett a Levegő Munkacsoport, a Budapest Közút, a Magyar Kerékpárosklub és az Országos Taxis Szövetség vitázott. A résztvevők többsége támogatja a mostani forgalmi rendet, de az Autóklub szerint nem megoldás, ezért arra biztatják az embereket, hogy szavazzanak igennel, azaz a Lánchíd korábbi forgalmi rendje mellett, ami „teret enged egy okos kompromisszumos megoldásnak”.

A beszélgetésen a Kerékpárosklub elnöke, Kürti Gábor kiemelte azt a célt, hogy egy olyan hidat képzelnek el, ami 2030-ra 10 ezer biciklist képes átengedni. Ehhez szerinte a mostani forgalmi rend egy jó lépés. Elmondta, hogy ezen a nyáron már ötezer feletti „csúcsnapokra” számítanak, így pár év alatt elérhető a tízezres szám. Nekik a jelenlegi renddel az a problémájuk, hogy a hídon az autósok 99 százaléka előz, ami szabálytalan és veszélyes is – ezen változtatnának.

Az Autóklub képviseletében Ajtay Szilárd arról beszélt, hogy ők tarifális eszközökkel érnének el, hogy egy „élhetőbb, egészségesebb városban” éljünk. Szerintük az nem jó megoldás, hogy kiszorítják a forgalmat majd megvárják, míg eléri hatását az intézkedést. Jó tarifális eszköznek tartják például a parkolási díj emelését, ami például csökkentett a város zsúfoltságán. Hozzátette:

„Jelenleg Budapest a legautózhatóbb város Európában, de ennek nincs köze a Lánchídhoz, ennek hátterében az infláció áll.”

Az Autóklub ezért azt mondja, hogy „okos kompromisszum” kell, azonban azt is elfogadják, hogy a 2019-es forgalmi rend nem megoldás, de a BKK által vázolt javaslatok rosszak. „Ez egy sufnituning megoldás, Európában ilyen nincs, csak 200-300 éves kőhidakon” – mondta. Kiemelte, hogy Budapesten eleve kevés a híd a hasonló adottságú városokhoz képest, most ezen a helyzeten rontanának tovább.

Javaslatukban ők átengednék például a környező kerületek (V. és I.) lakosait. A „bátrabb” bicikliseket erős sebességcsillapítás mellett felengednék az útpályára, az egyik gyalogos járdára (északi) pedig a kevésbé bátor bicikliseket. A Magyar Autóklub arra biztat mindenkit, hogy a Lakógyűlés igennel szavazzanak, azaz engedjék vissza az autókat. Ezután egy okosabb, kompromisszumos megoldást hoznának létre több szakmai szervezettel.

„Azt gondoljuk, hogy egy független szakmai testület véleménye innen nagyon hiányzik.”

– mondta.

Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség elnöke arról beszélt, hogy nekik pozitívak a tapasztalataik a tesztidőszakról. „A gépjárművek abszolút hasznosan kitöltik a hidat” – mondta. Ők örömmel látják, hogy egyre több a busz a hídon, de azt szerintük nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy bizonyos tereken a taxik és a biciklisek is egy káoszba érkeznek, ilyen például a Deák tér. Kiemelte, hogy a Szabadság híd, illetve a Károly körút is nagyon terhelt: „Aki betéved a Kálvin tér környékére, az egy napi hideg élelemmel készüljön”.

A Budapest Közút műszaki vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy a budapesti Duna hidak 90 százalékán torlódásmentesen át lehet kelni, emellett a biciklisek a hidak jelentős részén biztonságosan tudnak áthajtani – van, ahol félmegoldás van, ilyen a Szabadság híd, ahol a járdán lehet közlekedni. Biciklis szempontból kivétel a Lánchíd, ahol a bicikliseknek autósok között vagy a szűk járdán kellett közlekednie. Szabó Gábor szerint

a Lánchídnak gyalogosbarátabbá kell válnia, és mivel a járdát nem sikerül a felújítás után sem kiszélesíteni, azt kell elérni, hogy a kerékpárosok ne a járdán keljenek át – ehhez jó megoldás lehet a mostani rendszer véglegesítése.

Szerinte az Autóklub azon javaslata, hogy csak kerületi lakosokat engedjenek át, ellenőrizhetetlen lenne.

A Levegő Munkacsoport is egyetért a BKK javaslatával: Szegő Judit szerint egy élhetőbb belvároshoz ez hozzátartozik, mindenképpen csökkenteni kell az autók számát is a fővárosban. „Meg kell adni a lehetőséget a mikromobilitási eszközt használóknak is, hogy biztonságosan és szabályosan közlekedhessenek a városban” – mondta.

A Budapest Közút szakembere Szabó Gábor azt mondta, hogy a Lánchíd 2,10 méteres járdáján, ilyen akadályok mellett nem lehet egyetlen kerékpársávot sem kijelölni, mert az nem biztonságos. Az autóklubos Ajtay Szilárd szerint viszont ha az egyik járdára felengednék a bicikliseket, abból nem lenne baj, mert például a családosok mennének fel, a többiek az úttesten közlekednének. Hozzátette: javaslatuk szerint csak a gyalogosnak kellene kitenni egy táblát, hogy az egyik járdán számítson biciklisre, de ha ezt el akarja kerülni, mehet a másik oldalon.

Ajtay szerint a város már tele van olyan hidakkal, amik tömegközlekedési tengelyként funkcionálnak, ráadásul ő úgy gondolja, hogy az új buszjáratokkal csak másik vonalakról szívnak el utasokat. „Most azért csinálunk még egy buszos hidat, hogy átmehessenek rajta a biciklisek?” – kérdezte. A BKK mobilitásfejlesztési igazgatója, Bodor Ádám szerint ha nincsenek dugók a hídon, még több fejlesztést tudnak végrehajtani – például troliközlekedés – így pedig többen is választanak alternatív szolgáltatást. Az új buszvonalak kialakításakor pedig figyeltek arra, hogy olyan járatokat hozzanak létre, amik még nincsenek lefedve.

Kürti Gábor, a Kerékpáros Klub elnöke a vita végén elmondta, hogy rövid időn belül elkezdett növekedni a kerékpározók száma a Lánchídon, így csak idő kérdése, hogy a fix, bevett utak közé ez a szakasz is beépüljön. Hozzátette: a budai és a pesti kerékpáros hálózat nem ér össze, ezért is fontos a Lánchíd.

Szegő Judit (Levegő Munkacsoport) azt javasolta, hogy mindenki szavazzon a Lakógyűlésen, és a mostani rendre voksoljanak.

Metál Zoltán (Országos Taxis Szövetség) elnöke azt mondta, hogy nem szerencsés, hogy a Lakógyűlés négy kérdéséből három politikai. „Nem jó, hogy összevonnak politikai és szakmai kérdéseket.”

Bodor Ádám (BKK) arról beszélt, hogy kisebb változásokat a szavazás lezárása után is lehet majd csinálni a hídon, illetve a hídvám, azaz az útdíj kérdését szerinte még megéri kibeszélni a jövőben.

A Lánchíd járdáját és környezetét 2021 márciusában zárták le, útpályáját néhány hónappal később, júniusban. Hogy milyen jelek kerülnek fel, milyen járművek hajthatnak a hídra, erről ebben a cikkben olvashat részletesen. Arról pedig, hogy miért lenne óriási hiba visszaengedni rá az autóforgalmat, ebben a cikkben fejtette ki álláspontját a Kerékpárosklub. A híd felújításának áráról 2020. december 20-án döntöttek, a felújítás alatt egyszer a helyszínre mehettünk, amikor kiderült, tízvödörnyi lakatot szedtek le a hídról.