A rendőr akár lőhet is, ha késsel támadják, a civil inkább fusson, ahogy bír

Csütörtök éjjel három rendőrt késelt meg egy támadó Újbudán. Az egyiküket olyan súlyosan, hogy belehalt sérüléseibe. Baumann Péter főtörzsőrmestert, aki februárban lett volna 30 éves, hősi halottnak nyilvánítják. A rendőrök a Lecke utcai ház folyosóján elkezdték megbilincselni az agresszíven viselkedő 35 éves férfit, aki hangokat hallott, ezért kalapáccsal betörte egy szomszédja ajtaját. Az erős testfelépítésű férfi ütésekkel és rúgásokkal próbálta akadályozni az intézkedést, majd egy 17 centiméter hosszú pengéjű késsel a rendőrökre támadt. Mindhárom járőrt megszúrta, a közlemény szerint azért, hogy megölje őket: az egyiküket a bal combján, a másikat a karján és a mellkasán, a harmadikat szívtájékon sebesítette meg, ő belehalt a sérülésbe. A támadó az utcára menekült, ahol az egyik járőr előbb egy figyelmeztető lövést adott le, majd lábon lőtte a menekülő férfit, akit így elfogtak. A helyszínre mentő is kiment, a lábon lőtt támadót és a három rendőrt is kórházba vitték.

A környékbelieket is megrázta az eset

Helyszíni tudósítónk szerint az újbudai társasház előtt még péntek délelőtt 11 óra után is helyszíneltek a rendőrök. Az Etele út/Fehérvéri út megállóból nagyjából dél magasságában takarították fel a Fővárosi Közterület-fenntartó munkatársai az ottmaradt vérnyomokat, amelyeket addig csak egy-egy darab földdel takartak el. Az épületből a rendőrök vélhetően azt az ajtót hozták ki, amit az elkövető gyakorlatilag kitépett a helyéről – bár letakarták, így ezt biztosan nem lehetett megmondani. A helyszínen a rendőrök csak annyit mondtak, hogy nagyjából dél felé pótolják a megrongált ajtót, utána elvonulnak.

Az ott élőket megrázta az éjszakai eset. Két, a szemben lévő házban élő kutyasétáltató nő arról beszélt, hogy ők nem ehhez vannak szokva a környéken. Egyikük a lövés hangjára lett figyelmes tévénézés közben, először azonban azt hitte, hogy szilveszterről megmaradt tűzijátékokat durrogtatnak az utcán. Elmondták, hogy a történtek után alig tudtak visszaaludni, egyikük pedig megjegyezte, hogy nemrég az ő ajtaját is megpróbálta felfeszíteni valaki, de nem tudja, lehet-e ennek az esetnek bármi köze a mostanihoz.

Egy, az épületben lakó nő a Telexnek arról beszélt, hogy ő is a lövésre lett figyelmes 22:30 körül. A történteket az ablakából nézte aztán végig: azt látta, hogy a menekülő férfi elesett a peronon, onnan már nem tudott felállni, mert a rendőrök lábon lőtték, és ott tartották. Szerinte a férfi valamilyen tudatmódosító szer hatása alatt állhatott, mert „nem ismerte fel a rendőröket, nekik kiabált, hogy hívjanak rendőröket, mert akik rá tartják a fegyvert, azok meg akarják ölni”.

A Telexnek nyilatkozó nő szerint az elkövető nem volt ismeretlen a környéken lakóknak. „Arról volt híres, hogy nagyon szeret edzeni, ezáltal elég masszív testalkata volt, és kötekedni is szeretett” – mondta. Szerinte sokan vissza se mertek szólni neki. Egyszer személyesen is találkozott vele, akkor kutyasétáltatás közben állította meg, hogy elmesélje neki, milyen mély nyomot hagyott benne, hogy elvesztette házi kedvencét. „Akkor velem nem volt agresszív, de azt mondta, hogy amennyiben az utcánkban bevezetik a fizetős parkolást, akkor ő kitépi a táblákat.”

Három éven belül a második hasonló eset

Bár Magyarországon szerencsére viszonylag ritka az ilyen mértékű erőszak a rendőrök ellen, nem precedens nélküli a mostani eset. 2020-ban két rendőrkéselés is történt. 2020. január 23-án egy házi őrizetben lévő erdőkertesi férfi hívta ki a rendőröket, vállsérülést színlelve, mert nem akart megjelenni a Budakörnyéki Járásbíróságon, ahol az elmeállapota megfigyeléséről tartottak tárgyalást, amit egy korábbi ügye miatt rendeltek el. Ezért azt találta ki, hogy kihívja a rendőröket, sérülésre hivatkozva elviteti magát a kórházba, útközben pedig megöli őket, és megszökik.

Amikor a járőrök kiérkeztek a vádlott otthonához, egy mentő kórházba szállította. Onnan a szállításával megbízott rendőrpáros a szolgálati autójába ültette a férfit, hogy hazavigyék őt. Vállsérülése miatt nem bilincselték meg. Végül mindkét rendőrt megsebesítette egy késsel, akik ugyan nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szereztek, de potenciálisan életveszélyesen is megsérülhettek volna. A férfit 17 év fegyházra ítélte a bíróság. Ennél az esetnél ugyan előkerült a szolgálati fegyver, mivel az egyik rendőr ráfogta a vádlottra, de használni nem kellett a pisztolyt.

2020 decemberében azonban igen: akkor karácsony napján a főváros IV. kerületében, a Kassai utcában történt az eset, ahová két járőr érkezett ki hangoskodás miatt. A zavart, drogok hatása alatt álló elkövető egyiküket súlyosan megsebesítette késével, a másik járőr önvédelemből többször meglőtte a férfit, aki végül belehalt a sérüléseibe. Lingvai Péter őrmestert később súlyos sérülésekkel vitték kórházba, azonnal megműtötték, túlélte. A Budapesti Rendőr-főkapitányság szerint ezt megelőzően 2019. február 15-én fordult elő utoljára, hogy egy rendőr emberre lőtt Budapesten.

Tanítják a rendőröknek, mit tegyenek, csak nem eleget

Önvédelmi szakértőt kérdeztünk arról, mit lehet tenni egy késes támadás esetén. Rendőrök esetében ilyenkor nem klasszikus önvédelemről, hanem rendőri intézkedésről beszélhetünk. A rendőrnek az állam által felruházott joga és kötelessége intézkedni, amihez a képzettsége és az eszközei is megvannak, így például a könnygáz, a gumibot, a bilincs, a lőfegyver és egyes esetekben már az elektromos sokkoló, a taser is. „Ezen kényszerítő eszközök szabályaival és használatának módjával a rendőrnek tisztában kell lennie, és tisztában is van, hiszen a szakmájához tartozik” – mondta a neve elhallgatását kérő szakértő. Szakszerű esetben az illetőt, aki miatt az intézkedés történik, meg kell bilincselni, megmotozni, kivezetni, majd csak ezután szállítható be a rendőrségre. „Nem szabad, és nem is etikus azonban arról beszélni, hogy ebben az esetben mi történhetett, hibázhattak-e a rendőrök, amíg nem tudjuk pontosan, mi történt” – jegyezte meg a szakértő.

Azt is elmondta, hogy a rendőri képzésben benne van a késes támadás elleni védekezés: ezt a típusú felkészítést intézkedéstaktikai képzésnek hívják. Ezen megtanítják, hogyan intézkedjenek egy együttműködő állampolgárral szemben, aki azt csinálja, amit a rendőr mond, és nem száll szembe vele; illetve hogyan viselkedjenek egy nem együttműködő emberrel, aki ellenáll, esetleg vissza is támad. Ez a képzés része – más kérdés, hogy a szakértő szerint a szükségesnél jóval kevesebb óraszámban tanulják a rendőrök.

„Az intézkedéstaktikai képzés része a lövészet is. A tegnap intézkedő rendőr abszolút szakszerűen járt el, amikor először figyelmeztető lövést adott le, majd pedig végtagon, vagyis lábon lőtte a támadót.”

Egyelőre persze nem tudni pontosan, hogyan zajlottak az események – ha valamilyen hiba is csúszott az eljárásrendbe, az később fog kiderülni. Ha így lenne, akkor a szakértő szerint tanulni kellene belőle, és beépíteni a későbbi tananyagba is.

A késsel fenyegetés az egyik legveszélyesebb támadási forma

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet weboldalán található, a rendőri önvédelemről és a kényszerítőeszközök alkalmazásáról szóló tananyag szerint „a fegyveres rendészeti szervek hivatásos állományú tagja szolgálata jogszerű teljesítésekor köteles intézkedéseinek érvényt szerezni, ennek érdekében előzetes figyelmeztetés után, az arányosság elvének figyelembevételével kényszerítő eszközt is alkalmazhat. Ha a figyelmeztetés az intézkedés eredményességét veszélyezteti, a kényszerítő eszköz előzetes figyelmeztetés nélkül is alkalmazható. A kényszerítő eszközök alkalmazhatóságának léteznek úgynevezett közös elvei, szabályai, amelyeket mindenkinek be kell tartania.”

A három alapelv a jogszerűség, a szakszerűség és az arányosság. A tananyag kimondja, hogy a rendőr a kényszerítő eszköz alkalmazásakor a testi épséghez fűződő jogokat köteles tiszteletben tartani, és a testi épséget csak a legszükségesebb mértékben veszélyeztetheti.

Ugyanebben a dokumentumban adnak iránymutatást arra is, hogy mit tegyen a rendőr késtámadás esetén. Ahogy az önvédelmi szakértő, úgy a tananyag is azt hangsúlyozza: az éles vágó-szúró eszközökkel szembeni védekezésnél elsődleges szempont a távolságnyerés, kitérés vagy a szituáció függvényében a támadó eszköz alkalmazhatóságának megelőzése.

„Az ilyen jellegű támadásokkal szemben a rendőrségi törvény és a szolgálati szabályzat lehetőséget nyújt az intézkedő rendőr számára az arányosság elvének figyelembevételével a leghatékonyabb kényszerítő eszköz alkalmazására. A késsel és lőfegyverrel fenyegetés a legveszélyesebb támadási formák közé sorolandó, ezért a védekezés nagyobb gyakorlati jártasságot igényel. A támadás elhárítása lehetőleg a saját lőfegyverünk biztonságos elővételéig tartson. A védekezés sikeres végrehajtása közben vagy után a támadótól minden esetben elvesszük a támadó eszközt” – írja a szöveg.

A fegyveres rendészeti szervek munkatársait szolgálati feladataik ellátása során megilleti a különféle kényszerítő eszközök meghatározott szabályok szerinti alkalmazása, sőt a vonatkozó jogszabály előírja ezen eszközök bizonyos helyzetekben való alkalmazását. Magukról az ilyen eszközökről illetve alkalmazásukról a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, valamint a 62/2007. (XII.23.) szóló igazságügyi és rendészeti miniszteri rendelettel kiadott Rendőrség szolgálati szabályzat szól. Ezekben az áll, hogy „a rendőr kényszerítő eszközt csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, az arányosság elvének figyelemben tartásával alkalmazhat úgy, hogy az nem okozhat aránytalan sérelmet az intézkedés alá vontnak. Nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, és a rendőri intézkedés eredményessége enélkül is biztosítható”. Ezenkívül a szabályzat kimondja, hogy „a rendőri intézkedés során a kényszerítő eszköz alkalmazása esetén lehetőleg kerülni kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását. Az intézkedés folytán megsérült személy részére – amint ez lehetséges – segítséget kell nyújtani.”

A szabályozás szerint a rendőr használhat bilincset egy személy támadásának megakadályozására, szökésének megakadályozására, illetve ellenszegülésének megtörésére. Vegyi, elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot, kardlapot, illetve más eszközt alkalmazhat a mások vagy saját életét, testi épségét, illetve a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására vagy a jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére.

A törvény szerint lőfegyverhasználat saját elhatározásból vagy utasításra történhet. A rendőr használhat ilyen fegyvert akkor, ha közvetlenül éri életveszélyes fenyegetés vagy támadás, illetve ha a testi épségét súlyosan veszélyeztetik. Ezenfelül alkalmazhat lőfegyvert azzal szemben, aki a nála lévő fegyver vagy élet kioltására alkalmas más eszköz letételére irányuló felszólításnak nem tesz eleget, és magatartása arra utal, hogy használni fogja a saját fegyverét.

„A lőfegyverhasználatot a következő sorrendben meg kell előznie felhívásnak, hogy a felhívott a rendőri intézkedésnek engedelmeskedjék; más kényszerítő eszköz alkalmazásának; figyelmeztetésnek, hogy lőfegyverhasználat következik; figyelmeztető lövésnek. A lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések részben vagy teljesen mellőzhetők, ha az eset összes körülményei folytán a megelőző intézkedésekre már nincs idő, és a késedelem az intézkedés eredményességét, a rendőr vagy más személy életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti.”

A civil inkább fusson, ha teheti

De mit tehet egy átlagember, ha olyan szituációban találja magát, ahol fegyverként előkerül egy kés? Az önvédelmi szakértő szerint egy civil esetében a legfontosabb ilyenkor az, hogy ha van rá lehetősége, meneküljön: ne bonyolódjon bele a harcba, ne védekezzen, minél messzebb kerüljön a támadótól.

„Ha nincs lehetősége védekezni, mindenképpen valamiféle akadályt kell maga és a késes támadó közé helyeznie, például egy kukát, táskát, összetekert kabátot, amivel csökkenthető a felé irányuló támadás ereje és veszélyessége – mondta a szakértő. – Ha a civil olyan helyzetbe kerül, hogy semmi mást nem tud tenni, és teljes mértékben veszélyben van az élete, gyakorlatilag bármi megengedett, de a legfontosabb, hogy tartsa magát távol az eszköztől, illetve létfontosságú, hogy kerüljön ki a támadás vonalából. Ez azt jelenti, hogy ha a szúrás egyenes vonalú, és felé irányul, akkor mozduljon ki előle. El kell térnie attól az iránytól, amerről a támadó eszköz közelít felé. Amennyiben lehetséges, kontrollálja a támadó kezét, fogja le, szorítsa magához, úgy, hogy ne tudjon szúrni, vágni, hadonászni. Próbálja meg kiütni, kirúgni a kezéből a kést, a támadót pedig minél messzebb ellökni, hogy kialakuljon számára egy kezdeti előny a meneküléshez.

De nagyon fontos, hogy amint lehetséges, azonnal menekülni kell, mert a késes támadásnál nagyon nagy az esélye annak, hogy a felek egyike vagy mindkettőjük megsérül, akár halálos sebet szerez.”

Nagy különbség egyébként az ilyen típusú támadások esetében a civilek és a rendőrök között, hogy a rendőröknek ilyenkor van joguk fellépni, a civilek esetében azonban nagyon összetettek a körülmények, és az adott joghelyzetből adódik, hogy mit tehetnek, és mit nem.