A Bem téri egykori Radetzky-laktanya épületének története az elmúlt 180 év alatt számos érdekes kanyart vett, de az elmúlt évek is bővelkedtek érdekes fordulatokban. Átépítésének bebiztosítása jól szemlélteti az utóbbi időkben elterjedt beruházói módszereket: az önkormányzat és lakosság a szőnyeg szélén, a kormányközeli cégek pedig kikövezett úton haladhatnak céljaik felé.
Az elmúlt napokban megkezdődött a 180 éves volt Radetzky-laktanya bontása: a bontógép hidraulikus harapóollója először a klasszicista magtárt vette kezelésbe.
A műemléknek nyilvánított, majd „műemléktelenített” épület megtartásáért nagy harcok folytak az elmúlt években, de mire a bontásra került sor, az ellenzők mintha belefásultak volna a küzdelembe. A volt laktanyát 95 százalékban eltakarítják, csak a homlokzat néhány részét tartják meg, irodaház és szálloda lesz a helyén.
Milyen épületről is van szó? Az idén 180 éves épület eredetileg gabonatárolónak épült 1840-ben. 1897-ben átalakították kaszárnyává, amit gróf Radetzky tábornagyról neveztek el. Az első világháborúban hadikórház működött benne. A II. világháborútól kezdve egymás után szemelték ki maguknak a legsötétebb szervezetek: 1944-ben a Gestapo fészkelte be magát, később a nyilasok Halálfejes Légiója váltotta őket. A háború után az ÁVH, majd a Munkásőrség költözött be a házba.
A volt laktanya az '56-os forradalom jelentős helyszíne volt, majd néhány évtized múlva, 1990 után az MDF székháza lett. A párt 2000 környékén adott túl rajta, finanszírozási problémák miatt. A folyamatosan romló állagú épületet 2006-ban ideiglenes műemlékvédelmi oltalom alá helyezték, majd 2011-ben műemlékké nyilvánították.
Az ingatlant 2016-ban a pozsonyi HB Reavis ingatlanfejlesztő szerezte meg. A cég tulajdonosa a szlovák Demján Sándoraként emlegetett milliárdos Ivan Chrenko, aki sokemeletes üvegmonstrumot álmodott a Bem térre. Mivel az épületre egy évvel a műemlékvédelmi védettség előtt, 2010-ben bontási engedélyt adtak ki, a befektető nekiesett a háznak, és elkezdte lezúzni a klasszicista magtár falait. A bontás nagy tiltakozást váltott ki, állítólag még Lázár János akkori kancelláriaminiszter is aktivizálta magát a leállítás érdekében. Végül a munkát le is állították, a tulajdonost az eredeti állapot helyreállítására kötelezték. A helyreállítás nem történt meg, Ivan Chrenkónak pedig elment a kedve az építkezéstől.
Új tulajdonos, állami hátszéllel
2018-ban betette a lábát a volt laktanya kapuján a NER: a volt Radetzky-laktanyát egy magyar ingatlanbefektető cég, a Blue Urban Elegant Kft. szerezte meg. A cég mögött Wáberer György, fuvarozási ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott és Scheer Sándor Market-vezérigazgató áll. Ebben az évben hirtelen a műemléki védettség is tovaillant. A döntés indoklásával nem sokat fáradt Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, a lépést azzal indokolták a Magyar Közlönyben, hogy az épület a „továbbiakban nem felel meg a műemlékké nyilvánítás szakmai ismérveinek”. Sőt, a beruházás 2020-ban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás lett, így a tulajdonos innentől szinte akadálytalanul valósíthatja meg elképzeléseit.
Örsi Gergely, II. kerületi polgármester lapunknak elmondta, hogy az épület évek óta életveszélyes állapotban van, omlik. Az önkormányzat támogatta az átalakítását, de csak a műemlékvédelmi szempontok maximális betartásával, a teljes átláthatóság biztosításával, a környéken lakók bevonásával. Ennek érdekében folyamatosan egyeztettek a beruházóval.
A polgármester azonban négy hónapja a közösségi oldalán fakadt ki: miközben azon dolgoznak, hogy egyre több épület kapjon helyi védettséget az építészeti örökség megóvása érdekében Budán, a Magyar Közlönyből értesült róla, hogy a kormány nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásnak nyilvánította a Radetzky-laktanya átépítését, elvonva ezzel a II. kerületi önkormányzat maradék jogosítványait az üggyel kapcsolatban.
Lepattanó önkormányzat
Az elmúlt négy hónapban Örsiék több úton is próbálkoztak, hogy legalább ügyfélként jegyezzék be az önkormányzatot, hogy a tervezett munkákról értesüljenek, hiszen az építkezés a környező lakosságot is érinti, valamint jelentős forgalmi-környezeti hatása van, de mindenhonnan lepattantak. A kormányzat az ott élők feje felett átnyúlva, egyoldalúan módosította a szabályozást, érvek helyett erővel próbálva eldönteni egy olyan vitát, amelyet a közösség bevonása nélkül nem lehet lefolytatni, tette hozzá.
A beruházás civil kontrolljának egyik leghangosabb aktivistája Juhász Veronika, MKKP II. kerületi önkormányzati képviselője. A kálváriába kissé belefáradtnak tűnő képviselő sajnálja, hogy a bontást nem sikerült megakadályozni. Mint mondja, megpróbált utánajárni a dolgoknak, de úgy érzi, hogy az állami hivatalok pingpongoztak vele. Juhász szerint nincsen semmilyen értelmezhető válasz arra, hogy a beruházó miért nem az önkormányzat partnerségében lebonyolított társadalmasítással kezdte az egész folyamatot. Ezzel minden problémát eleve el lehetett volna kerülni, a nemzetgazdasági kiemeléstől függetlenül.
Lakossági fórum nyitva hagyott kérdésekkel
Október 8-án ugyan tartott a beruházó egy lakossági fórumot, de a legtöbb érdeklődést kiváltó kérdésekre illetékesség hiányában nem válaszolt a cégvezető, vagy általánosságban hivatkozott a kiemelést megalapozó jogszabályokra, idézi fel Juhász. De azt, hogy hogyan került sor a kiemelésre, és a munkahelyteremtő indok esetében hány munkahelyről van szó, nem tudta megmondani. A kiemeltté nyilvánítás eljárásáról pedig a beruházó annyit mondott el a fórumon, hogy ezt azért kezdeményezték, mert lassúnak találták az önkormányzattal folytatott egyeztetéseket, így nem akarták megvárni pl. az örökségvédelmi állásfoglalások tisztázódását, sem a helyi hivatal építész-tervtanácsi állásfoglalását.
Mint Juhász elmondja, figyelemre méltó volt a lakossági fórumon, hogy a beruházó képviselői hatástanulmányok, dokumentációk, bontási tervek bemutatása nélkül hivatkoztak saját maguk által felkért és finanszírozott szakértőkre, indoklásként az eseti károk kapcsán felmerülő lakossági kérdésekre. Az esetleges károk megtérítésére nem vállaltak garanciát, a hatástanulmányok (forgalomterhelés, zaj-, porszennyezés, talajvíz probléma, környezeti terhelés stb.) és a bontási terv ismertetése nélkül jelentették be, hogy hozzájárulást kaptak a bontáshoz.
Felmérték a házakat, elvitték az adatokat
Mint azt a környező társasházak közös képviselőitől megtudtuk, a szomszédos ingatlanokban valóban jártak a beruházó megbízásából szakemberek, akik felméréseket végeztek, majd szó nélkül elmentek. Az elvitt adatok így abban biztos segíthetnek, ha a beruházót kell majd tisztázni, de a lakók így biztos nem támaszkodhatnak rájuk, ha bármi problémájuk lenne a későbbiekben.
Juhász szerint a beruházónak könnyű úgy a jogszabályokra hivatkozni, hogy minden feltétel adott arra, hogy a szabályozás az ő érdekeit szolgálja: a szakértők részben a beruházóhoz-, a tulajdonosi körök pedig a szabályozásokat megalkotó kormányhoz köthetők, a dokumentációk elérhetetlenek.
A szabályok pedig egyre kevésbé biztosítanak lokális kontrollt a helyben történő beavatkozások fölött. Az építési engedélyek kiadásának jogkörei az önkormányzatoktól a kormányhivatalhoz kerültek, a nemzetgazdasági kiemelés pedig lehetővé teszi a további egyeztetések mellőzését, az eljárásból való kizárást, a helyi szabályozások felülírását. Az, hogy az önkormányzat ügyféljogi kérelmeit elutasítja a kormányhivatal, teljesen kontraproduktív a lakosság érdekei szempontjából: sem a bevonás, sem a tájékoztatás nem tud érdemben megvalósulni így – mondja Juhász.
Fővárosi önkormányzat: elfogadható kompromisszum
Juhász a fővárosi önkormányzattól is próbált segítséget kérni, de válaszként annyit kapott, hogy a főváros követte a tervezési és engedélyeztetési folyamatokat, és részben egyetértenek a felvetett problémáival. Mint írták, a tervezett átalakítás hátrányos az épített örökség megóvása szempontjából, valamint szokatlan és nem követendő a gyakorlat sem, ahogy megszüntették a műemléki védettséget egy ingatlanfejlesztés érdekében.
Az aggályok ellenére azonban a fővárosnak nincs hatásköre az ügyben, a bontási és építési engedélyek is vélhetően jogszerűek, tették hozzá a levélben, ami tartalmazta a fővárosi főépítész szakmai álláspontját is. Eszerint ki kell emelni, hogy a jelenlegi terv messze meghaladja a korábbi tervek színvonalát. Az építészeti koncepció, az úgynevezett faszádizmus (azaz a homlokzatok mögötti épületrészek teljes újjáépítése) ugyan nem a legszerencsésebb megoldás, de a főváros kompromisszumos megoldásként elfogadhatónak tartja, mivel a felújított homlokzat megőrzi műemléki jellegét és illeszkedni fog a városképbe.
Laktanyából végül kemence?
A lebontott téglákat megpróbálhatjuk kimenekíteni, és közösségi kemencét építhetünk belőle a kerület valamelyik parkjában! – válaszolja a képviselő a kérdésre, hogy mit lehet még tenni egyáltalán. Ha már a valódi műemlékvédelem nem jött össze, akkor így legalább részben meg tudná tartani középület jellegét, teszi hozzá Juhász.
Lapunk megkereste az ingatlant fejlesztő Property Marketet is, de a cikk elkészültéig nem jött válasz kérdéseinkre.
Frissítés:
Választ a bontási munkákat végző Market Építő Zrt.-től kaptunk. Eszerint a bontási munkák előreláthatóan 2021 áprilisáig tartanak, a kivitelezés pedig a régészeti munkák befejezése után indulhat. A kivitelezés a terv szerint 2 évig tart majd. A műemléki jellegű homlokzat az örökségvédelmi előírásoknak megfelelően megtartásra és restaurálásra kerül.
