A Radetzky-laktanya helyén épülő Bem Center betonszerkezete lyukas, mint egy ementáli sajt
2023. április 4. – 23:40
A budai volt Radetzky-laktanya helyén új vasbeton épület emelkedett ki az elmúlt egy évben a megmaradt műemlék jellegű főhomlokzat függönye mögött. Az úgynevezett faszádista koncepció alapján épülő hotel és irodaház szerkezetkész lett, így bejártuk, hogy megnézzük, mi változott a két évvel ezelőtti állapothoz képest, amikor még egykori vallatópincék és pártirodák maradványai határozták meg az épületet.
2020-ban nagy port kavart a Bem téri volt Radetzky-laktanya, a későbbi MDF-székház bontása. Nyomon követtük a vitát, majd utolsó pillanatban sikerült bejutni a félig lebontott épületbe is, hogy megörökítsük a nagy múltú ház utolsó napjait. Akkor határoztuk el, hogy a helyén épülő szálloda-irodaház komplexum megszületését is nyomon kísérjük. Az érdekes építészeti megoldással felhúzott épület szerkezete elkészült, kialakultak a külső formák és a belső terek, ezért eljött az idő, hogy újra helyszíni szemlét tartsunk.
Laikus szemlélőként az a legérdekesebb az épületben, hogy betonszerkezete belül tele van ölnyi méretű befoltozott lyukkal – szaknyelven: utólag bebetonozott kirekesztéssel. Az épületet ugyanis az úgynevezett faszádista koncepció alapján építették, azaz a megmaradó Bem téri (tégla) főhomlokzat mögötti szerkezetet teljesen lebontották és vasbetonból húztak fel egy újat. Ehhez pedig egy acélszerkezettel meg kellett támasztani a lemeztelenített falat, és mivel a 110 tonnás acéltámaszt kívül a közterületen nem tudták elhelyezni a zsúfolt föld alatti közműlabirintus miatt, ezért a telekhatáron belül a talajba betonozták az acélpilléreket – 15-20 méter mélyre, réspilléres megoldással.
Mint mérnök vezetőnktől megtudom, az egész építkezés egyik legnagyobb feladata volt a négy támaszgerendát szintenként körbeépítve felhúzni a betonszerkezetet – valamint az acélpillérekkel megtámasztott homlokzat alá 3 szinten mélygarázst építeni. A földmunka és a szerkezetépítés közben a belső támasztás részeit mozgatni kellett, ezért közben folyamatosan figyelték az időjárás-előrejelzéseket, valamint a helyszíni szélmérőt. (Ha 50 km/óránál nagyobb szelet mutatott, le kellett állni a munkával.)
Miután az épületszerkezet megépült a rá támaszkodó főhomlokzat mögött, lángvágóval vágták ki a támaszgerendákat, 30-40, méretes lyukat hagyva a betonfalakban, födémekben. Ezeket a szerkezetszilárdságot nem befolyásoló lyukakat sorra befoltozták, majd miután leburkolják, már senki sem fogja látni őket. Majd ha esetleg néhány száz év múlva elbontják a most épülő szállodát, akkor biztos csodálkozni fognak, mik lehetnek ezek a nagy lyukak a betonban.
A bontás és a régészeti ásatások után az épület alapjai és a mélygarázs falai következtek. Mint korábbi bejárásunkkor kiderült, az egykori székház legtöbb titkot rejtő, legérdekesebb része a pince volt. A múlt század közepén olyan hírhedt erőszakszervezetek adták egymásnak a pincelejáró kilincsét, mint a Gestapo, a nyilasok Halálfejes Légiója és az ÁVH, hogy a zöld furnérlemezzel burkolt falak között elbeszélgessenek a foglyokkal. A jövőben a megkínzottak kiáltásaira szerencsére már csak az autógumik sikolya emlékeztet az épület alatt. Az építtető szándéka szerint egyébként a környéken lakók kedvezményes éjszakai parkolási lehetőséget kapnak a mélygarázsban.
Az épületbe a megmaradt, Duna felé néző, műemlék jellegű főhomlokzat nagy boltíves kapubejáratán lépünk be. Az elszórt oszlopokkal alátámasztott magas mennyezet alatti tágas tér lesz a Kimpton butikhotel előcsarnoka. A belsőt egyelőre még építési anyagok uralják, de a szálloda 2024 nyarára tervezett nyitásakor már nem védőkobakos munkások, hanem öltönyös vendégek fognak grasszálni Marcel Wanders holland belsőépítész kissé extravagáns enteriőrjében.
A gasztrovonalra erősen építő hotel halljában megfér majd egymás mellett egy kisebb étterem, egy kávézó és egy bár is. Egyelőre még csak a szomszéd Bambi eszpresszó kacsint be az ablakok helyén. Az emeleteken már kialakították és leválasztották a szállodaszobákat. Érdekes, hogy az elválasztás nem falazótégla, hanem dupla gipszkarton, középen tőzeggyapot szigeteléssel.
A két évvel ezelőtti bejáráson az egykori pártház szobái sorakoztak itt lepusztultan. A kilencvenes évek elején a párnázott ajtók mögött, a Bem térre és a Dunára néző hatalmas elnöki-alelnöki irodákban egy visszaemlékezés szerint „az alacsony termetű Furmann Imre ült, a hatalmas íróasztal mögötti hatalmas fotelben, éjt nappallá téve. És a Marlboro soha nem hunyt ki a kezében.” A kormánypárt székházaként működő épület állítólag budiszagú folyosóin szaladgáltak az akkori pártemberek, „örökké förtelmes színű, hol világosbarna, hol libazöld, hol kesesárga zakóikban és az ezekhez illő rikító nyakkendőkben”.
A szállodarészt folyosó köti össze az épülettömb hátsó és jóval nagyobb traktusával, ami egy nagyjából kétezer fős irodaépület lesz. A folyosó elején egy nagy, szabályos lyuk van a plafonon, egy művészeti alkotás kerül majd ide üvegfelületű burkolattal Marcel Wanders tervezésében. Most felnézve rajta a szálloda belső udvarára néző kis erkélyek csupasz macskanyelvteraszait láthatjuk.
Az irodaház központi eleme egy hatalmas, keresztirányú passzázs, ami a Kandó Kálmán utcát és a Henger utcát köti össze térben. Ugyan igaz, hogy térben összeköti, de két végét üvegfallal zárják le: itt kap helyet a recepció, ide nyílnak az üzletek, kávézók, fűtött tér lesz, ezért üvegajtókon keresztül lehet majd bejutni. Kérdésünkre, hogy a tébláboló járókelők átmehetnek-e a passzázson, azt a választ kaptam, hogy a passzázs bárkinek elérhető lesz az üzletek, éttermek és a szolgáltatások nyitvatartási idejében. És hogy milyen üzletek? Egyre valószínűbb, hogy egy bank, egy day spa és egy bisztró-étterem, de a tervek között szerepel például egy szolgáltatóiroda is. Arra a kérdésre, hogy minek az üvegfal, azt a választ kaptam, hogy az itt lévő kereskedelmi egységek bejáratai miatt az üvegportálajtóval a passzázs terének akarnak állandó hőmérsékletet teremteni télen-nyáron.
A passzázs mellett nyilván a tetőirodák a legérdekesebb pontjai az épületnek, és valóban, a felső szintről szinte körpanorámát lehet élvezni. A lapostetőn annyi napelem lesz, amennyi csak elfér, a tervek szerint az épület jelentős energiaszükségletét fedezi majd, és több mint száz elektromos autót tudnak tölteni velük a mélygarázsban. A szálloda-irodaház építtetői még az energiaválság előtt döntöttek úgy, hogy nem használnak fel távhőt és gázt, hanem teljes egészében hőszivattyúkra alapozzák az épület temperálását.
A felső szintről lelátni az irodaház majdani belő udvarára is, ami még szintén építőanyaggal van tele. Év végére várhatóan egy méter vastag földréteg és zöld kert kerül a helyükre. A másik oldalon a forgalmas Bem utcára látni, aminek a telítettsége valószínűleg tovább növekszik az irodaház kétezer dolgozójának mozgásával. Megkérdeztük, hogy alakul át az utca látképe, lesz-e szélesebb járda, zebrával a passzázsnál, lesznek-e fák a sivár Bem utcában, és hogy visszaépülnek-e a parkolók az irodaház mellett, de az építtető ezekre a kérdésekre nem tudott válaszolni, mert az önkormányzati hatáskörbe tartozik, a Fővárosi Önkormányzattól, a BKK-tól pedig annyi válasz jött, hogy a forgalmi tervezés folyamatban van.
A Bem téri egykori Radetzky-laktanya épületének története az elmúlt 180 év alatt számos érdekes kanyart vett. Eredetileg gabonatárolónak épült 1840-ben. 1897-ben átalakították kaszárnyává, amit gróf Radetzky tábornagyról neveztek el. Az első világháborúban hadikórház működött benne. A második világháborúban a Gestapo, később a nyilasok Halálfejes Légiója, majd a háború után az ÁVH, végül a Munkásőrség költözött be a házba.
A volt laktanya az 1956-os forradalom jelentős helyszíne volt, majd néhány évtized múlva, 1990 után az MDF székháza lett. A párt 2000 környékén adott túl rajta, finanszírozási problémák miatt. A folyamatosan romló állagú épületet 2006-ban ideiglenes műemlékvédelmi oltalom alá helyezték, majd 2011-ben műemlékké nyilvánították. 2016-ban a szlovákok Demján Sándoraként emlegetett milliárdos, Ivan Chrenko sokemeletes üvegmonstrumot álmodott ide, de nem jött össze neki.
2018-ban egy magyar ingatlanbefektető cég szerezte meg az épületet. A cég mögött Wáberer György akkori fuvarozási ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott és Scheer Sándor Market-vezérigazgató állt. Ebben az évben hirtelen a műemléki védettség is tovaillant. Sőt, a beruházás 2020-ban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás lett, így a tulajdonos innentől szinte akadálytalanul valósíthatja meg elképzeléseit. Ennek ellenére az első tervekhez képest visszafogottabb verzió készült, megtartották például az eredeti, Dunára néző főhomlokzatot. Az épület jelenleg szerkezetkész állapotban van, az irodaházba idén decemberben már költözhetnek a bérlők, a szálloda a terv szerint 2024 nyarán nyit.
