Több köbméter galambszart, tízvödörnyi lakatot szedtek le a Lánchídról

2021. augusztus 18. – 16:17

frissítve

Több köbméter galambszart, tízvödörnyi lakatot szedtek le a Lánchídról
Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Lényegében építési szakaszba lépett a Lánchíd felújítása azzal, hogy a korábban feldarabolt és kiszedett vasbeton úttestalap helyére beemelték a híd közepén az első acél pályalemeztáblát. A helyszínen jártunk az aktusnál, és sok érdekeset megtudtunk a mérnököktől a híd saját mozgásáról, a bent maradó szerkezet sérüléseiről és javításáról.

Szinte ünnepélyes hangulatban, kamerák, fényképezőgépek kereszttüzében emelték be szerda délben az első új acél pályalemeztáblát a Lánchíd hídszerkezetébe. A lépés azért fontos pillanat a felújítás történetében, mert innentől lényegében megkezdődik az eddig csak bontott híd építési szakasza.

Maga az acél pályalemez 8 tonna súlyú, 11 méter hosszú, 3,5 méter széles, és kettő darab fér el párhuzamosan egymás mellett a hídon. Ebből ki lehet számolni, hogy a két pillér közötti 200 méteres hídszakaszon összesen 36 darabot kell elhelyezni.

Az első pályalemezt a hídszerkezetre szerelt síneken gördülő bakdaru vitte a helyére, a híd közepére, ahonnan már elbontották a korábbi vasbeton pályalemezeket. Az acéltáblákat innentől kezdve folyamatosan emelik be, középről mindkét oldalon kifelé haladva, hogy a megmaradt hídszerkezet egyenletes terhelést kapjon.

Fotók: Huszti István / Telex Fotók: Huszti István / Telex
Fotók: Huszti István / Telex

Mivel a felújítás során csak az úttest és a járda alaplemezeit cserélik, megmarad a régi tartólánc, amiről a híd a nevét kapta, és marad a híd láncon függő acélszerkezete is, a hossz- és keresztgerendákkal.

A híd közepe mintegy 10 centiméterrel megemelkedett, hiszen leszedtek a szerkezetről többszáz tonna vasbeton lemezt, és a helyükre még csak most kezdték el berakni az azokat felváltó, körülbelül fele olyan nehéz acél pályalemezeket. Amint az összes pályalemez bekerül az aszfalttal, járdákkal, a híd íve egyenesedik, és a várakozás szerint az eredeti állapothoz képest csak 1-2 centivel lesz magasabb a híd közepén a szerkezet.

Nem csak az egyenként 16 tonnás vasbeton lemezektől szabadult meg a Lánchíd. A pillérek mellett például egyenként 3-4 köbméter galambszart kellett letakarítani róla. Az új szerkezeten megpróbálják majd megakadályozni a madárfészkelést, mert a guanó korrodáló hatású – erre a problémára anno a híd építői nem gondoltak. Sérülés nélkül leszedtek a szerkezetről 10 vödörnyi emléklakatot is, ami az elképzelés szerint egy lakatfalra kerülhet vissza a híd közelében.

Mint azt a helyszínen mérnököktől megtudtuk, az acél hídszerkezet a terhelés változása miatt folyamatosan változik-nyúlik. Ezt a mozgást nyúlásmérő bélyegekkel folyamatosan mérik, monitorozzák. A kánikula idején kiderült, hogy a hőtágulás sokkal inkább megmozgatja a hidat, mint a terhelés változása: amikor az egyik oldalra erősen tűz a nap, a másik pedig árnyékban marad, a szerkezet két oldala a hőhatás miatt különböző mértékben tágul-nyúlik, néha kissé tekeredik. Szabad szemmel ezeket a változásokat természetesen nem lehet érzékelni.

Fotó: Huszti István / Telex
Fotó: Huszti István / Telex

A hőhatás a korrózió mértékét is meghatározza: a déli oldal például, ami nagyobb hőváltozásoknak van kitéve, sokkal rosszabb állapotban van, mint a híd északi fele. Ennek az lehet az oka, hogy télen az északi oldal sok esetben hidegben-fagyban marad, míg a délin folyamatos a fagyás-olvadás.

Az, hogy az alsó hídszerkezet bent marad, nem jelenti azt, hogy nem is nyúlnak hozzá. Mint megtudtuk, kereszttartónként 10-20 hibát kell javítani. A hibák főleg korróziós jellegűek – az úttest felszínéről csöpögő sós víz az évtizedek alatt egyes helyeken konkrétan kilyukasztotta a centi vastag acéllemezt is –, de mechanikai sérülésekkel is találkoznak. Ilyen például több, ütköző hajó okozta (kisebb) sérülés a híd alján, de találkoztak II. világháborús lövedék okozta sérüléssel is, hiszen számos hídelemet visszaépítettek a Lánchíd Dunába bombázása után. Ezeket a kisebb sérüléseket mind javítani lehet különböző módokon.

A Lánchíd felső részének (lánc, tartóhuzalok) festése hamarosan kezdődik. Mint a déli felén, a járda mellett a szerkezet egy lefestett része tanúskodik róla, háromféle színverzióban gondolkodtak. Ebből választották ki végül a kékesszürkét (RAL7031 – blaugrau), ami legjobban hasonlít a korábbi színhez.

Fotó: Huszti István / Telex
Fotó: Huszti István / Telex

De biztos az a legjobb szín a hídhoz, amit kiválasztottak? Gondoltuk, megkérdezzük önöket, olvasókat is, melyik színre szavaznának:

(A hivatalosan kiválasztott szín a jobboldali, kékesszürke.)

Újjáépítik a közúti pályalemezt és a járdákat, javítják az acélszerkezeteket, felújítják a műemléki korlátokat, átépítik a hídfők lépcsőit, új közvilágítást és változtatható színképű díszvilágítást szerelnek fel, kiváltják a hídon lévő közműveket. Emellett restaurálják a kőoroszlánokat, és visszaépítik a hiányzó műemléki elemeket. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) korábbi tájékoztatása szerint

a közúti forgalomnak várhatóan 2022 decemberében adják vissza a hídpályát, a járdák azonban a munkák 2023-as befejezéséig lezárva maradnak.

A kivitelezési munkákat előreláthatóan 2023 augusztusában fejezik be.

Mint beszámoltunk róla, a Lánchíd régi vasbeton pályalemezeinek felszeletelését és kiemelését egy hónapja kezdte el a kivitelező. A teljes lezárás előtt jártunk már a Lánchídon és megnéztük, milyen a híd tartószerkezete, és mennyire szedte szét a rozsda. Arról pedig, hogy hogyan változik az autósforgalom és a tömegközlekedés a lezárás idején, itt írtunk részletesen.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!