Országszerte sztrájkolnak pedagógusok, reggel a Belügyminisztériumnál volt tüntetés

• Hétfőn reggel diákok, pedagógusok, politikusok ülősztrájkoltak a Belügyminisztérium épülete előtt.
• Napközben országszerte sztrájkolnak közoktatásban és a szakképzésben dolgozó pedagógusok, ezzel tiltakoznak a bevezetni tervezett státusztörvény ellen.
• Délután 4-kor tüntetés kezdődik a Kálvin téren, a demonstrálók a Belügyminisztériumhoz fognak vonulni.

Hétfőn reggel körülbelül 50 tüntető diák, pedagógus és parlamenti képviselő jelent meg a Belügyminisztérium Széchenyi téri bejárata előtt, ahol néma ülősztrájkba kezdtek. A demonstrálók ezzel a bevezetni tervezett státusztörvény ellen tiltakoztak. A részt vevő politikusok között volt például Orosz Anna és Tóth Endre, a Momentum parlamenti képviselői, Tordai Bence és Szabó Tímea a Párbeszéd-Zöldek képviselői, Hegedűs Andrea és Varga Ferenc is, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselői, Komjáthi Imre az MSZP-ből és Potocskáné Kőrösi Judit a Jobbikból. A tüntetést nem jelentették be előre, a rendőrök háromnegyed nyolc körül mindenkit igazoltattak, majd egy rövid beszéd után a tüntetők felálltak és elmentek a helyszínről. Tudósítónk szerint a hangulat végig békés volt.

Reggel 7-kor gyülekeztek a résztvevők a Szent István-bazilika előtt, innen vonultak át együtt a Belügyminisztérium épületéhez. A reggeli akció apropója az volt, hogy hétfőn ismét országszerte sztrájkolnak a közoktatásban és a szakképzésben dolgozó pedagógusok. Az egységes munkabeszüntetést a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) kezdeményezte. Hétfőn délután 4-kor pedig Budapesten tüntetést tartanak a státusztörvény bevezetése ellen. A demonstrálók a Kálvin térről ugyanúgy az oktatásért is felelős Belügyminisztérium épületéhez fognak vonulni.

A Belügyminisztérium hétfőn délután közleményt adott ki, amiben azt írták: „A Belügyminisztérium célja, hogy a pedagógusok anyagi és erkölcsi megbecsülését emelje.”

„Sajnálatos, hogy a pedagógusok alig egy százalékát képviselő Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete továbbra is a baloldal politikai szervezeteként viselkedik, sztrájkokat és tüntetéseket szervez ahelyett, hogy szakmai partner lenne abban, hogy közösen jobbá tegyük a gyermekek oktatását, a szülők elégedettségét és a pedagógusok helyzetét”

– írták a közleményben.

A PDSZ és más szervezetek által is kritizált státusztörvény bevezetésével megszűnne a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonya, ehelyett a kormány köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt akar bevezetni. A tervezetből az látszik, hogy a jövőben a tantestületek inkább véleményezési joggal fognak rendelkezni a saját iskolájukat érintő kérdésekben, a végső döntéseket pedig az igazgató és a fenntartó hozná meg.

Sokak szerint az új szabályok a minőségi oktatás elemi feltételeit veszélyeztetik. A tiltakozók szerint a státusztörvény a tanárhiány megoldására alkalmatlan, sőt, éppen a pálya elhagyására készteti a pedagógusokat, a kormányt pedig a közalkalmazotti jogviszony megvonásával, a sztrájkot ellehetetlenítő intézkedésekkel, a véleménynyilvánítás tilalmával csak a bosszú szándéka vezérli. Ezért hívják a tiltakozók bosszútörvénynek, és ezért „Le a bosszútörvénnyel! Le az elnyomással!” a címe a délutáni eseménynek.

Országszerte sztrájkolnak pedagógusok

Több vidéki iskolában is sztrájkolnak hétfőn a tanárok. Szegeden és a környékén összesen harmincöt helyen szüntették be a munkát pedagógusok a Szegedi Tanárok Együttműködési Platformja nevű Facebook-csoport adatai szerint. Szegeden 27 tankerületi oktatási intézmény van, ezek többségében beszüntetik ma a munkát, továbbá a környékbeli településeken is mintegy tíz helyen, és a kissé messzebb fekvő Szentesen is. Szeged mindegyik gimnáziumában sztrájkolnak, emellett általános iskolákban és szakképzőkben is, és óvodában is beszüntetik a munkát. Az előző hét végén és mára virradó éjjel az Egységes Szülői Front – Szeged aktivista csoport szervezésében a krétafeliratokkal, szalagokkal, transzparensekkel díszítettek fel több iskola bejáratát, és az iskolák egy részénél ma reggel is megjelentek szülők, hogy támogassák a tiltakozó tanárokat.

A szülői csoport adatai szerint Szegeden és a környékén mintegy 150 tanár helyezte kilátásba, hogy beadja a felmondását, ha a státusztörvényt életbe léptetik. Ezért a tiltakozó szülők egy csoportja délelőtt a Szegedi Tankerületi Központnál tartott fogadóórának nevezett demonstrációt. A szülők léggömbökre írt 150-es számmal figyelmeztettek arra, hogy a pedagógusokat hátrányosan érintő törvény miatt sokan elhagyják a pályát, és a Tankerület bejárata elő 150 pirosra festett, számozott kavicsot tettek ki a tiltakozó feliratok mellé. Ezután az épületben a Szegedi Tankerületi Központ igazgatója, Plesovszkiné Ujfaluczki Judit átvette a szülői csoport petícióját. A tiltakozók szóban is elmondták a státusztörvénnyel szembeni kifogásaikat. Az igazgató azt válaszolta, ő nem jogalkotó, és nem is véleményezi a leendő törvényt, de ha az új feladatokat ad majd a tankerületnek, meg fogják azokat oldani, mint az eddigieket is.

Reggel a mezőtúri KSZC Teleki Blanka Gimnázium, Technikum és Kollégium előtt félpályás útlezárással tiltakoztak pedagógusok, szülők, diákok. Így fejezték ki szolidaritásukat az országos sztrájkkal. A demonstráción felszólaltak a mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium és a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanárai is. A demonstráció után a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanárai megkezdték az egész napos sztrájkjukat.

Információnk szerint a Répcelaki Móra Ferenc Általános Iskolában 17-en sztrájkolnak, a Ráckevei Ady Endre Gimnáziumban a pedagógusok fele beszüntette a munkát, a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumban 15-en sztrájkolnak. Orbán Viktor alma materében, a Székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskolában az általános iskolai tagozat 34 dolgozója, a tantestület 85 százaléka sztrájkol. A tanárok közös közleményét a teljes tantestületből 71 pedagógus írta alá névvel vagy név nélkül.

Közülük 42-en hajlandóak a felmondásukat is letétbe helyezni.

Március közepén volt legutóbb országos sztrájk

A legutóbbi országos pedagógussztrájk március 16-án és 17-én volt. Az érdekvédelmi szervezetek a szakképzésben dolgozóknak március 16-tól meghirdették a határozatlan idejű sztrájkot – a szakképző intézményekben ugyanis a sztrájk alatt nem kell tanítani, csak felügyeletet ellátni.

Januárban egy héten keresztül országszerte sztrájkoltak pedagógusok, és a szolidaritás napján más akciók is voltak az országban. A tanárok érdekeit képviselő PDSZ és PSZ szerint a státusztörvény bevezetése mellett nagy probléma az ágazat alulfizetettsége és leterheltsége is. Az ágazatban azonnali, 45 százalékos fizetésemelést szeretnének, és azt, hogy a tanárok heti 22–26 tanóráját 22 órában maximalizálják.

A kormány egyetért azzal, hogy a pedagógusoknak magasabb fizetést kellene kapniuk, de a nagyobb mértékű béremelést az uniós források megérkezéséhez kötötték. A kormánynak december 12-re sikerült megegyeznie a Magyarországnak járó uniós támogatásokról, ám az eredetileg március 30-ig vállalt jogi feltételek közül több sem teljesült még, így a kifizetési jóváhagyások is hiányoznak az uniós intézményektől. Ha a várt uniós pénzek megérkeznének, akkor idénre 20,8 százalékos béremelést ígért a kormány az ágazatban, 2024-ben 25 százalékkal, 2025-ben pedig a jelenlegi bázishoz mérten közel 30 százalékkal emelnék a tanárbéreket. Így 2027-re bruttó egymillió forint lehet a tanárok havi fizetése.