Fejenként pár száz forintért kockáztathatták az életüket az M7-esen balesetező busz utasai

Legfontosabb

2023. március 3. – 07:00

Fejenként pár száz forintért kockáztathatták az életüket az M7-esen balesetező busz utasai
Tűzoltó és rendőrök az árokból kiemelt, balesetet szenvedett autóbusznál, az M7-es autópálya mellett, Szabadbattyán közelében, 2021. augusztus 15-én – Fotó: Vasvári Tamás / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Nagyon vonzó ajánlat, hogy mindössze 22 ezer forintért bárki egyetlen nap alatt eljuthat a horvát tengerpartra, majd vissza, ezért nem meglepő, hogy nem tűntek el a mosonmagyaróvári Rolitúra utazási iroda ajánlatai közül az úgynevezett egynapos villámüdülések. Persze az sem lenne meglepő, ha a cég mégis úgy döntene, hogy többé nem indítja el ezeket a járatokat, miután 2021. augusztus 15-én tragédiával ért véget a horvátországi Baškából hazafelé tartó csoport utazása, amikor hajnalban egy felüljáróhíd oszlopának rohant az őket szállító autóbusz az M7-es autópályán, Szabadbattyán közelében. A sofőr elaludt vezetés közben, ezt állapította meg az ügyben indított büntetőeljárást lezáró határozat.

Az ügy részleteiről és az elalvás miatt bekövetkező közlekedési balesetek általános tanulságairól szólt a Telex videója, amely után több olvasói levelet is kapott szerkesztőségünk. Mivel a rendőrség szerint évente több száz ilyen eset történik Magyarországon, és a megkérdezett alvásszakértő szerint ezek mögött nagyobb részben nem betegség, hanem a sofőrök túlhajszoltsága áll, felvettük a kapcsolatot egy harminc éve hivatásos buszsofőrként dolgozó olvasónkkal, hogy ossza meg velünk tapasztalatait. Úgy érzi, a megélhetését kockáztatná a nyilvános szerepléssel, ezért kérésére eredeti nevét megváltoztattuk, és az alábbiakban Sándorként hivatkozunk rá.

Pihenés a strandon, hazaindulás fáradtan

A szabadbattyáni busztragédia ügyében indított vizsgálat megállapítása volt, hogy a balesetben elhunyt sofőr és életben maradt társa összesen 30 órán át nem pihent, ráadásul a tragédia pillanatában a volánnál ülő buszvezető nem a saját csipkártyáját használta a vezetési időt és a megállásokat, valamint a pihenések időpontját, illetve hosszát rögzítő menetíró berendezésben, ismertebb nevén a tachográfban. Sándor szerint e két momentum meglehetősen elterjedt Magyarországon: a buszvezetők sokszor belemennek a csalásokba, mert a kisebb, egymással versengő, alkalmi sofőrökkel dolgoztató cégek egy része előnyben részesíti azokat a jelentkezőket, akik hajlandók összekacsintani velük a szabályok áthágásában.

Mint mondja, a kilencvenes évek óta dolgozik nemzetközi különjáratokon, egy ideje munkásbuszokat is vezet, ezért látja, hogy melyek a szolgáltatói piacon előforduló trükkök. Az egyik legelterjedtebb a kártyacsere, ami a belföldi munkásbuszok esetében is gyakori, hiszen ott a sofőrnek három műszakban kell dolgoznia ahhoz, hogy hajnalban össze tudja gyűjteni a kistelepüléseken élőket, majd elvigye őket a gyárakba, munkaidejük végén pedig haza. Mindez olyan sok időt vesz igénybe, amit hivatalosan csak váltósofőrökkel lehetne megoldani, de ilyenek sokszor nincsenek, így a buszvezetők rendszeresen meghaladják a napi maximális vezetési idejüket.

Kártyatrükk a menetíró berendezéssel

Szintén jellemző olvasónk szerint, hogy a ritka közúti ellenőrzések során nem vizsgálják meg a hatóságok, hogy a busz tachográfja milyen üzemmódban működött az út során. Ez az oka annak, hogy aki nem a vezetői kártya felcserélésével csal, az egyszerűen kikapcsolja, vagy – ahogy ő fogalmaz – OUT állásba kapcsolja a tachográfot, és így tesz meg több száz vagy akár ezer kilométert. Szintén ezzel kapcsolatos probléma, hogy olvasónk tapasztalata szerint mindig a sofőrt büntetik meg a szabálytalanságokért, a bírság összege Magyarországon több százezer forint, a megbízó cég felelősségét viszont csak kivételes esetekben vizsgálják. A fentiek a nagyobb cégek zöménél nem tapasztalhatók, inkább a kisebb, munkásjáratokat is üzemeltető vállalkozások körében jellemzőek.

Egy francia rendőr tachográfkorongot ellenőriz – Fotó: Julien Thomazo / AFP
Egy francia rendőr tachográfkorongot ellenőriz – Fotó: Julien Thomazo / AFP

Sándort különösen felháborította a videónkban elhangzott kijelentés, amely szerint főszezonban nem lehet szállást találni Horvátországban, és ezért a buszvezetők a pihenőidejüket több esetben nem klimatizált hotelszobában, nyugodt körülmények között töltik, hanem a strandon, egy fa alatt, ahogy ez a szabadbattyáni tragédia előtti napon is történt. A másik megoldás, hogy a busz alvófülkéjébe fekszenek be, és esetleg járatják a motort napközben, hogy működjön a klíma, ahogy azt Málnási István, a videóban megszólaló buszos vállalkozó megmutatta stábunknak.

Megkerestük az M7-esen történt balesetben érintett Volmer-Tours Kft.-t, amelynek vezetője azt válaszolta kérdésünkre, hogy

még mindig nem kapták meg a baleset után lezajlott büntetőeljárást lezáró határozatot, ezért egyelőre nem kívánnak nyilatkozni.

Mindazonáltal a sofőrszállásokat érintő kérdést azzal kommentálták, hogy a cég minden esetben, így a baleset előtt is a biztonságot helyezte előtérbe az utazások szervezésekor, a tevékenységekre vonatkozó szabályok betartása mellett. A cég válaszában nem szerepelt, hogy ebben az esetben miért a szabadban pihentek a sofőrök és miért nem egy klimatizált hotelszobában.

Olvasónk szerint az életveszélyes gyakorlat hátterében két ok állhat. Az egyik, hogy Magyarországon nem ellenőrzik a rendőrök, hogy az egy napnál hosszabb útra induló sofőröknek van-e lefoglalt szállásuk a célállomáson, vagy sem. Nincs erre vonatkozó előírás, ezért csupán azt nézik meg, ki van-e töltve a busz menetlevele, vagyis ellenőrizhető-e, hogy mikor merre járt, továbbá a már említett pihenőidők betartását.

Sándor szerint számos országban több száz eurós büntetés járhat azért, ha egy hosszabb úton lévő sofőrnek nincs szállása, vagyis feltételezhető, hogy nem fog megfelelően pihenni a megérkezés után. Márpedig a videóban megszólaló Dr. Várdi Katalin alvásszakértő szerint nem elképzelhető megfelelő pihenés olyan körülmények közt, ahogy a két buszvezető a baškai napot töltötte. Buszvezető olvasónk nyugat-európai tapasztalata, hogy amennyiben egy busz- vagy teherautósofőr átlépi a napi maximális munkaidejét, de a szállásfoglalása egy közeli címre szól, a rendőrök eltekintenek a büntetéstől, és tovább engedik a buszt a szálláshelyre.

Ellenpélda is van: Sándor korábban olyan buszos cégnél is dolgozott, amely rendszeresen szervezett rövid kirándulásokat a velencei karneválra, és a cég minden esetben szerződésben kötötte ki, hogy az utazási irodának gondoskodnia kell a két sofőr szállásáról. A buszvezetőknek megtiltották, hogy pihenés helyett a csoporttal tartsanak a városnézésre, és a két vállalkozás éppen akkor bontott szerződést, amikor az utazási iroda a sofőrszálláson akart spórolni.

A veronai busztragédia után szigorítottak: az iskolai csoportok nem buszoznak éjszaka

A 2017-es veronai busztragédia után változtattak a külföldi buszos utakra vonatkozó magyar jogszabályon. 2018 óta az iskolai csoportokat külföldi kirándulásra szállító buszok nem lehetnek 13 évesnél idősebbek, a sofőrök pedig este 11 és hajnali 4 óra közt nem vezethetnek, pihenőidejüket is a buszon kívül kell tölteniük, az iskolák pedig csak olyan szolgáltatóval köthetnek szerződést, amelyik garantálja, hogy a sofőr nem szenved közlekedést befolyásoló alvászavarban.

Fotó: Vasvári Tamás; Mihádák Zoltán / MTI Fotó: Vasvári Tamás; Mihádák Zoltán / MTI
Fotó: Vasvári Tamás; Mihádák Zoltán / MTI

Olvasónk szerint az olcsó buszos utazásokat szervező cégek olykor nem kalkulálják bele a sofőrszállás költségét az alacsony részvételi díjba, csakhogy a buszban vagy a strandon, illetve egy kényelmes hotelszobában töltött pihenőidő között óriási különbség van. Az első két esetben a sofőrök fáradtak lesznek és így vezetnek, az utóbbiban pedig nem. Az utasok szintén nem kérik számon a cégeken, hogy akikre az életüket bízzák, olyan állapotban ülnek-e a volánnál, amelyben kisebb az elalvás kockázata, különösen egy olyan úton, amely éjjel kezdődik és hajnalban ér véget, vagyis a vezetés közbeni elalvás szempontjából két kritikus időszakot köt össze.

Bár Sándor utasonként legfeljebb 900 forintra becsüli azt az összeget, amennyivel többe kerülne egy, a Rolitúráéhoz hasonló baškai villámüdülés, ha a részvételi díjba beleszámolják a két sofőr szállását is a horvátországi Krk-szigeten található népszerű nyaralóhelyen, a pontosabb információkért felvettem a kapcsolatot a Horvát Idegenforgalmi Közösséggel. A szervezet főmunkatársa, Horvát Mira a Telex kérdéseire cáfolta azt a feltevést, hogy nem, vagy csak drágán lehet két ember számára megfelelő szállást találni Horvátországban. Mint írta,

nem last minute foglalás esetén egy kényelmes apartman akár napi 20 ezer forintért elérhető Horvátországban, persze ez attól is függ, hogy mely régióról van szó.

Sándor szerint a rövid utazásokon részt vevők megtagadhatják, hogy felszállnak a hazafelé tartó járatra, ha a célállomásra érve azt tapasztalták, hogy a buszvezetők alvás helyett velük töltik a napot, esetleg a buszon, illetve a busznál maradnak, és így spórolják meg a megfelelő szállás minimális költségét. Olvasónk szerint ez az – egy 57 személyes busz esetében – utasonként valójában alig 500 forintos költségkülönbség, vagyis a szállás megléte eldönti, hogy életveszélyes lesz-e a hazaút. A helyzet addig nem fog változni, amíg a csalások sorozatával szervezett munkákra találnak jelentkezőt a cégek.

A probléma persze nem csak a buszsofőröket érinti, hiszen a nagyobb távokat megtevő teherautók, vagy kamionok vezetői között is sokan lehetnek, akik túlhajszoltak, és fáradtan ülnek a volánnál. Erre szolgál fájdalmas bizonyítékkal a magyarországi gyorsforgalmi utakat üzemeltető Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek a cikkünk megjelenése előtt néhány nappal kiadott közleménye: e szerint február utolsó hetében nyolc súlyosabb kamionbaleset történt a hazai gyorsforgalmi utakon. Egy sofőr meghalt, egy ittas volt, öt baleset hátterében pedig vélhetően a vezetés közbeni elalvás állt.

A szakmai szervezet szerint ritkák a visszaélések

Az ügyben megkerestük a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületét (NiT Hungary) is, amelynek ügyvezető főtitkára, Dittel Gábor úgy látja, a veronai busztragédia, illetve az iskolás csoportok utaztatására vonatkozó szabályok szigorításának üzenete végigfutott a szakmán. A 2017-es tömegszerencsétlenség óta a megrendelők is felelősségteljesebben állnak az utak szervezésének és lebonyolításának kérdéséhez. A testület partnerségi megállapodást kötött a Magyar Alvásszövetséggel, és kiemelt figyelmet fordít az egészségtudatos életmód ösztönzésére. Egyúttal hangsúlyozzák, hogy a buszos utazás kifejezetten biztonságos megoldás.

Sándorral ellentétben a NiT Hungary főtitkára úgy látja, hogy az utóbbi években jelentősen elszigeteltebbé váltak a pihenőidővel és a vezetés egyéb körülményeivel kapcsolatos visszaélések. Dittel hozzáteszi, hogy a sofőrszállásokat nem feltétlenül az autóbuszos vállalkozás rendeli a buszvezetőnek, hanem megállapodás szerint az utazás szervezője, megrendelője, legyen az utazási iroda, utazásszervező cég, vagy egy magáncsoport, magánszemély. Mindazonáltal a szervezet is hall olyan esetekről, amelyekben az utazás költsége a legfontosabb szempont, ezért a szervező esetleg éppen a szállásköltségen spórolna.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!