Ha emberélet kerül veszélybe, a rendőr nem az eljárásrend, hanem az esküje szerint cselekszik

A Lecke utcai rendőrgyilkosság után rengetegen kezdtek találgatni arról, mit csináltak rosszul és mit csináltak jól a rendőrök. Sok feltételezés és bizonyos esetben megalapozatlan információ látott napvilágot a rendőrök intézkedési rendjéről. A tájékoztatón Gál Kristóf szóvivő hangsúlyozta, hogy a két hete történt esettel kapcsolatban nem tudnak, és egyelőre nem is szeretnének nyilatkozni, mivel az egy folyamatban lévő eljárás. A téma viszont már csak azért is aktuális, mert – mint a beszélgetésen elhangzott – az utóbbi időben megnőtt a rendőrök ellen elkövetett erőszakos bűncselekmények száma:

2019-ig egyre kevesebb ilyen bűncselekmény történt, viszont 2020-ban egyértelműen megfordult a korábbi tendencia.

Kihez fut be a hívás? Ki dönt arról, hogy hány rendőr megy ki?

Egy rendőri intézkedés mint folyamat, mindig a bejelentéssel kezdődik, ami fontos pont a későbbi döntések szempontjából. Ennek kapcsán Hablicsek Nikoletta, az ORFK Ügyeleti Főosztályának vezetője elmondta, első körben civilekhez fut be a hívás, amiből naponta 12-14 ezret kezelnek. Ezeknek a civileknek, akik a kapcsolatfelvevő központban dolgoznak, van egy kiképzési protokolljuk, amit a katasztrófavédelemmel és a mentőszolgálattal alakítottak ki.

Első körben mérlegelni kell az adott esemény súlyosságát: a bejelentésben elhangozhatnak olyan szavak, mint például a fegyver, kés vagy kábítószer – ebben az esetben az úgynevezett tevékenységirányítási központhoz kapcsolnak tovább, amiből jelenleg 20 van az országban. A hívásokat muszáj szűrni, mivel Hablicsek Nikoletta szerint

100 hívásból 45 semmilyen beavatkozást sem igényel: telefonál a gyerek, valaki ok nélkül ordibál a rendőrökkel és ehhez hasonlók.

A tevékenységi központban már szakképzett, tapasztalt rendőrrel lehet beszélni, aki fel tudja mérni, hogy milyen szintű beavatkozásra van szükség – itt van lehetőség konferenciahívásra is, így a mentők, rendőrök, tűzoltók is fel tudják tenni a kérdéseiket. Miközben ez lezajlik, a szükséges egységek már úton vannak a helyszínre. Egy kevésbé komoly bejelentésnél, például egy koccanásos balesetnél, amelynél nincs sérült, egy részletesebb adatlapot kell küldenie a kapcsolatfelvevőnek a tevékenységirányító központba, ennek alapján intézkednek, mennek helyszínre.

Hablicsek Nikoletta elmondta, az irányítás innentől tudatos tevékenység, például ha késes támadóról érkezik bejelentés, akkor elvárás, hogy a tevékenységirányító nézze meg, az adott emberről, helyszínről érkezett-e már korábban bejelentés. A megszerzett információkról folyamatosan tájékoztatják az úton lévő rendőröket, akik így felkészültebben érkeznek a helyszínre. A rendőrök rádióján van egy kvázi pánikgomb, ennek a megnyomása után az ügyeletes hallja, mi történik a helyszínen, így küldhet erősítést is. De a tevékenységirányító elrendelheti például azt is, hogy a rendőr lövésálló mellényben vonuljon ki.

A TEK vagy a rendőrség megy ki? Min múlik?

Csapó Gábor, az ORFK Közrendvédelmi Főosztály Közterületi és Őrszolgálati Osztály vezetője ezzel kapcsolatban azzal kezdte, hogy minden intézkedésnek van kockázata. Az, hogy mikor ki intézkedik – hiába van rá szabály –, nem mindig „steril dolog”. Általában nagyon sokat számít az idő, főleg ha valakit meg kell menteni. Ilyenkor a rendőr nem kezd el azon gondolkodni, hogy „a jogszabály szerint ide már másik szervre lenne szükség”.

„Sok esetben nincs lehetőség arra, hogy a rendőr mérlegeljen, mert valaki élete veszélyben van”

– mondta Csapó Gábor. A központi szabály alapján egy fegyveres támadóhoz a Terrorelhárítási Központ (TEK) megy ki. Amikor lehetséges, a kivonuló rendőrök megvárják a TEK-et, de amikor olyan a helyzet, mondjuk, testi épség forog kockán, nem állnak karba tett kézzel. Hozzátette, hogy ritka, amikor a TEK-re van szükség: tavaly közel egymillió igazoltatást hajtottak végre, azaz ennyi intézkedés volt, ehhez képest elenyésző, hogy hányszor támadtak a rendőrökre. 2022-ben 280 intézkedés fordult erőszakosnak minősülő támadásba.

Hányan mennek a helyszínre? Ha többen vannak, ki a főnök, van hierarchia?

A rendőrök szinte mindig párban dolgoznak. A járőrpárban van egy kijelölt parancsnok, ő határozza meg az intézkedés lefolyását a társának is. Amíg kiérnek a helyszínre, meg kell beszélniük, mit fognak csinálni, hogy állnak neki – mondta Csapó Gábor.

Ilyenkor az egyik rendőr végrehajtja az intézkedést, a társa pedig biztosítja: ő felel azért, hogy ne zavarják meg a történéseket, illetve ha támadna az igazoltatott, akkor segít a védelemben is. A járőrszolgálatban emellett van egy szolgálatparancsnok is, ő segíti az alá beosztottakat. Előfordulhat, hogy a szolgálatparancsnok is kivonul, ilyenkor ő mondja meg, hogy mit csináljon a másik két rendőr.

A kivonuló rendőröknek kötelező jelenteniük a helyszínről a tevékenységirányításnak. Alapvető, hogy jelenteniük kell, ha megérkeztek, ugyanígy azt is, ha elkezdték az intézkedést, és el kell mondaniuk, hogy mi történt – például elő kellett állítani valakit, vagy bűncselekmény történt. A parancsnokként funkcionáló rendőr minden esetben figyelembe veszi, kinek milyen és mennyi tapasztalata van, mit tud, mit nem tud. Ha úgy dönt, hogy nem elegendő a létszám, megvárhatja az erősítést, és csak utána kezdik meg az intézkedést.

Kivétel, amikor emberélet forog kockán, ez esetben a rendőr akkor is intézkedik, ha törvény alapján nem neki kellene

– mondta Csapó Gábor. A helyszínen dolgozó rendőrök kéréseire azonnal reagál az ügyelet, nem kérdőjelezik meg, nem mondják, hogy „jaj, vagytok elegen, bírjátok ki”.

Milyen eszköz van a kivonuló rendőrnél? Kötelező a figyelmeztető lövés, vagy azonnal lehet lőni emberre is?

Intézkedéskor a legalapvetőbb kényszerítő eszköz a testi erő – mondta Mózes János mesteroktató. Ezt követi a rendőrbot, majd a gázspray, végül pedig a bilincs. Ezután következik a két erősebb fegyver: a taser, azaz elektromos sokkoló, és a pisztoly. Az újonnan bevezetett taser egy köztes eszköz az élesfegyver-használat előtt. Ezt olyan esetben vetik be, amikor „teljes passzivitásba” megy át az intézkedés, ezt az „egy helyben állást” tudja a taser feloldani. Végül pedig jön az éles pisztoly, ezt olyan ember ellen alkalmazzák, aki szintén fegyverrel támadja az intézkedő rendőrt.

Az élesfegyver-használatnál is megvan a sorrend, itt is a fokozatosság elvét kell betartani, ezt a törvény is szabályozza. Az intézkedő rendőrnek először figyelmeztetnie kell, hogy fegyvert fog használni, ezután jön a levegőbe leadott figyelmeztető lövés. Ha ez sem hat, akkor jön az éles, irányzott lövés. Itt kiemelték, hogy a rendőrnek mérlegelési joga van:

a rendőröknek minden esetben a testi épséget kell szem előtt tartaniuk, így amennyiben a veszély olyan szintű, akkor a rendőr eltérhet a szabályoktól, kihagyhatja a figyelmeztetést és a levegőbe lövést is, és azonnal lőhet.

A taser kérdése külön téma volt a háttérbeszélgetésen. Csapó Gábor elmondta, hogy a taser használata jogilag régen szabályozott, annak idején a sajtónak is bemutatták az eszközt. A taserrel, annak erejével, és azzal, hogyan is működik pontosan, korábban mi is foglalkoztunk. Az eszközellátás kapcsán elhangzott, hogy az összes rendőri szervnél megtalálható, és a képzések jelenleg zajlanak. „Annyi eszköz van, hogy a közterületi szolgálatnál a járőrpároknál van egy” – mondta Csapó Gábor.

Az említetteken kívül a kivonuló rendőröknél mindig van lövedékálló mellény is, minden autóban annyi, ahány rendőr megy a helyszínre. Ezek a mellények alapvetően a lövések tompítására szolgálnak, de részben védenek a szúró- és vágóeszközök ellen is. Állandóan vizsgálják, kellenek-e más típusú mellények. A mellényhasználatról a rendőr önállóan dönthet, de a parancsnok utasításba is adhatja. Minden olyan esetben kötelező, illetve „nagyon ajánlott” az alkalmazása, ha lőfegyverhasználat merülhet fel. Vagyis alapvetően a helyzettől függ, mikor veszik fel. Kalapács, balta, kés esetében annak alapján döntenek, hogy milyen információk vannak a támadóról.

Mennyire képzett egy rendőr? Mit tanítanak nekik? Van továbbképzés?

A rendőrök alapképzése 10 hónapig tart. Mózes János, a Rendőrségi Oktatási és Kiképzési Központ mesteroktatója elmondta, hogy ez alatt a 10 hónap alatt eljutnak addig a szintig, hogy a rendőrök intézkedhetnek közterületen. Hozzátette: mindig újítják a képzést, de az nem jelenti azt, hogy minden előforduló esetre fel vannak készülve. „Tudom, hogy ezek a képzések műhely jellegűek, nincsenek meg azok a körülmények, amik az utcán érhetnek” – mondta Mózes János. Ennek ellenére igyekeznek valósághűvé tenni a képzéseket, és folyamatosan vannak továbbképzések is.

A 2020-as karácsonyi rendőrtámadás után is beépítettek új dolgokat: azóta a fegyverekben másmilyen lőszert használnak. A régi lőszer sokszor átment a testen, így tovább tartott az elkövető leszerelése, az új viszont megáll benne. Hangsúlyozta, hogy nem szerencsés összehasonlítani egymással az eseményeket, mert mindig mások a körülmények. Minden kényszerítőeszköz-használattal járó rendőri intézkedést kivizsgálnak, ezeket pedig az ORFK külön is elemzi. Mindenkit tájékoztatnak rossz gyakorlat, hiba, vagy olyan körülmény esetén. Fontos, hogy nem felelőst keresnek, hanem az általános tudást igyekeznek növelni.

A képzések része a mentorálás: az újonnan kinevezett rendőr mellé olyan kolléga kerül, aki már bizonyított az évek során. Mózes János elmondta, hogy beépítik a terepen szerzett tapasztalatokat, ezeket megosztják egymással. Több téren is előrelépést tapasztalnak: lőszerből például egyre többet kap az állomány, és sokkal gyakrabban járnak éles lövészetre.

A rendőrség a jövőben is tervez hasonló beszélgetéseket, igyekeznek a munkájukkal kapcsolatos a kérdésekre válaszolni. A Lecke utcai késeléssel kapcsolatos nyomozás lezárulta után megosztják a leszűrhető tapasztalatokat is. Annyi már biztosan megállapítható, hogy szakszerű volt a rendőrök fegyverhasználata. A továbbiakkal kapcsolatban viszont egyelőre türelmet kértek.

A késes támadásokról és arról, mit tehet a rendőr, illetve a civilnek miért a futás a legbiztosabb védekezési forma, ebben a cikkben írtunk részletesen.