Jámbor: Ez nem baj, ez katasztrófa

2022. november 21. – 19:33

Jámbor: Ez nem baj, ez katasztrófa
Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

„NEM a szociális törvény módosítására” címmel hirdetett meg tiltakozást az LMP este 18 órára a parlamenthez. A tiltakozás tiltakozás Facebook-oldalán azt írták: „Segíts magadon, mert az állam nem segít! Így lehet összefoglalni a Fidesz-KDNP által benyújtott törvénymódosítást, melyben az állam leráz magáról minden felelősséget, és nem hajlandó kellő részt vállalni a szociális biztonság megteremtésében. Ez véleményünk szerint teljességgel elfogadhatatlan, különösen olyan időkben, amikor súlyos energia- és szociális válság sújtja a családokat. Nem hagyhatja a szegényeket, rászorulókat magára a kormány, ezért követeljük, hogy az országgyűlés kedden ne szavazza meg a tervezett módosítást!” –

Kanász-Nagy: A Fidesz leépíti a szociális ellátások rendszerét.

Kanász-Nagy Máté, az LMP frakcióvezető-helyettese volt az első felszólaló, szerinte a szociális törvény módosítása beleillik az elmúlt bő tíz évben tapasztalható tendenciába, abba, hogy a Fidesz leépíti a szociális ellátások rendszerét. Az Alaptörvény módosításával kezdődött a sor, amikor kivették belőle a szociális biztonsághoz való jogot. A szociális dolgozók helyzetének romlása is ebbe a sorba illeszkedik, és az is, hogy nagy várólisták vannak az idősgondozó intézményekbe.

Kanász-Nagy Máté – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex
Kanász-Nagy Máté – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

Mint mondta, a magyar szociális háló szét van szaggatva, és ezt a Fidesz szaggatta szét. Úgy véli, semmilyen szakmai egyeztetésen nem esett át a törvényjavaslat. Az LMP viszont több mint száz civil szervezetnek küldte ki a koncepciót, és ezek a szakmai szervezetek szerinte nagyon egyértelműen tiltakoznak a módosítások ellen.

Jámbor: Ez nem baj, ez katasztrófa

A módosítás azt mondja ki, hogy aki bajba jutott, az versenyezzen másokkal. Egy Somogy megyei bajbajutottat megversenyeztetne Mészáros Lőrinc gyerekeivel a kormány, hogy ha bajba jutnak, gondoskodjanak önmagukról. „Ez egy nevetséges verseny” – mondta Jámbor András, a Párbeszéd országgyűlési képviselője. Jámbor úgy látja, Mészáros gyerekeinek nyilván sokkal több lehetőségük marad, ha bajba jutnak.

Szerinte az egészségügyi és foglalkoztatási törvényt is a szociális törvény mellé vehetjük, mert azok is a magyarok jogait csorbítják. Úgy próbálják vonzóvá tenni az országot a külföldi cégek számára, hogy egyre lejjebb viszik a magyar dolgozók jogait. Azért vonzó szerinte a magyar munkaerőpiac, mert alacsonyak a bérek, gyenge a munkajog és egy kicsit emelkedett a szakképzés színvonala.

Például az egyik felháborító dolog szerinte, hogy a hétnapos szabadságról a továbbiakban már nem a dolgozók dönthetnek, hanem a munkáltató. Ha pedig beteg lesz valaki, akkor a munkáltató rákényszerítheti a felmondásra, ami után viszont semmilyen végkielégítéshez hasonló pénzt nem kap. (A Munka törvénykönyvének friss változásairól itt írtunk bővebben.)

Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex
Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

Az államnak a közösség fejlesztése lenne az egyik feladata, és a közösség akkor fejlődik, ha minél több embernek esélyt adunk arra, hogy egyről a kettőre jusson – mondta. A kormány munkaalapú társadalmat hirdet, amiben azt mondják, hogy ha munka van, akkor minden van. Csakhogy a megemelt rezsi és a nagyon magas infláció miatt egyre kevesebben tudnak rendesen megélni a fizetésükből. „Amit a kormány csinál az nem baj, hanem katasztrófa” – mondta. Ezek szerinte „embertelen” törvények, „a munka nem minden” – tette hozzá.

Ungár: Azt akarják erősíteni, hogy mindenki csak magára számíthat

Kevés tiltakozó volt a téren, de Ungár szerint sok példa van arra a történelemből, hogy az ilyen törvények ellen kevesen tiltakoztak, de szerinte később bebizonyosodott, hogy nekik van igazuk. Példaként Slachta Margitot hozta, ő például sokszor egyedül tiltakozott szociálpolitikai intézkedések ellen.

Ungár úgy véli, az egyik legalapvetőbb demográfiai tény, hogy az egykeresős családmodell soha nem volt az emberek többsége számára egy gazdaságilag működő modell. A mai idősgondozásban nem lehet egyetlen emberre tolni a felelősséget, nem lehet az idősek gondozásának felelősségét a nőkre tolni, akik még legtöbb esetben a férfi családtagjaikról is gondoskodnak – vezette le.

Szerinte nincs igaza Novák Katalinnak abban, hogy a gondoskodás érzelmi kérdés. 65 ezer forint a gondozási díj ma, ha valaki demenciával küzdő embert ápol. „Ne tegyünk úgy, mintha ez egy költségvetési kérdés lenne, mindannyian tudjuk, hogy ez nem az. Ez egy értékválasztási kérdés.”

Tévednek, akik azt gondolják, hogy önmagában a családja minden esetben tud gondoskodni valakiről, akinek szüksége van rá. Sokszor nem képesek erre állami segítség nélkül. Még egy minisztériumi háttérkutatás szerint is az egyik legjobban hasznosuló szociális támogatási forma az ápolási díj, mégis elutasította a kormány, hogy emelje a rendkívül alacsony, 65 ezer forintos szintjén – vezette le.

Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex
Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

„Ez a módosítás az Orbán-kormány történelmi megítélésben nagyon negatív lesz.” Azt akarják erősíteni, hogy mindenki csak magára számíthat. Ungár úgy látja, hogy a Fidesz irreális mértékben tart attól, hogy visszaélhetnek a szociális juttatásokkal. Úgy véli a kormánypárt, hogy aki segélyezésre szorul, az valami rosszat tett az életében. Ő morálisan nem érdemli meg azt, hogy gondoskodjunk róla.

A tüntetéssel egyszerre zajlott a szociális törvény módosításáról szóló utolsó parlamenti vita, amelyben ellenzéki képviselők a kormány szociális politikáját kritizálták. A párbeszédes Tordai Bence azt mondta: a kormány az energiaválság miatt várható fagyhalálok ellen nem tesz semmit, ezen kívül szerinte „az elképesztően magas légszennyezettség tíz évet vesz el az annak kitett magyarok életéből”, a dráguló energia miatt pedig mostantól csak még többen fűtenek majd nedves fával, ami tovább ronthatja a levegő minőségét.

Miről szól és miért fontos a szociális törvény módosítása, ami miatt most tüntetnek?

Kedden tárgyalja a parlament a szociális törvény módosítását is tartalmazó salátatörvény-javaslatot, amelyről szavazni is fognak. A javaslat szerint ezentúl az állam csak végső esetben segítene a rászorulókon. Itt szedtük össze a legfontosabb tudnivalókat.

Harminchárom civil szervezet közös közleményben jelentette be, hogy a salátatörvény elfogadása ellen helyszíni akcióval is tiltakozni fognak, ennek részleteit hétfőn osztják meg.

A szociális törvény módosítási javaslatáról október végén vitázott a parlament, a reggel kilenckor kezdődő ülést csak huszonkét órányi vitát követően tudták lezárni, miután az ellenzék néhány képviselője folyamatos felszólalásokkal tartotta életben. A szociális törvény javasolt módosítása miatt az LMP október végén az Alkotmánybírósághoz fordult.

A módosítás úgy írná át az 1993-ban elfogadott szociális törvényt, hogy az állam csak végső esetben segítene a rászorulókon, amikor már a családtagok, az önkormányzat és a karitatív szervezetek is kudarcot vallottak.

A módosítás azt is kimondja, hogy az egyén szociális biztonságáért elsősorban önmaga felelős, amire eddig nem volt példa. Szintén lényeges elem, hogy módosítás értelmében a családnak kötelessége lesz segíteni a hozzátartozóján, amennyiben az önhibáján kívül került nehéz helyzetbe. Korábban általánosságban írt a család felelősségéről a törvény. A módosítás hátteréről és időzítéséről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex
Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

Szikra Dorottya szociálpolitikus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont főmunkatársa a Telexnek adott interjúban úgy fogalmazott: „Eddig is éhen lehetett halni ebben az országban, de most törvénybe is írnák.”

A törvénymódosítást egy több mint 160 oldalas salátatörvénybe elrejtve nyújtotta be Semjén Zsolt és Pintér Sándor október közepén, a szociális törvényt érintő csütörtöki módosításokat a civilek foglalták össze nyílt levelükben:

  • Elsősorban egyéneknek, majd a családoknak, utánuk pedig az önkormányzatoknak vannak szociális ellátások biztosítására vonatkozó kötelezettségei – miközben az adóbevételekkel továbbra is az állam rendelkezik, és egyenlőtlenül osztja el a további szereplők között.
  • A szociális juttatások megállapításához az öregségi nyugdíjminimum alkalmazása helyett bevezeti a szociális vetítési alap fogalmát, leválasztva a szociális segélyek összegét a nyugdíjminimumról, ezzel biztosítva azt, hogy egy esetleges minimumnyugdíj-emelés a segélyek összegét ne érintse.
  • A tervezethez benyújtott egyik módosító javaslat a nevelőszülői ellátmány mértékét méltatlanul, az infláció mértékét sem figyelembe vevő módon szabja meg.

„Az alulírott szociális szolgáltató, érdekképviseleti és civil szervezetek úgy gondolják, hogy a szociális törvény tervezett módosításai alkotmányellenesek és szembe mennek az európai joggal is” – írják, hozzátéve: „elfogadhatatlan, hogy a jelenlegi komplex és elhúzódó válsághelyzetben, amikor egyre többen szorulnak segítségre, a kormány nem bővíti, hanem tovább szűkíti a szociálpolitika eddig is csekély eszköztárát, a szociális szakemberek segítői szerepét torzítja és magára hagyja saját állampolgárait”.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!